A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
C - Coustou - Coutnaces - Couthon - Coutras - Coutumes - Couture - Couvert - Couverture - Couvin - Couzeranit - Covado - Covarians - Covellin - Covenant - Covent-Garden - Coventry
* Coustou (ejtsd: kusztu), 1. Miklós, francia szobrász, szül. Lyonban 1658., megh. 1733 máj. 1. Couzevox unokaöcscse és tanítványa, 1681. elnyervén az akadémián a római díjat, tanulmányait Olaszországban fejezte be, 1720. az akadémia rektora lett. Műveiben külső elegancia feszességgel és kacérsággal párosul, nevezetes közülük : a Seine és a Marne egyesülésének nagy csoportja, jelenleg a Tuileriák kertjében, XV. Lajosnak színpadiasan feszes márványszobra és az Apollo megmutatja XIV. Lajos mellszobrát a hálatest Franciaországnak c. jellemző domború mű a párisi Louvreban. 2. C. Vilmos, francia szobrász, az előbbinek öcscse, szül. Lyonban 1678., megh. 1746. Szintén nagybátyjának, Coyzevoxnak tanítványa, a római Szt. Ignác-templom számára elkészítette gonzagai Szt. Lajos domború művét. Művei még modorosabbak, mint bátyjáé, ilyenek pl. lovászai a Champs Elysées bejáratánál, Leszczinska Mária márványszobra a Louvreban stb. 3. G. Vilmos, francia szobrász, az előbbinek fia és tanítványa, szül. Párisban 1716., megh. 1777. Öt évig Rómában tartózkodott, azután pedig atyja műhelyében dolgozott. Művei, p. a 11. Frigyes számára készült Mars és Venus, korának felületes és édeskés ízlését tükrözik vissza. É. L. Coutances (ejtsd: kutánsz), járási székhely La Manche départementban, a csatornázott Souise jobb partján, 10 km.-nyire a tengertől, püspöki székhely, (fsai) 8145 lak., gyapotszövéssel, csipke-, zongora- és orgonakészítéssel, márványbányászattal és kereskedéssel , botanikus kerttel és nyilvános könyvtárral. Kiválóbb épületei : a Pillers-vízvezeték, a Notre-Dame és a Szt. Péter-templom. Lebrun szobra ékesíti a várost. A C.-i csatára 56 km. hosszú ; az ugyanily nevű várost köti össze a Sienne-nel. Évi forgalom rajta mintegy 5400 t. Couthon (ejtsd: kúton) György, a francia forradalom rémuralmának egyik főembere, szül. Orcetben (Auvergne) 1756., kivégeztetett 1794 jul. 28. Ügyvéd volt Clermontban, miglen 1790.az ottani törvényszék elnökévé nevezték ki. A Puy de Dôme département a nemzetgyűlésbe küldte 1791., ahol a sánta, vézna meg szelíd természetű emberből fanatikus, vérszomjazó politikus vált. Föltétlenül megszavazta a király kivégeztetését.Kezdetben a girondisták párthíve volt, de midőn látta, hogy e pártot mily végzetes veszedelem fenyegeti, a hegypárthoz ment át s Robespierre híveihez csatlakozott. Mint a jólétbizottságnak tagja, indítványozta a rémuralom ellen felkelt Lyon városának kiátkozását és megbüntetését, és személyesen kísérte azt a hadsereget, mely e rettentő ítéletet végrehajtandó volt. Épp oly vérszomjasnak mutatkozott a konventben is, ahol Danton kivégeztetését sürgette és általában a sommás eljárást ajánlotta. Robespierre bukása után azonban őt is elérte a nemezis : thermidor 9. elfogták és Saint-Justtel együtt azzal vádolták, hogy Robespierre meg ők triumvirátus alapítására törekedtek. Pártja ugyan kiszabadította, de midőn a konvent hada ostrom alá fogta a városházát s midőn