A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dobószál - Doboz - Dobozgyártás - Dobozi - Dobozy - Dobra
Dobószál — 381 — példákban és néhány illő imádságok (Fest 1825). Kálvin életét németből magyarra fordította s azon képével együtt, melyet a székudvari puszta templom alapjának kiásatásakor két tégla közé csinálva találtak, ki akarta adni, de kiadót nem talált rá. F—s. Dobószál, a dobó madzagja, melyet a hajókötélre kötnek s azt vele a partra ki vagy egy másik hajóra áthúzzák. Doboz, nagyközség Békés vmegye gyulai j .-ban, (1891) 4911 magyar és tót lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral , 2 gőzmalommal, nagy határral; gr. Wenkheim-féle uradalom. D. ősrégi magyar falu, hajdan nagy, mocsaras tölgyerdő közepén feküdt s nevét a tölgymag tokjáról (doboz) vette. Magyarország legrégibb telepített helyei közé tartozik . Szent István idejétől II. Andrásig kir. sertéshizlalóhely, ezután a Hunt-, Pázmán- és Aba-családok birtoka volt, majd a XVI. sz.-ban a koronára szállott. A XVII. század elején a Veres családnak adományoztatott s e család egyik tagja, Dobozi Veres Mihály 1616. 18 dobozi jobbágyát és maradékait a jobbágyság alól felmentette. A XVII. sz.-ban lakói szénégetéssel foglalkoztak. A XVIII. században a magyarok ellen fellázított rácság a lakosságot mindenétől kifosztotta, de az mindamellett nem széledt el. b.v. Dobozgyártás fából. Többféle eljárás szerint készítik a fadobozokat. Vannak esztergált dobozok és forgácsból készült összeenyvezettek. Bármely fa jó az esztergált dobozra, de elsőbbséget mégis a finomabb fáknak adnak. A forgácsból való dobozok anyagát a finom lucfenyő és olcsóbb, SZÍVÓS kemény fák képezik. Ezeknek a forgácsoknak hasítása szivókéssel, gyaluval és furnirhasítógéppel történhetik. Szivókéssel hasogatják a nagyobb kalap, ruha, stb. dobozok forgácsait, melyeket aztán nedvesen mintára hajtva szívós nyárfaforgácscsal összefűznek. A hozzávaló feneket rajz után szivókéssel alakítják, beenyvezik és szögelik. Kisebb, zsiradék-konócs stb. fadobozok forgácsait különleges gyaluval gyalulják, ezeket összeenyvezik, és hasonlóan a fenékvassal kivert feneket beenyvezik. Tartós nagy dobozok készítésére (kalap-, divatárus-, női ruhadobozok) furnirt használnak, melyeket többszörösen egymáson áthajtva, szóval több rétegből egymáson külön varrógépen összevarrnak. A feneket beszögelik, a széleket pedig némelykor U alakú vékony bádoggal beszegik. L. még Cartovage. G. K. Dobozi István, községi jegyző, szül. Monoron (Pestvárm.) 1847 dec. 24. Középiskoláit és a jogot Budapesten végezte. 1865. Uj-Kigyós (Békés vármegye) község jegyzője, 1867. Maglód (Pest vármegye) községi jegyzője lett, hol jelenleg is működik. Az 1876. Römer Plóris elnöksége alatt megalakult történelmi s régészeti muzeum-egyletnek három évig titkára s az egyesület évkönyveinek (Budapest 1877 és 1878) szerkesztője volt. Ő alapította a községi és körjegyzők országos egyesületét. Járt külföldön is, s 1891. a közigazgatás terén szerzett érdemeiért arany érdemkereszttel tüntették ki. Irodalmi munkássága is leginkább a közigazgatás terére terjed ki ; idevágó két önálló munkát irt s több lapot szerkesztett. V. ö. Szinnyei: Magyar írók. Dobozy, 1. Károly, zenész, előkelő családtagja. Szül. Eperjesen 1817. Atyja mint tehetős földbirtokos és rajongó magyar zenekedvelő, állandó cigány-zenekart tartott házánál. Ennek hatása alatt fiában is kifejlődött a zenei tehetség, mely csak fokozódott, mikor Debrecenbe ment iskoláit bevégezni, hol Boka Károlynak, a híres prímásnak nem volt nálánál rajongóbb bámulója. Úgyszólván magának volt mestere a hegedűn, mely hangszeren nem mindennapi ügyességre tett szert. Ideálja lett a magyar zenét megismertetni a külfölddel. Atyja halálával szép vagyont örökölt s azt mind nemes ideáljának áldozta. A 40-es évek elején egy általa szervezett s teljesen ellátott cigányzenekarral, melynek élén maga vitte a primási főszerepet, egész Európát beutazta s e tekintetben első úttörőnek nevezhető. Mindenütt diadalokat és sok pénzt aratott, de kissé könnyelmű s nem számító természete, életmódja kimeríté ugy vagyonát, mint egészségét, ésannyira, hogy végre az élet szükségeivel küzdve, nagy nyomorban végezte be viszontagságos és kalandos életét, mely jobb sorsra lett volna érdemes. Mint magyar zeneszerző, több sikerült művet irt, melyek az időben kedveltek és elterjedtek voltak. Manapság már azok is, mint egész élete s egykori sikeres működése, meg nem érdemelt feledésbe mentek, Á. K., 2.1). Mihály, őt és nejét mint a hitvesi hűség mártirjait tünteti fel a magyar történelem. Midőn Szulejmán seregei a mohácsi vész után pusztítva, rabolva vonultak ki Magyarországból, Pilis-Marót mellett vagy 20 ezer magyar család egy szekérvárba zárkózott, hol egy darabig vitézül ellenálltak a túlnyomó török erőnek, míg végre is leverettek. Ekkor D.lovára kapva fiatal nejét, Ilonát, menekült az őt üldöző török csapat elől. Midőn a a ló a kettős teher alatt roskadni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor üldözőik, már majdnem beérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarván elhagyni, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősien harcolva esett el. Történetét Kisfaludy Sándor és Kölcsey énekelték meg. R. Β. Dobra, 1. Hunyad-D., nagyközség Hunyad vármegye marosillyei járásában, (1891) 1202 oláh lak., benne körjegyzőség, pénzügyőrség, kincstári erdővédállomás, postahivatal és postatakarékpénztár, képviselőválasztási székhely. Ettől csak a Dobre viz választja el Gura Dobra nevü kisközséget 339 (47 magyar 34 német, többi részben oláh) lak. A Gura Dobra név szószerinti fordítása a hajdani Jófőnek (Jufuid), mely néven az országos levéltárnak egy oláh vezérektől kiállított nagyjelentőségű oklevele (Dl 29,435) 1377-ből megörökíti a Dobra, vagyis a régi magyar nyelvben folyót, vizet jelentő Jó torkolatához épült helységet. A Jófő név feledésbe ment s már jó ideje félre is értették, úgyhogy a Jóföi család eloláhosodva nevét Jófűtől képezve, oláh fordításban Herbay-nak nevezi magát s prédikátumában használja az elferdített Jófűt. Dobra a mögötte elterülő Erdőhát fensik marhatenyésztő és szénégető lakosságának egyik piacát képezi s jó szilvatermés idején roppant szilvaizt és szilvóriumot szállítanak innen. Marhavásárai főleg disznókért régtől fogva kere- Dobra