A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)

D - Dunai fejedelemségek - Dunai hajóhadak - Dunai-kerület - Dunaiszky - Dunai tartomány - Dunai Trachit-hegység - Dunajec

Dunai fejedelemségek — 600 — alatt. 1853. megszerezte a pécsi kőszénbányákat 1761 hektárnyi területtel, melyeket szárnyvas­utakkal kötött később össze a mohács-pécsi vas­úttal, melyet szintén ő épített s ma is az ő tulaj­dona. Az 1856. évi párisi szerződés, illetve az 1857. évi Duna-hajózási okmány azonban a hajózás te­rén minden kizárólagos szabadalmat megszüntet­vén, csakhamar nyilvánulni kezdett a Duna ma­gyar szakaszán a verseny már az ötvenes évek végén. Ettől kezdve a társaság már nem egyedüli, de mindig a legnagyobb a magyar vizeken hajózó vállalatok között, sőt az egész Dunán és a konti­nensen is. Üzeme kiterjed a Dunán Regensburg­tól a torkolatig, sőt a Fekete-tengeren át Odesz­száig és Batumig , a Tiszán Szolnoktól, a Dráván Légrádtól, a Száván Sziszektől, a Begán Temes­vártól, e vizek egész hosszában közlekednek hajói s az utóbbi időben létesült magyar államvasuti ha­józási vállalattól és a révátkelésektől eltekintve, az összes személyszállító hajójáratokat ő tartja fen. Jelenleg, az 1892. évi záró kimutatás szerint, van a társaságnak összesen 189 gőzhajója 72,112 indk­á­lóerővel, 766 áruszállító vas uszályhajója mintegy 280,000 tonnányi hordképességgel ; 816 állomást tartott fenn, 160 állandó rendes ügynök­séggel; szállított 3.271,352 utast és 1.830,374 tonna különféle árut. KENESSEY: Dunai fejedelemségek, Moldva és Oláhország egykori neve, amelyek most Romániává (1. o.) egyesíttettek. Dunai hajóhadak. Nem szólva a rómaiakról, akik pannóniai határaik védelmére a Dunán ál­landó hajóhadat tartottak, a magyar történetben is, első királyaink ideje óta, nyomait találjuk an­nak, hogy a Dunán hadi célokra használt hajók és hajósok védelmi szolgálatot teljesítettek. A do­log természeténél fogva leginkább a Felső- és Alsó-Dunánál volt e hadaknak nagyobb fontosságuk s főkép a török háborúkban teljesítettek jó szolgá­latot (Galambóc m. 1428, Nándorfehérvár m. 1456, Buda visszavételénél 1686 stb). Mátyás király jól felhasználta támadó hadjáratainál is. S mert fon­tosságukat felismerte, ő volt az első, aki e hadak­nak is állandó szervezetet adott. A mohácsi vész után a dunai hajóhad I. Ferdinánd pártjára állt, a bécsi hadvezetés alá került s idegenné vált a ha­zai hadszervezetben. A török kiűzése után a hajó­had az Alsó-Dunára szorítkozott csupán, ahol a tö­rök határok őrizetében teljesítette utolsó szolgá­latait (1. Csajkások kerülete). A dunai hajóhadak kérdésével történeti irodalmunkban először Szent­kláray Jenő dr. foglalkozott tüzetesebben e mun­kájában : A dunai hajóhadak története. M. T. Akad. kiad. 1886. SEBESTYÉN: Dunai­ kerület, kerület Württemberg király­ságban Hohenzollern, Baden, a Boden-tó és Ba­jorország közt, 6265 km 2 területtel, 487,138 lak. É-i része a Neckar-vidékéhez és a Rauche Albhoz tartozik, D-i része pedig a Boden-tóhoz vezető lejtőn fekszik. A Duna és mellékvizei : a Riss, Roth, Iller, a Lauter és Blau öntözik. Területéből 49% szántóföld és kert, 20°/6 rét és legelő, 25°/0 erdő. Az állat-,különösen marhatenyésztés virágzó. Fővárosa Ulm. Járásai : Biberach (496 km2), Blau­beuren (369 km2), Ehingen (405 km2), Geislingen (393 km2) Göppingen (2155 km2), Kirchheim (208 km2), Laupheim (330 km2), Loutkirch (4fi3 km2), Münsingen (554 km2), Ravensburg (445 km2), Riedlingen (429 km2), Saulgau (391 km2), Tett­nang (274 km2), Ulm (415 km2), Waldsee (469 km2) ós Wangen (357 km2). —ZIK. Dunaiszky, 1. László, szobrász, szül. Pesten 1822 . fia D. Lőrinc akadémiai szobrásznak. Első kiképzését atyjától nyerte, 1848. a müncheni aka­démiába ment s itt a hires Schwanthaler tanár vezetése alatt folytatta tanulmányait. Ezután még Bécsben töltött néhány évet, ahonnan Olaszor­szágba tett egy nagyobb kirándulást és csak 1863. tért vissza hazájába. D. leginkább emlékszobrok készítésével foglalkozott, de emellett a klasszikai iránynak is hódolt. Ő készíté Holly János költő emlékszobrát Dobra Vodára 1854 ben, Katona Jó­zsef szobrát Kecskemétre, id. Lendvay Márton szobrát a budapesti nemzeti színház számára 1860. Erdei nimfájával, Keresztelő Szt.­Jánosával (már­ványból) és a Tavaszszal (márványból) az 1871-iki londoni világkiállításon kitüntetést nyert. Sámson és Deliláját a londoni kiállításon ottani kereske­dők vették meg 100 aranyon. D. részt vett művei­vel több műtárlaton és pályázatban. Szobrai közül fölemlítjük gr. Széchenyi István, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Szentpéteri, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Jókainé stb. arcképeit. Klasz­szikai irányú műveiből : a Nimfa, Nessus, Deja­nira és Andromeda érdemelnek említést. SZANA. 2.D. Lőrinc, szobrász, szül.Zólyom vmegyében, Libetbányán. A kőfaragást először Besztercebá­nyán tanulta, majd később Fischer és Zanner ve­zetése alatt a bécsi képzőművészeti akadémián tökéletesítette magát, hol jutalmat is nyert. Mű­vészetét előbb Nyitrán, majd Pozsonyban gyako­rolta, míg végre Pestre telepedett, hol aztán ha­láláig dolgozott. Több emlékkövön kívül neveze­tesebb művei : egy Madonna vörös márványból Arádon, hat élőnagyságu szentszobor a kecskeméti kálváriához, oltár négy képszoborral a hontme­gyei szobi templomban s Krisztus feszülete a pécsi régibb Szt. Leopold-templomban. Mintázta I. Fe­renc király, József nádor, Ferdinánd főherceg, B. Alvincy és dr. Kray tábornokok mellszobrát s ké­szített oltárt és szószéket, faragványokkal dúsan díszítve, a mező­berényi templom számára. SZANA: Dunai tartomány (törökül : Tuna-vilajet), egy­kori török vilajet, amely a mai Bolgárországból és Dobrudsából állott. Dunai Trachit-hegység, geológiai elnevezése azon kiterjedt hegységnek, mely a Duna visegrádi szorosának mindkét pontján emelkedik s a Magyar Középhegység (1. o.) középpontját képezi. A geo­gráfiai felosztás ezen hegységben két csoportot kü­lönböztet meg, u. m. : a balparton a Börzsönyi­hegységet (1. o.), a jobbparton a Pilis-hegységet (1. o.) ; geologiai szerkezetük s eredetük szerint azon­ban a két hegycsoport egybe tartozik. Irodalom. Koch Antal, A dunai trachitcsoport jobbparti ré­szének földtani leírása (Budapest 1877) . Szabó József, Jelen­tés a dunai trachitcsoport balparti részébe tett kirándulások­ról (Földtani Közlöny, 1872. 151—157). TH—v. Dunajec (Donajec), a Poprádon kivül hazánk egyetlen folyója, mely nem a Dunába s igy a Fekete-tengerbe, hanem a Visztulába, tehát a Keleti-tengerbe önti vizét. A D. két forráspatakból ered : a Fekete-D. (Carny D.) Árva vmegye és Ga- Dunajec

Next