menekvésre több reménye nem volt, tőrrel akart véget vetni életének. De a seb nem volt halálos s így Robespierre-rel és Saint-Just-tel együtt a nyaktiló alatt vérzett el. (Corresp. de C., Páris 1872. Aulard, Les orateurs de la convention II. 425—43.) TH. GY. Coutras (ejtsd: kutrá), város Gironde francia départementban, a Dronne és Isle összefolyásánál, vasúti csomópont, (1891) 4231 lak., csónakkészitéssel, vörösbor-, szesz- és lisztkereskedéssel. Romjai azon (XVI. és XVII. sz.-ból való) kastélynak még máig is megmaradtak, amelyben Medicis Katalin és IV. Henrik laktak egy ideig. 1587 okt. 20-án IV. Henrik a ligának Joyeuse herceg vezérelte csapatain itt győzelmet aratott. Coutumes (francia, ejtsd: kutüm), Franciaországban egyes vidékeknek, városoknak, községeknek királyi privilégiumokon, statútumokon, nagy részben szokáson s törvénykezési gyakorlaton alapult partikuláris jogai. Jelentőséget különösen a XV. század óta nyertek. H. Couture (ejtsd: kutor) Tamás, francia festő, szül. Senlisben 1815., megh. 1879. Gros és Delaroche műhelyében tanult. Az 1843. Salonban csinos, kissé szentimentális Troubadour-jával lépett föl. 1817. Római orgia c. festménye (Louvre) Franciaország legünnepeltebb festőjévé tette és a világ minden részéből vonzott tanítványokat. C. irodalmilag is működött, különösen Delacroix ellen intézett cikkeivel, 1878. pedig : Entretiens d'atelier c. 2 köt. könyvet adott ki. κ. l. Couvert (franc.) a. m. asztalteríték. A németek C.-nak hivják még hibásan a levélborítékot is, melynek francia neve Enveloppe. Couverture (franc., ejtsd: kuvertur), födő, ágyterítő ; kötés (a könyvön) ; födözet (pénz). Couvin (ejtsd: kuvén), község Namur belga tartományban az Eau-Noire mellett, (1890) 2792 lak., hires konyhaedény-gyártással, vas- és ércművekkel és fakereskedéssel. Couzeranit (ásv.), elmállott wernerit Couzeran -ból (Pireneusok). Covado, régebbi tésmérték Portugálban és gyarmatain :3 palmos — 66 cm. Marokkóban 53 ,3 cm. Covarians, 1. Invariáns. Covellin, 1. Iiézindigó. Covenaut (ang., ejtsd: kövnent), azon szövetkezések neve, melyeket a presbiteriánus skótok részint fejedelmeikkel (így p. 1580.1. Jakabbal), részint maguk között (p. 1638.) kötöttek protestáns vallásuk fentartására a katolikusok s a püspöki egyház hívei ellen (1. Skót egyház). I. Károly a C. tagjait, a covenantereket, mint lázadókat elítélte, de a forradalom alatt ezek diadalmaskodtak, szövetségre lépvén az angol parlamenttel. A kétségbeesésében hozzájuk menekült királyt elfogták és eladták az angoloknak. Csak a Stuartok restaurációja után, II. Károly idejében tűntek el. M. S. Covent - Garden, híres vásártér Londonban (Westend), az ugyanily nevű operaházzal. Eredetileg a westminsteri apát kertje volt. Coventry (ejtsd:· kovatri), régi város Warwick angol grófságban, a Sherbourne folyó mellett, (1891) 52,720 lak . óra- és selyemszalaggyártással, amely iparágaknak Angliában középpontja, tov. trikó- és posztószövéssel. Kiválóbb épületei a Szt. Mihály-templom, 100 m. magas toronynyal, a Szt. János-templom III. Eduárd korából, a Szt. Háromság-templom, a városháza a XV. századból. Amely szók az J betűben nincsenek meg, a K-ban keresendők . Coustou — 552 Coventry