A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)

CS - Csokoládéfa - Csokoládégyümölcs - Csokonai

Csokonai — 756 — saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővítve, jegy­zésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve kiadta dr. Schedel Ferenc, Pest 1844 (a Nemzeti Könyv­tár cimű vállalatban, negyedrétben) ; másik : G. munkái, közli Kelemföldy (Lipcse 1843—45, 3 kötetben). Toldy 1864-ben 3 kötetes kiadásban bo­csátotta ki C. válogatott munkáit (Pest). A Kis Nemzeti Muzeumban is megjelentek C. válogatott versei (Bpest 1873). Az Olcsó Könyvtár pedig egy­egy füzetben a Dorottyát (1875), Lillát (1877), az Ódákat (1879) és a Békaegérharcot be­látotta közre új kiadásban. Legteljesebb e kiadások közül a Schedelé 1844-ből, de azóta számos verse és levele került napfényre ; egy pontos és teljes kri­tikai kiadás még a jövő feladata. Kéziratait a debreceni reform, kollégium könyvtárában őrzik ; vannak azonban szép számú kéziratai a tud.­aka­démiában és a nemzeti múzeumban is. Lillája Himfy mellett e korszak legjelesebb szerelmi daloskönyve volt . Himfyvel bizonyos el­lentétben állt, mert benne a boldog szerelem vál­tozik kesergőre, s a szerelemnek nem erőszakos és szenvedélyes, hanem lágyabb, lemondóbb hang­jait hallatja, és noha tartalmilag kevésbbé mély és gazdag, de műformában és nyelvben sokkal változatosabb. Mind a modern reflexiós lírában, mind a dalfélékben vannak jeles darabjai, noha költeménye egészen népdalszerű. (Népszerűbbek : Tartózkodó kérelem, Megkövetés, Habozás, A ti­hanyi echóhoz, Búcsúvétel, Az utolsó szerencsét­lenség — Bürger hatásával —, A reményhez, Föl­diekkel játszó. .. stb.) Anakreoni dalai a hasonló magyar kísérletek közt legsikerültebbek elfogu­latlan vidám szeszélyekkel ; általán C. a legjele­sebb hordás-költő volt Petőfiig, inkább esett a a túlságos mámor, mint a túlságos józanság hi­bájába. Több bordala (leghíresebb a szerelemdal a csikóbőrös kidacshoz) már az Ódák című gyűjte­ménybe van sorozva, mely vegyes lírai költemé­nyeket tartalmaz (igen szépek a népies genre-ban : Parasztdal, Szegény Zsiga táborozáskor), s éppen az antik ódaformájú költemények vannak benne kisebbségben, s elnyúlt szerkezettel, fölös refle­xióval és egyenetlen dikcióval magasztalják a ha­zafiúi erényeket. Erősebb ódai lelkesedést tudott önteni egy nem ódai formába, a mult században annyira erőtlenné vált alexandrinba (hatalmas lendületű versei a franciák ellen). Dorottyája legkitűnőbb komikus eposzunk a Nagyi­da­i cigá­nyokig s tiszta humorával, friss hangulatával, ke­rek és jól tagozott meséjével, eleven és színes le­írásaival, kitűnő elbeszélő temperamentumával felülmúlja Pope-nak szatirikus Elrablott haj fürd­­ét, melytől motívuma kölcsönözve van. Előadása és verselése ma is tanulmányra méltó (Arany). A komoly nemben Árpád elmaradását méltán sajnálhatni , ha talán nem lett volna remekmű, fontos előzménye lett volna eposzköltészetü­nk ké­sőbb bekövetkezett felvirágzásának. Érezte C. a dráma fontosságát is, de e nemű kísérleteiben csak nyers komikai anyag van, a drámai formát nem bírta tehetsége. A kor divatát és saját reflek­táló hajlamát követte a leíró és tanköltészet mű­velésével; leírásaiban sokszor remekel, mindig vannak új színei s eleven képet ad ; a didaxist pe­dig