A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dunai fejedelemségek - Dunai hajóhadak - Dunai-kerület - Dunaiszky - Dunai tartomány - Dunai Trachit-hegység - Dunajec
Dunai fejedelemségek — 600 — alatt. 1853. megszerezte a pécsi kőszénbányákat 1761 hektárnyi területtel, melyeket szárnyvasutakkal kötött később össze a mohács-pécsi vasúttal, melyet szintén ő épített s ma is az ő tulajdona. Az 1856. évi párisi szerződés, illetve az 1857. évi Duna-hajózási okmány azonban a hajózás terén minden kizárólagos szabadalmat megszüntetvén, csakhamar nyilvánulni kezdett a Duna magyar szakaszán a verseny már az ötvenes évek végén. Ettől kezdve a társaság már nem egyedüli, de mindig a legnagyobb a magyar vizeken hajózó vállalatok között, sőt az egész Dunán és a kontinensen is. Üzeme kiterjed a Dunán Regensburgtól a torkolatig, sőt a Fekete-tengeren át Odeszszáig és Batumig , a Tiszán Szolnoktól, a Dráván Légrádtól, a Száván Sziszektől, a Begán Temesvártól, e vizek egész hosszában közlekednek hajói s az utóbbi időben létesült magyar államvasuti hajózási vállalattól és a révátkelésektől eltekintve, az összes személyszállító hajójáratokat ő tartja fen. Jelenleg, az 1892. évi záró kimutatás szerint, van a társaságnak összesen 189 gőzhajója 72,112 indkálóerővel, 766 áruszállító vas uszályhajója mintegy 280,000 tonnányi hordképességgel ; 816 állomást tartott fenn, 160 állandó rendes ügynökséggel; szállított 3.271,352 utast és 1.830,374 tonna különféle árut. KENESSEY: Dunai fejedelemségek, Moldva és Oláhország egykori neve, amelyek most Romániává (1. o.) egyesíttettek. Dunai hajóhadak. Nem szólva a rómaiakról, akik pannóniai határaik védelmére a Dunán állandó hajóhadat tartottak, a magyar történetben is, első királyaink ideje óta, nyomait találjuk annak, hogy a Dunán hadi célokra használt hajók és hajósok védelmi szolgálatot teljesítettek. A dolog természeténél fogva leginkább a Felső- és Alsó-Dunánál volt e hadaknak nagyobb fontosságuk s főkép a török háborúkban teljesítettek jó szolgálatot (Galambóc m. 1428, Nándorfehérvár m. 1456, Buda visszavételénél 1686 stb). Mátyás király jól felhasználta támadó hadjáratainál is. S mert fontosságukat felismerte, ő volt az első, aki e hadaknak is állandó szervezetet adott. A mohácsi vész után a dunai hajóhad I. Ferdinánd pártjára állt, a bécsi hadvezetés alá került s idegenné vált a hazai hadszervezetben. A török kiűzése után a hajóhad az Alsó-Dunára szorítkozott csupán, ahol a török határok őrizetében teljesítette utolsó szolgálatait (1. Csajkások kerülete). A dunai hajóhadak kérdésével történeti irodalmunkban először Szentkláray Jenő dr. foglalkozott tüzetesebben e munkájában : A dunai hajóhadak története. M. T. Akad. kiad. 1886. SEBESTYÉN: Dunai kerület, kerület Württemberg királyságban Hohenzollern, Baden, a Boden-tó és Bajorország közt, 6265 km 2 területtel, 487,138 lak. É-i része a Neckar-vidékéhez és a Rauche Albhoz tartozik, D-i része pedig a Boden-tóhoz vezető lejtőn fekszik. A Duna és mellékvizei : a Riss, Roth, Iller, a Lauter és Blau öntözik. Területéből 49% szántóföld és kert, 20°/6 rét és legelő, 25°/0 erdő. Az állat-,különösen marhatenyésztés virágzó. Fővárosa Ulm. Járásai : Biberach (496 km2), Blaubeuren (369 km2), Ehingen (405 km2), Geislingen (393 