A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
CS - Csokoládéfa - Csokoládégyümölcs - Csokonai
Csokoládéfa '53 — több-kevesebb valódi C.-val keverve nem ritkán fordul elő a kereskedésben. Leggyakrabban van a C. gabonaliszttel v. hüvelyes vetemény-liszttel keverve. Ezt hamisításnak nevezni nem lehet, mert a nagy közönség olcsó C.-t akar, amelyből készített ital sűrű legyen, e két követelménynek a tiszta C. nem felelhet meg. Az ilyen liszttartalmú C.-t mint tiszta árút eladni nem szabad, mert ezáltal a vevő ejtetik tévedésbe. Az igazi hamisítást képezik a következő hozzátételek: burgonyakeményítőliszt, dextrin, kakaóhéjpor stb., melyek még tápláló alkotórészeket sem tartalmaznak. Ezenkívül a C.-hoz keverni szoktak még téglaport, vörös okra festéket és sulypátot is oly célból, hogy annak súlyát növeljék, vagy színét javítsák. Ezenkívül a hamisításnak számos módja van, mint az, hogy a kakaóbab zsírját egészben vagy részben kivonják, amely «kakaóvaj» címen igen keresett, cikk, és azután a C.-hoz olajat vagy marhafaggyút adnak. Szezámolajat igen gyakran kevernek a C.-hoz 4%-ig. Ezt hamisításnak nem lehet nevezni, mert a célja az, hogy az árú, sima, szép legyen. A tiszta jó C.-t az jellemzi, hogy színe vöröses-barna, kellemes, nem lisztes, a szájban könnyen oldódik. sz. GY. Csokoládéfa (növ.: Cacao Adans.,Theobroma L.), a büttneriafélék génusza a meleg tartományokban. A Th. Cacao L. vagyis igazi kakaófa v. C. 6—12 m. magas fa, Mexikótól Guianáig meg az Antillákon terem, de Amerika, Ázsia és Amerika meleg vidékein mindenütt ültetik. Gyümölcse uborkához hasonló, hosszas v. fordított hosszas tojásdad, 16— 21 cm. hosszú, 8 cm. vastag, tízbarázdás, sárgáspiros, kissé görcsös ; a bele fehéres vagy savanykás pép. Magva tojásdad, lapított, mandula alakú pirosas-barna (csokoládé-szin v. csokoládé-barna) . 25—40 ilyen kakaóbab-szem gyümölcsben sorosan helyezkedik el. Maghéja törékeny, a bele olajtartalmú s az amerikaiak főtápláléka. Cortez beszéli, hogy a mexikóiak a kakaóbabot annyira becsülték, hogy váltópénznek is használták. A kakaóbab (semina cacao, inculse v. fabre mexicanse) tartalma a bő nitrogénes, theínnel v. coffeinnel identikus Γ2—15%-ra, a theobromin, továbbá 45—49°/0 kakaózsír, 14—18% keményítő és 13—18% proteinvegyület. Ezen alapszik a kakaóbab, meg a belőle készített eledel nagy táplálékonysága. Használják csokoládétáblának (cacao tabulata), kakaóvajnak, csokoládé-teának és kávénak, barna ruhanemű mosására stb. BORB. Csokoládégyümölcs (növ.), Benkő így nevezi a vaníliát : 1. o. Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. Debrecenben 1773 nov. 17. ; megh. u. o. 1805 jan. 28. Atyja, József, közkedveltségü seborvos, korán elhalálozván, a fiu nevelése tizenhárom éves korában édes anyjára, Diószegi Sárára maradt, ki örömest olvasta a magyar könyveket, s Gyöngyösi István verseit helyenkint könyv nélkül tudta. Budai Ferenc és Budai Ézsaiás figyelme alatt járta C. a kollégium osztályait, kitűnő előmenetellel ; a poétikai osztályban Háló Kovács József, az Aeneis és Racine fordítója, volt tanítója, ki azonban inkább csak a technikában tudta gyakorolni, szint ízlését fejleszteni. C. már ekkor verselt, vezetői azonban ferde irányban foglalkoztatták tehetségét, a század divatja szerint verses leírásokat, elmélkedéseket vagy alkalmi verseket készíttetvén vele. 1788. elvégezvén a gimnáziumi osztályokat, a teologiai tanfolyam hallgatója s mint u. n. tógatus deák, a kollégium bennlakója lett. Tanárai közül főleg a híres Sinai Miklós és Szilágyi Gábor voltak rá hatással, s nemcsak a bölcsészetet, történelmet és hittudományokat hallgatta, hanem magánúton is rendkívül sokat tanult, a természettudományokat korán megszerette, különösen a füvészetet. Nagy kedvvel olvasta az antik remekírókat, több modern nyelvet megtanult, megismerkedett az újkori népek irodalmával, különösen az olaszszal, sokat fordított is belőlük, kivált Metastasióból, ez édeskés udvari költőből, kinek dallamos nyelve nagy hatással volt reá. De számos eredeti darabot is irt. Fejlődése különben nagyon vegyes hatások alatt folyt, melyek egyrészt írói egyéniségének sokoldalú fejlődését segítették elő, másrészt azonban ízlése tisztulását zavarták. Gyermekkori olvasmányai a régi magyar költészet hagyományaihoz fűzték s Gyöngyösi István routinjában gyönyörködött ; más olvasmányai — az ujabb irók , a mult század epikusai, Dugonics, Gvadányi — a népies elem felé vonták, melylyel Debrecenben mind a kollégium falai közt, mind a városban sok alkalma volt érintkeznie. A két hatás a történelmi folytonosság és a népszellem alapjára helyezte költészetét. Ennek azonban örvénye is volt. A múlt századvégi népies irány könnyen hajlott a trágárság felé, egész három félnépi eredetű sikamlós rigmus volt forgalomban, s az ilyen mondókák, rigmusok egyik főműhelye Csokoládéfa. A gyümölcs felnyitva, a magvak soraival, 3 egy virág (ötöstagú), 5 ugyanaz szirmok nélkül, 6 a termő, 8 a hím, 7 a magy as Pallas nagy Lexikona, IV. köt. Csokonai