A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
C - Châteaubrun - Château-Chinon - Chateau de faďence - Château d'If - Château d'Oex - Château d'Oleron - Château du Loir - Châteaudun - Château-Gontier - Château-Lafitte - Château-Landon - Châteaulin
Châteaubriant 288 — 1824—27. itt ragyogó cikkeivel nagyban elősegítette Villéle bukását, s mint a chartisták vezére lendületett adott a franciaországi parlamenti életnek. Jóllehet X. Károlynak nem csekély szolgálatott tett trónralépése alkalmával , Le roi est mort, vive le roi c. iratával, a király nem igen szerette őt mint minisztert liberális elvei miatt, de azért Martignac alatt rábízták a fontos római követséget, amelyet 1829. Polignac minisztersége alatt hagyott oda. Az 1830. júliusi forradalom után a megbukott királyi család védelmére kelt, ezért törvény elé állították, de az esküdtek 1832. felmentették s ő kivándorolt Svájcba. Itt Abbaye aux Boisban tanulmányainak élt, de Berry hercegnő elfogatásának hírére Párisba ment, hol minden befolyását latba vetette a fogoly hercegnő megszabadítása érdekében. 1833 és 1834. X. Károlyhoz ment Prágába. Rendíthetetlenül megmaradt politikai nézetei mellett s következéskép a legitimistákkal tartott. Öreg korát irodalommal foglalkozva leginkább Svájcban töltötte. Szülővárosában 1875 szept. 5. emléket állítottak neki. A katolicizmusnak Franciaországban való visszaállítása, a Bourbonoknak a francia trónra való felemelése, s egyúttal ugyanazok megbuktatására senki sem tett annyit, mint C. ; az irodalomban ő az elsők egyike, akik a romanticizmus útját egyengették. Művei a már említetteken kívül : Mémoires, lettres etc. touchant la vie et la mort du duc de Berry (Páris 1820) ; De l'abolition de la censure (u. o. 1824) ; De la restauration et de la monarchie élective (1831) ; De la nouvelle proposition relative au banissement de Charles X et de sa famille (u. o. 1831) ; Congrès de Vérone (1838); Mélanges littéraires; La Vie de Rancé (1844) ; Souveniers d'Italie, d'Angleterre et d'Amérique (London 1815) ; Les Natchez (1825) ; Les aventures du dernier des Abencerrages ; lefordította Milton Paradise rost-ját (1837). Kiadások : Oeuvres complètes (saját kiadása 1826—31, 31 kötetben) ; St. Beuve kiadása (Páris 1859—61,12 kötet) stb. Magyarul megjelentek : A kereszténység szelleme. Ford. Gubicza István (I—II. kötet Budapest, 1876, III—IV. köt. u. o. 1877) ; Atala, ford. Gsiky K. (Olcsó könyvtár 12) ; Atala, vagy két indus szerelme a luiziánai pusztákon. Ford. B(ozóky) J. (Pozsony 1803) ; A vértanuk. Ford. Nagy Ferenc (Pécs 1858) ; C.-nak Görögországban tett utazása, ezen ország történeteivel és mostani állapotjának egyéb írókból vett leírásával együtt. Készítette Matskásy Ferenc (1819) ; Az utolsó Abenszerázs, ford. Rada. Olcsó könyvt. Irodalom. Marin Scip., Histoire de la vie et des ouvrages de M. de C., Páris 1833 ; Villemain, M, de C., sa vie, ses écrits etc., u. o. 1858; Saint-Beuve, C. et son groupe littéraire sous l'Empire, u. o. 2. kiad. 1873; Carne, Etude sur la vie et les ouvrages de C., u. o. 1874; Nadeau, C. et le romantisme, u. o. 1874 : De Bona, C. sa vie et ses écrite, Lille 1868; De Lescure, Chateaubriand, Paris 1892; Bodnár Zs., C. és kora ; Hyde de Neuwille, Mémoires et souvenirs (III. köt. 1892) és M. de Vogué cikke a Revue des