km2) Göppingen (2155 km2), Kirchheim (208 km2), Laupheim (330 km2), Loutkirch (4fi3 km2), Münsingen (554 km2), Ravensburg (445 km2), Riedlingen (429 km2), Saulgau (391 km2), Tettnang (274 km2), Ulm (415 km2), Waldsee (469 km2) ós Wangen (357 km2). —ZIK. Dunaiszky, 1. László, szobrász, szül. Pesten 1822 . fia D. Lőrinc akadémiai szobrásznak. Első kiképzését atyjától nyerte, 1848. a müncheni akadémiába ment s itt a hires Schwanthaler tanár vezetése alatt folytatta tanulmányait. Ezután még Bécsben töltött néhány évet, ahonnan Olaszországba tett egy nagyobb kirándulást és csak 1863. tért vissza hazájába. D. leginkább emlékszobrok készítésével foglalkozott, de emellett a klasszikai iránynak is hódolt. Ő készíté Holly János költő emlékszobrát Dobra Vodára 1854 ben, Katona József szobrát Kecskemétre, id. Lendvay Márton szobrát a budapesti nemzeti színház számára 1860. Erdei nimfájával, Keresztelő Szt.Jánosával (márványból) és a Tavaszszal (márványból) az 1871-iki londoni világkiállításon kitüntetést nyert. Sámson és Deliláját a londoni kiállításon ottani kereskedők vették meg 100 aranyon. D. részt vett műveivel több műtárlaton és pályázatban. Szobrai közül fölemlítjük gr. Széchenyi István, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Szentpéteri, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Jókainé stb. arcképeit. Klaszszikai irányú műveiből : a Nimfa, Nessus, Dejanira és Andromeda érdemelnek említést. SZANA. 2.D. Lőrinc, szobrász, szül.Zólyom vmegyében, Libetbányán. A kőfaragást először Besztercebányán tanulta, majd később Fischer és Zanner vezetése alatt a bécsi képzőművészeti akadémián tökéletesítette magát, hol jutalmat is nyert. Művészetét előbb Nyitrán, majd Pozsonyban gyakorolta, míg végre Pestre telepedett, hol aztán haláláig dolgozott. Több emlékkövön kívül nevezetesebb művei : egy Madonna vörös márványból Arádon, hat élőnagyságu szentszobor a kecskeméti kálváriához, oltár négy képszoborral a hontmegyei szobi templomban s Krisztus feszülete a pécsi régibb Szt. Leopold-templomban. Mintázta I. Ferenc király, József nádor, Ferdinánd főherceg, B. Alvincy és dr. Kray tábornokok mellszobrát s készített oltárt és szószéket, faragványokkal dúsan díszítve, a mezőberényi templom számára. SZANA: Dunai tartomány (törökül : Tuna-vilajet), egykori török vilajet, amely a mai Bolgárországból és Dobrudsából állott. Dunai Trachit-hegység, geológiai elnevezése azon kiterjedt hegységnek, mely a Duna visegrádi szorosának mindkét pontján emelkedik s a Magyar Középhegység (1. o.) középpontját képezi. A geográfiai felosztás ezen hegységben két csoportot különböztet meg, u. m. : a balparton a Börzsönyihegységet (1. o.), a jobbparton a Pilis-hegységet (1. o.) ; geologiai szerkezetük s eredetük szerint azonban a két hegycsoport egybe tartozik. Irodalom. Koch Antal, A dunai trachitcsoport jobbparti részének földtani leírása (Budapest 1877) . Szabó József, Jelentés a dunai trachitcsoport balparti részébe tett kirándulásokról (Földtani Közlöny, 1872. 151—157). TH—v. Dunajec (Donajec), a Poprádon kivül hazánk egyetlen folyója, mely nem a Dunába s igy a Fekete-tengerbe, hanem a Visztulába, tehát a Keleti-tengerbe önti vizét. A D. két forráspatakból ered : a Fekete-D. (Carny D.) Árva vmegye és Ga- Dunajec