A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
E, É - Egyetemi magántanár - Egyetemi nyomda - Egyetemlegesség
Egyetemi magántanár — 749 — képviselve van nemcsak minden hazai vulk. vidék, hanem a nevezetesebb külföldi is. Gazdag s elég tökéletes berendezésű a krisztallografiai része is az intézetnek, mely külön osztályt képez s dr. Schmidt Sándor c. ny. rk. tanár vezetése s gondozása alatt áll. Az intézet részletes ismertetése a Pótfüzetek a Term. Közl. 1. és 2. füzetében (1888) olvasható Dr. Szabó József tollából : A budapesti ásványtani intézet százados története és jelen állapota. SZT. H. Egyetemi magántanár. Olyan tanár, kit tudományos működése alapján, az egyetemi tanács felterjesztésére, a vallás- és közokt. miniszter az egyetemen határozott tanszakok nyilvános tanítására jogosít. Az E.-s képesítést (habilitációt) rendszerint csak olyanok szerezhetik meg, kik valamely hazai egyetemen nyertek doktori oklevelet vagy a külföldön szerzettet valamely hazai egyetemen nosztrifikáltatták. Az ilyen képesítést megkapni óhajtónak továbbá nyomtatásban megjelent, önálló és szigorúan tudományos dolgozattal kell bizonyítania, hogy az egyetem illető karához tartozó tudományszak egész körére kiterjedő ismeretei vannak és e tudományt önállóan művelheti. Ha az egyetem tanácsa e dolgozatot elfogadta, a jelölt szóbeli értekezletet és próbaelőadást tart. Elismert tudományosságú férfiakat a tanártestület kivételképpen a szóbeli értekezlet és a próbaelőadás, vagy azok egyikének elengedésével, kiadott munkáik alapján is képesíthet E.-okká. Az E.-ok hallgatóiknak a rendes és rendkívüli tanárokéival hasonló érvényű leckelátogatási bizonyítványokat állíthatnak ki. Egyetemi nyomda. A m. kir. tud. egyetemi nyomda hazánk legrégibb e nemű kulturintézete. Alapját képezi a Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost által 1577. évben megvett, 1563 óta szünetelő bécsi jezsuiták nyomdája. A Nagyszombatba szállított nyomda a nagyprépost által saját házában felállíttatván, virágzásnak indult főleg a Rudolf 1584 aug. 15-ki rendelete folytán, mely szerint a könyvnyomdai szabadalom királyi jog, az ily szabadalommal nem biró nyomdák tehát bezárandók. Telegdi Miklós halála után (1586) a nyomda 12 évig az esztergomi káptalané lett, ekkor Forgách Ferenc prímás a jezsuitáknak adományozta ; ezek fenhatósága alatt működve 1655. a Pázmány Péter által felállított nagyszombati akadémiához csatoltatott. Berendezése időközben gyarapodott a Forgách Ferenc prímás által 1604-ben Pozsonyban felállított érseki nyomdával, ez ugyanis 1644. a nagyszombatihoz csatoltatott. 1773. a Jézus társaság eltöröltetvén, nagyszombati javai Mária Terézia királynő által 1775 febr. 13. kelt kiváltságos levelével — a javak között a nyomda is — az egyetemnek adományoztattak, az egyetem 1777. áttétetvén Budára, ide került a nyomda is. Budán a nyomda több kiváltságos szabadalmat nyert. 1779 nov. 5 Mária Terézia királynőtől a Magyarországban létező nyilvános iskolák számára a kormány által rendelt tankönyvek kinyomatására és terjesztésére ; 1811. ápr. 26. I. Ferenc királytól a Breviáriumra és a Missale Romanumra; szabadalmat nyert továbbá a Ritualera ; a Corpus Juris Hungariche (30 év tartamára) 1822. szept. 13. Berendezése pedig gyarapodott a Novakovics István udvari ügynöknek Budán létezett román-illir intézetének megvétele által, mely megvételt Ferenc király 1805 jun. 23. kiadott kegyelemlevelével nemcsak megerősítette, hanem felruházta a nyomdát az illír és román könyvek kiadási jogával is. A nyomda nem szorítkozott a szabadalmai által biztosítottak kiállítására, kiadványai felölelték a tudomány minden ágát, a szépirodalmat s az 1882. évi Budapesten megtartott könyvkiállításon házi könyvtárából az 1777—1877. év alatt megjelent könyvekből 484 latin, 803 magyar, 283 német, 4 francia, 3 olasz, 4 görög, 46 tót, 10 horvát, 283 szerb, 23 ruthén, 9 bolgár, 9 vend, 87 román és 100 héber nyelvű könyvet állított ki, melyek közt az iskola, és vallásos tárgyú könyveken kívül nagy számmal vannak filozófiai, jogi, történelmi és szépirodalmi művek. A 14-féle nyelvű könyvek szembeszökően bizonyítják, mily fontos kulturmiszsziót teljesített az intézet, de azt is, hogy a nyomda berendezése nemcsak hazánkban volt más nyomdák által el nem ért magaslaton, de a külföld legjelesebb intézeteit sok tekintetben fölülmúlta. A könyvnyomtatás mesterségének már a XV. században két külön mesterséggé vált két ágát egyesítette magában : a nyomtatás és a betűöntés mesterségeit s nemcsak könyveket készített a közönségnek, hanem öntvényeket is a könyvnyomtatóknak. Nyomtatványainak szabatos kivitele azt bizonyítja, hogy nemcsak a betűk elkészítésére, de a nyomtatás végzésére is voltak mesterek az intézetben. Könyveken kívül készítette az intézet a helytartósági, a koronázás idejétől fogva pedig egész 1870-ig, a magy. kir. államnyomda felállításáig, az összes minisztériumok ügykezelési s egyéb hivatalos nyomtatványait. Az 1779 nov. 5. nyert szabadalmat már az 1851 márc. 14. kelt legfelsőbb elhatározás megszüntette ugyan, de az intézet eredeti rendeltetésétől el nem vonatott. Munkaköre ma is felöleli a minisztériumok, közhatóságok, hivatalok és nyilvános intézetek nyomtatványait. Az egyetemi alap tulajdona lévén, a vallás- és közoktatási miniszternek van alárendelve s kiváló gondoskodásának tárgya, amit legjobban bizonyít az a ténye, hogy 1890—93-ig mintegy 50 ezer forintot engedélyezett beruházásokra. Két osztályra oszlik : műszakira és könyvárusira.Élén az igazgatóval — 1888 jan. 1. óta Kleszner Albert — 1 főművezető, 1 tipográfus és 1 betűöntődés művezető, 1 könyvárusi gondnok, 2 könyvárusi tiszt, 1 pénztárnok, 1 irodatiszt s a vallás-és közokt. minisztérium számvevőségének személyzetéből kiküldött helyszíni ellenőrből áll a tisztikar. Az igazgatót őfelsége a király, a többi tisztviselőt a kultuszminiszter nevezi ki. Mai berendezése az 1892. végével volt 1112 mmázsa betű, van 8 könyvnyomdai gyorssajtója, melyeket egy 24 lóerejű gőzgép hajt, 3 kézi sajtója, 1 vágó, 2 simító, 3 betűöntő gépe s egy gőzszárításra berendezett sztereotipiája. A műszaki és segédmunkások száma 80—85 közt ingadozik. Évi tiszta jövedelme 44.000 frt. SZABÓ ELEK: Egyetemlegesség (in solidum). Több kötelemnek a kötelem tárgyának egységénél fogva össze- Egyetemlegesség