A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
C - Cogito, ergo sum - Cogna - Cogna - Cognatio - Cognetti - Cogniar - Cogniet - Cognitio
Cogito, ergo sum — 451 — Co griitio veinek tanulmányozásával képezte ki magát történeti festővé. A klasszikus irány híve volt és hosszú időn át a római San Luca-akadémia élén állott. C. számos oltár- és freskó-képet festett Róma, Bergamo és Savona templomaiban és palotáiban. Cogito, ergo síim (lat.) a. m. gondolkodom, tehát vagyok, Descartes hires formulája, az az igazság, melyet Descartes talált, midőn oly tételt keresett, melyet semmikép sem lehet kételkedéssel illetni. Ebből a tételből indul ki Descartes, ebből származtat le fontos filozófiai és ismerettani elveket. L. Descartes, A. B. Cognac (ejtsd: konyak), járási székhely Charente francia départementban, a Charente balpartján, (1891) 17,392 lak., jelentékeny hordó- és palackgyártással, különösen fontos a róla elnevezett pálinkakereskedése ; maga a járás évenkint 200 millió frank értékűnél többet készít. Régi falait sétahelyek és modern épületek foglalják el. A Petit-Parc bejáratánál van I. Ferenc király lovas szobra. Régi kastélya egykoron az angoulême-i grófoknak volt lakóhelye ; benne született I. Ferenc, a későbbi francia király, aki 1526. itt kötötte a pápával, Firenzével, Velencével és Angliával a szent ligát Olaszország fölszabadítására. —ZIK. Cognac (franc.), borból főzött pálinka, mely nevét a francia Charente kerületbe eső Cognac várostól vette, mely a C.-gyártás és kereskedelem székhelye mintegy 200 év óta, mióta egyáltalán ezen szesz nagyban készül ; az itt készülő legfinomabb C.-t fine champagne-nak nevezik, a második minőségű Châteauneuf, Blanzac, Angoulême, Archiac stb.-ben nyert C.-t petit champagne-nak hívják, a harmadik minőségű C. fins bois, a legsilányabbat deuxièmes bois-nak nevezik. C. elnevezés alatt jön a kereskedésbe az armagnac is, melyet főleg a Gers kerületben főznek. A C.-t főleg a folle blanche és picpoul-blanc szőllőfajok borából készítik, melyet melegített erjesztő kamarákban teljesen kierjesztenek, s ha ezután a bor teljesen megtisztult, egyszerű üstökben kifőznek, oly módon, hogy az első lepárlásnál csak vodkát nyernek, s csak ez utóbbinak újból való lepárlása által nyerik az 55—6O°/C szesztartalmú C.-t. Silány, ecetes, dohos stb. borokból C.-t főzni nem lehet. 1 hl. C. előállítására a bor szesztartalma szerint 5—8 hl. borra van szükség. A C. finom izét és jóságát az ászokolással nyeri, mely célból 4 hl. űrtartalmú hordókban (pièce) legalább 4—5 évig ászokolják, a hordókban a szesz nagyon apad, de innen veszi egyszersmind sárgás barna színét is, mi annál sötétebb, minél tovább volt a C. hordóban. A C.-t magas ára miatt igen gyakran hamisítják, sőt közönséges finom szeszből is készítik anant-éter hozzáadása és karamellel való festés által. Most már hazánkban is több C.-gyár van, melyek jobb termékei igen jól pótolják a sokkal drágább francia C.-t. KTY. Cognatio (lat.) a. m. vérrokonság vagyis két oly személy közötti viszony, kik egyik a másiktól, vagy mindketten egy közös harmadik személytől származnak (1. Rokonság). A római jogban a C.vel szemben állott az agnatio (1. o.). — C. spirituális a. m. lelki rokonság, mely az egyházjog szerint a keresztség és bérmálás szentségéből a keresztelő, a keresztelt és annak szülei, valamint a keresztvízre tartók a keresztelt és annak szülei között, illetve a bérmáló, bérmált s annak szülei között, valamint a bérmálásra vezető, a bérmált s annak szülei között származik, s jogilag annyiban jó tekintetbe, amennyiben a kánoni jog szerint bontó házassági akadályt képez. H. Cognetti (ejtsd: konyetti) Martins Szaívator de, olasz nemzetgazda, szül. Bariban 1844 január 19. 1868. a barii technikai intézet tanárává lett, 1876. pedig a torinói egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtan tanszékét. Műveiben a történeti iskola hívének vallja magát, s ezen irány igazait védi. Legnevezetesebb iratai a következők : Della attinenza tra l'economia sociale e la storia (Firenze 1866) ; L'economia sociale e la famiglia (Milano 1869) ; Una teória economica della espropriazione forzata (Mantova 1874); La circolazione della ricchezza negli Stati Uniti d'America (Torino 1875) ; Forme e leggi delle perturbazione economiche (Torino 1878) ; II nuovo patto deli' unioni menetaria latina (Torino 1879) ; Le forme primitive nell evoluzione esconomica (Torino 1881); Ceno storico suli' industria italiana (Torino 1883) ; L'economia come scienza autonoma (Torino 1886) ; II socialismo negli Stati Uniti d'America (Torino 1887). Cogniard (ejtsd: konyár) Ipoly és sódor, két francia vaudeville-iró testvér ; előbbi szül. 1807 nov. 20., megh. 1882 febr. 6., utóbbi szül. 1806 ápr. 30., megh. 1872 május 14. Párisi színházigazgatók voltak s közösen egy rakás többnyire értéktelen, de a közönséget vonzó darabot írtak, melyek közül legtöbb sikert arattak a tündéri színművek La biche au bois, és La chatte blanche és a katonai látványosság : Masséna, l'enfant chéri de la victoire. Cogniet (ejtsd: konyié) Leó, francia festő, szül. Párisban 1794., meghalt u. o. 1880. Guérin és a római akadémia tanítványa, a David-féle hagyományokban nőtt fel, de utóbb a romantikusok, különösen Ary Scheffer hatása alatt állott. Máielső képeivel (Marius Karthágó romjain. A betlehemi gyermekgyilkosság, 1824) nagy föltűnést keltett. A későbbiek közül legnevezetesebbek: Rebekka kiszabadítása az égő kastélyból, Scott Walter Ivanhoe-ja nyomán (1831), a Párisi nemzetőrség kivonulása 1792. (1836, Versailles- muzeum), főleg azonbanTintoretto, amint lámpavilágnál lefesti holt leányát (1843), mely festmény a maga idejében óriási népszerűségnek örvendett, de ránk már nagyon untatólag hat. C. gyönge tájképeken kívül monumentális festményeket is készített : Napóleon Egyiptomban a régészek körében (Louvre), néhány festmény párisi templomokban, stb. Főjelentősége tanítói működésében rejlik; Francia-és Németországból köréje sereglett tanítványai között oly kitűnőek is voltak, mint Meissonier, Bonnat stb. κ. l. Cognitio (lat.), valamely a bíróság, vagy más hatóság eldöntésének tárgyát képező eset körülményeinek, tény- s jogkérdéseinek vizsgálata. — Extraordinaria C., a római jogban valamely ügynek a törvénykezési rendtől (ordo judiciorum) eltérőleg valamely felső hatóság által közvetlenül történt eldöntése. H. Amely szók a C betűben nincsenek meg, ab-ban keresendők 1 29*