A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)

CS - Csokoládéfa - Csokoládégyümölcs - Csokonai

Csokoládéfa '53 — több-kevesebb valódi C.-val keverve nem ritkán fordul elő a kereskedésben. Leggyakrabban van a C. gabonaliszttel v. hüvelyes vetemény-liszttel keverve. Ezt hamisításnak nevezni nem lehet, mert a nagy közönség olcsó C.-t akar, amelyből készített ital sűrű legyen, e két követelménynek a tiszta C. nem felelhet meg. Az ilyen liszttar­talmú C.-t mint tiszta árút eladni nem szabad, mert ezáltal a vevő ejtetik tévedésbe. Az igazi hamisítást képezik a következő hozzátételek: burgonyakeményítőliszt, dextrin, kakaóhéjpor stb., melyek még tápláló alkotórészeket sem tartalmaz­nak. Ezenkívül a C.-hoz keverni szoktak még téglaport, vörös okra festéket és sulypátot is oly célból, hogy annak súlyát növeljék, vagy színét javítsák. Ezenkívül a hamisításnak számos módja van, mint az, hogy a kakaóbab zsírját egészben vagy részben kivonják, amely «kakaóvaj» címen igen keresett, cikk, és azután a C.-hoz olajat vagy marhafaggyút adnak. Szezámolajat igen gyakran kevernek a C.-hoz 4%-ig. Ezt hamisításnak nem lehet nevezni, mert a célja az, hogy az árú, sima, szép legyen. A tiszta jó C.-t az jellemzi, hogy színe vöröses-barna, kellemes, nem lisztes, a szájban könnyen oldódik. sz. GY. Csokoládéfa (növ.: Cacao Adans.,Theobroma L.), a büttneriafélék génusza a meleg tartományokban. A Th. Cacao L. vagyis igazi kakaófa v. C. 6—12 m. magas fa, Mexikótól Guianáig meg az Antillá­kon terem, de Amerika, Ázsia és Amerika meleg vidékein mindenütt ültetik. Gyümölcse uborkához hasonló, hosszas v. fordított hosszas tojásdad, 16— 21 cm. hosszú, 8 cm. vastag, tízbarázdás, sárgás­piros, kissé görcsös ; a bele fehéres vagy savany­kás pép. Magva tojásdad, lapított, mandula alakú pirosas-barna (csokoládé-szin v. csokoládé-barna) . 25—40 ilyen kakaóbab-szem gyümölcsben sorosan helyezkedik el. Maghéja törékeny, a bele olajtar­talmú s az amerikaiak főtápláléka. Cortez beszéli, hogy a mexikóiak a kakaó­babot annyira becsül­ték, hogy váltópénznek is használták. A kakaóbab (semina cacao, inculse v. fabre mexicanse) tartalma a bő nitrogénes, theínnel v. coffein­nel identikus Γ2—1­5%-ra, a theobromin, továbbá 45—49°/0 kakaózsír, 14—18% keményítő és 13—18% pro­teinvegyület. Ezen alapszik a kakaóbab, meg a belőle készített eledel nagy táplálékonysága. Hasz­nálják csokoládétáblának (cacao tabulata), kakaó­vajnak, csokoládé-teának és kávénak, barna ru­hanemű mosására stb. BORB. Csokoládégyümölcs (növ.), Benkő így nevezi a vaníliát : 1. o. Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. Debre­cenben 1773 nov. 17. ; megh. u. o. 1805 jan. 28. Atyja, József, közkedveltségü seborvos, korán el­halálozván, a fiu nevelése tizenhárom éves korá­ban édes anyjára, Diószegi Sárára maradt, ki örömest olvasta a magyar könyveket, s Gyön­gyösi István verseit helyenkint könyv nélkül tudta. Budai Ferenc és Budai Ézsaiás figyelme alatt járta C. a kollégium osztályait, kitűnő előmene­tellel ; a poétikai osztályban Háló Kovács József, az Aeneis és Racine fordítója, volt tanítója, ki azonban inkább csak a technikában tudta gyako­rolni, szint ízlését fejleszteni. C. már ekkor ver­selt, vezetői azonban ferde irányban foglalkoztat­ták tehetségét, a század divatja szerint verses le­írásokat, elmélkedéseket vagy alkalmi verseket készíttetvén vele. 1788. elvégezvén a gimnáziumi osztályokat, a teologiai tanfolyam hallgatója s mint u. n. tógatus deák, a kollégium bennlakója lett. Tanárai közül főleg a híres Sinai Miklós és Szilágyi Gábor voltak rá hatással, s nemcsak a bölcsészetet, történelmet és hittudományokat hall­gatta, hanem magánúton is rendkívül sokat ta­nult, a természettudományokat korán megszerette, különösen a füvészetet. Nagy kedvvel olvasta az antik remekírókat, több modern nyelvet megta­nult, megismerkedett az újkori népek irodalmá­val, különösen az olaszszal, sokat fordított is belő­lük, kivált Metastasióból, ez édeskés udvari költő­ből, kinek dallamos nyelve nagy hatással volt reá. De számos eredeti darabot is irt. Fejlődése külön­ben nagyon vegyes hatások alatt folyt, melyek egyrészt írói egyéniségének sokoldalú fejlődését segítették elő, másrészt azonban ízlése tisztulását zavarták. Gyermekkori olvasmányai a régi ma­gyar költészet hagyományaihoz fűzték s Gyön­gyösi István routinjában gyönyörködött ; más ol­vasmányai — az ujabb irók , a mult század epikusai, Dugonics, Gvadányi — a népies elem felé vonták, melylyel Debrecenben mind a kollégium falai közt, mind a városban sok alkalma volt érintkeznie. A két hatás a történelmi folytonosság és a népszel­lem alapjára helyezte költészetét. Ennek azonban örvénye is volt. A múlt századvégi népies irány könnyen hajlott a trágárság felé, egész három fél­népi eredetű sikamlós rigmus volt forgalomban, s az ilyen mondókák, rigmusok egyik főműhelye Csokoládéfa. A gyümölcs felnyitva, a magvak soraival, 3 egy virág (ötöstagú), 5 ugyanaz szirmok nélkül, 6 a termő, 8 a hím, 7 a magy­ as Pallas nagy Lexikona, IV. köt. Csokonai

Next