magas költői lendülettel tudja összekapcsolni (A lélek, halhatatlanságáról jóformán máig leg­jobb tankölteményünk). Prózában írt szépirodalmi próbái jelentéktelenek, de annál értékesebbek s a maguk korában művelő hatásúak voltak az egyes munkái elé illesztett műfaji bevezetések. A Nyelv tekintetében keveset újított, inkább a népnyelvből merített. Ebben nem volt elég válogatós és külön­ben gazdag dikcióján sok a szeplő, mit egy-egy prózias kifejezés okoz. Általán legnagyobb hibája, ízlésének fejletlensége, mi stílusának egyenetlen­ségén kívül a csóvajságok sőt illetlenségek némi kedvelésében is nyilatkozik. Ez különben nem erkölcsi frivolság jele, hanem kollégiumi nevelke­désének és azon körök, többnyire férfitársaságok ízlésének nyoma, melyekben forgott, s melyeket mulattatni kivánt. A morális háttér mélysége ko­moly műveiben sincs arányban erős alkotó tehet­ségével, azért hatása a fenséges nemben nem oly áthevítő, mint némely elsőrangú költőnké, de a komikai nemben legjobbak egyike s költészetének gazdagságánál, genialitásánál fogva sokáig leg­kedveltebb költőnk volt ; népszerűségét csak Vö­rösmarty hatása oszlatta el, sőt a közönség egy részénél csak a Petőfié és az Aranyé. Emlékét mindjárt halála után meg akarta örö­kítni a kegyelet . Kazinczy maga indítványozta, hogy közadakozásból állítsanak neki sírkövet, de ez ajánlat a debreceniekkel támadt félreértés miatt meghiusult. Ferenczi 1822. carrarai márványból készíté el szobrát, melyet a kollégiumi könyvtár termében helyeztek el. Sírja fölött 1836. emeltek egy masszív vasemléket, 1860. megjelölték házát, végül 1871 okt. 11. leleplezték a kollégium előtti téren szép arcszobrát, melyet Izsó Miklós készített. Ez alkalommal Imre Sándor tartott emlékbeszédet, Szász Károly pedig pályanyertes ódáját szavalta el. C. megjelenése a fejlődő magyar költészetben igen nagy hatással volt irodalmi küzdelmeink sorsára. Mint valóságos isten kegyelméből való költő tűnt fel, s az alkotó erő, az eredetiség, a friss és szabad költőiség adományát éreztette addig szokatlan mértékben. Kortársai közt volt már né­hány jelentékeny költői tehetség, egyes műnemek­ben erősebbek is nála, a szerelmi lírában Himfy, az ódában — valamivel később — Berzsenyi, de már a komikai költészetben senki, s a többiek mind specialisták voltak, rendszerint egy műfajban dol­goztak, és inkább egyes osztályoknak írtak : Himfy a nemes nőknek, Virág, Berzsenyi a férfiközön­ség deákos műveltségű részének. C. mindnyájuk­nál termékenyebb és egyetemesebb szellem volt, arra tört, hogy általánosan hasson a költészet minden formájában és eszközével. A sokféle irány közül, melyekre az irodalom szakadt, egyikhez sem­­csatlakozott kizárólag, hanem mindegyikben méltányolta ami jeles volt s felhasználta művésze­tében. Nem olvaszthatta még össze őket mint ké­sőbb Vörösmarty tehette, mert még mindenik fej­lődőben volt, hanem költészetében mégis össze­hozta őket. Magát a művészetet nézte inkább, a stilt nem emelte dogmává, csak mintegy a múzsa öltözetét sokképen változtatta ; egyaránt irt klasz­szikai, nyugat-európai és nemzeti mód szerint, de költészete alaprészével a régi magyar költészet hagyományait folytatta. A köznemesség, a pol- Amely szók a C betűben nincsenek meg, a K-ban keresendők! 48* Csokonai

Next