deux Mondesban, 1892 febr. Châteaubriant (ejtsd: satobrián), járási székhely Loire-Inférieure francia départementban, a Chère partján, (1891) 6523 lakossal, vasöntőkkel, gép- és bőrgyártással és keztyűbőrkereskedéssel. Nevét Brianttól, első bárójától kapta. A Jean de Laval által a XVI. században épített kastély még fenáll. Châteaubrun (ejtsd: satobrön) Baptista János Vivien, francia drámaíró, szül. Angoulemeban 1686., megh. Párisban 1775 febr. 16. Tragédiáiban Racinet utánozta. Művei : Mahomet II. (Páris 1715); Les Troyennes (u. o. 1756); Philoctéte (u. o. 1756) ; Astyanax (u. o. 1755) ; Oeuvres choisies (u. o. 1814). Château-Chinon, egykoron Morván fővárosa, most járási székhely Nièvre francia départementban, a felső Yonne balpartja mellett, 609 m. magas hegyen (1891) 2673 lak., vászon- és bőrgyártással és borkereskedéssel. Chateau de faïence (franc., ejtsd: sató de fájánsz), gúnyosan így nevezték az I. Ferenc francia királytól a boulognei erdőben épített és II. Henriktől befejezett kis kastélyt, melynek különben «Madrid kastély« volt a neve. A kastélyt kívül és belül terracotta festmények, Girolamo della Robbia művei és limogesi zománc festmények, Courtoys Péter művei díszítették. A terracotta festmények a francia forradalomban elpusztultak, a zománc festmények közül néhány, melyek istenek alakját ábrázolják, a párisi Cluny-múzeumban vannak. PAST. Chateau d'If, 1. Marseille. Chateau d'Oex (ejtsd: sátó dö), falu Waadt svájci kantonban, a Pays d'en haut nevű vidék főhelye, a Saône (Sarine) partján, 966 m. magasságban, (1888) 2691 lak kellemes éghajlata miatt nyári tartózkodó hely. Chateau d'Oleron, 1. Oleron. Chateau du Loir (ejtsd: sátó du lóár), város Sarthe francia départementban, 42 km.-nyire Saint-Calaistól, (1891) 3903 lak., vászon- és bőrgyártással, bortermeléssel és kőbányával. A X. századból való kriptával. Châteaudun (ejtsd: sátodon), járási székhely Ery-et-Loir francia départementban, a Loir balpartja közelében, (1891) 7147 lak., takarókészítéssel, gabona- és lisztkereskedéssel. Legszebb temploma a Madeleine. A Dunois grófok régi kastélyából (a XII. századból) fennáll még máig a Thibaud le Tricheur nevü torony. 1870. a poroszok makacs védelem után elfoglalták és csaknem egészen fölégették. Château-Gontier (ejtsd: sáto gontjié), járási székhely Mayenne francia départementban, a Mayenne partján, (1891) 7281 lakossal gyapjú- és vászonszövéssel, agyagiparral , nyilvános könyvtárral (7000 kötet) , a ΧΙ-ik századból való plébániatemplommal, Pongues-Rouillées nevű ásványvízforrással. 1793 okt. 26-án Laroche vezér legyőzte itt a Westermann vezérelte forradalmi csapatokat. Château-Lapitte (ejtsd: sátó lafirt), uradalom Gironde francia départementban, Pauillac község mellett. Híres a borairól. Château-Landon (ejtsd: sátó landon), egykoron Gâtinais főhelye, ma város Seine-et-Marne francia départementban, a Fusain patak partján, kies vidéken, (is9i) 2922 lak., jelentékeny kőbányával, kosárfonással, régi plébánia templommal, egy apátság romjaival, számos régi házzal. Châteaulin (ejtsd: sátorén), járási székhely Finistère francia départementban, az Aube jobb partján, 54 km.-nyire Bresttől, (1891) 3677 lak., vasas ásványvízforrással, kőbányával ; lazachal.- Amely szók a C betűben nincsenek meg, a Ii-ban keresendők ! 19· Châteaulin