A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)

E, É - Életkép - Életképek - Életkor - É. jogi szempontból

Életkép — 22 — alig vesz fel érzéki benyomásokat, kivéve a fájdalmas ingereket. Ezen szakban sokat alszik s a szopása is inkább öntudatlan működés, mint szándékolt ; lassan kint azonban mutatkozik szel­lemi életének első ébredése : szemeivel keresi a fényt, fejével a hangforrás felé fordul, tetszésének mosolygással ad kifejezést, nemsokára mászkálni kezd s az első év vége felé a beszéd és járás kezd megindulni. Az első tejfogak a 4—7-ik hónapban törnek át (alsó középső metszőfogak) s négyéves koráig a gyermek 20 tejfoggal rendelkezik. Az ifjú kort a tej­fogak kihullásából a 7-ik életévben számítjuk; ezen kortól kezdve mindinkább elő­térbe­­lépnek a nemi különbségtől függő eltérések. A lányok ezen 6.-ban gyorsabban fejlődnek s test­alkatuk felveszi a női jelleget, növekedésük már a 20. életévben eléri tetőfokát. Az ivarérést jelző első menstruáció nálunk többnyire a 14—16. év­ben jelenik meg, de ezen tekintetben kivételek mindkét irányban gyakoriak ; városban felnövő leányok korábban, vidékiek később kapják meg a havi bajt. Ezen É. idejére nagyon nagy befolyás­sal van a klíma is , így déli vidékeken a leányok már sokkal korábban érik el testi fejlettségük tetőpontját: a forró égöv alatt már 8—11 éves korukban, Francia- és Olaszországban 11—13, Angolországban 13—15, Németországban 16—17, míg Izland, Grönland szigeteken csak 17—20­ év­vel. A fiúk fejlődése valamivel lassúbb s növeke­désük 23—24 éves korukig tart, ivarérésük is később áll be, mint a nőké. A növekedésben gyak­ran a 17—20. évek alatt hirtelen gyarapodás mu­tatkozik. Ezen időtájt jelentkezik a bajusz és sza­kál is. A következő É.-szakaszban teljes virágzá­sát s teljes munkaképességét éri el a szervezet. Ezen szakaszban az izmok még megerősödnek, a zsírszövet gyarapszik. Nőknél ezen É­ végét a be­álló klimaktérium, a havi baj szünetelése, nálunk a 42—45. években (míg déli vidékeken sokkal előbb, állítólag a Philippi-szigeteken már 18—20 éves korban) jelzi ; férfiaknál az átmenet az agg­korba nagyon sok függ az egyéni viszonyoktól s tág határok közt ingadozik. Ezen É.-ban szokott kez­dődni az őszülés és gyakran a kopaszodás. Végül az aggkor (1. o.) fejezi be az É. különböző szakait. Az É.ekülönböző szakaszaiban a test hőmérséke nem mutat jelentékeny változást, ugyanis 36— 37'4 C° közt ingadozik, mig az érvelés az élet első idejében igen szapora, 140 körül, s lassan kint apad a második életév végéig 110-re, az 5. évben 100-ra, a 8 éves gyermeknél 90-re s innen a fejlődéssel arányban leszáll 60—70-ig, amely számon, elte­kintve némi egyéni különbségektől, végig meg­marad. A lélegzés száma is percenként 40 a szüle­tésnél s az árveréssel lépésben csökken 16-ig. Mindezen szakaszoknak megfelelőleg a szellemi képességek is jelentékeny változásokat mutatnak, amelyeknek rendes menete ismert. Érdekes kivé­telt képeznek egyes gén­ek, akik már igen zsenge korban mutattak rendkívüli képességeket ; ezek közt első helyen állanak a zenészek, akik közül számosan már zsenge gyermekkorukban általános bámulatot keltettek. De más téren is voltak ilyen meglepő jelenségek , így gyakoriak a fejszámo­lásra csaknem hihetetlen képességű gyermekek (Inaudi már 6 éves korában). Ezen csodagyerme­kekből azonban nem mindig lesz nagy ember s a legtöbb csakhamar elveszti képességeit. Az embe­riségnek csak kis része futja végig az É. vala­mennyi szakaszait, általában pedig a túlnyomó többség esik betegségeknek és baleseteknek áldo­zatául, csak kivételesen hal meg valaki egyszerűen aggkor folytán. Az újszülötteknek az első életév végéig már egy negyedrésze elhal, az első 25 év lejártával már több, mint a fele bevégzi pályá­ját. Ezen körülmény okozza, hogy az átlagos­­. alig 30 esztendő. Aki azonban 25 éves lett s ekkor egészséges, az még 38 évet remélhet ; a 30 éves ember, hasonló körülmények mellett, 34 évet, a 40 éves 26-ot, az 50 éves 20-at, a 60-as 13-at, a 70-es 8-at, a 80-as négyet, a 90-es kettőt, mig a 100 éves már csak hónapokat. 100,000 25 éves; korában egészséges ember közül egy lesz 100 éves, kettő 99, öt 98, mig 740 éri el a 90-et, 12,000 a 80-at s csaknem 40 ezer a 70-et. Ritka kivételkép egyes emberek túlélik századukat s hiteles adatok szerint 150, sőt 185 éves kort is értek el. Ezek között néhány nevezetes ember is van (Hippokra­tes 104, Chevreul 105 és mások), de általában gyakoribb ezen eset a közönséges halandók so­rában. . Az É. átlagos meghosszabbítására óriási befo­lyása van a közegészségtannak s első­sorban a csecsemő­kor megvédésére szolgáló intézkedések­nek, azután az epidémiák, továbbá a helytelen élet- és munkaviszonyok ellen irányított eljárá­soknak. Az É. különböző az egyes klímák szerint, de az emberfajok szerint is. Végre az egyes egyén­nek életidejére nagy befolyással van az öröklés is, a hosszú É. egyes családok kiváltsága. Az át­lagos É.-t egyes kisebb területek, p. városok ha­landósági viszonyaiból megítélni teljesen helyte­len, erre csak nagy életbiztosítási társulatok sta­tisztikájából lehet következtetni, jóllehet, hogy ezen kimutatásokban a legalsóbb néposztály alig van képviselve. A nők átlagos É.-a jóval hosszabb, mint a férfiaké s mintegy 178 nő lesz 90 éves, amig 100 férfi eléri ezen kort s 155 nő éri el a századik évet, mig 100 férfi ezen korra emelke­dENDHÁSSIK. dik., É. jogi szempontból. Az É.-nak a jogban rend­kívül nagy jelentősége van. Az É.-tól függ a jog­cselekvési képesség, a büntetőjogi felelősség s azonkívül is egyes jogok és kötelességek az É.-val függnek össze. Az É. tekintetében a római jog megkülönböztet nagykorúakat (majores) és kis­korúakat (minores), aszerint, amint a 25-ik élet­éveket betöltötték vagy nem. A kiskorúak ismét vagy serdültek (puberes) v. serdületlenek (impube­res). A serdü­ltség éve finembelieknél a betöltött 14-ik, nőnembelieknél a betöltött 12-ik év. A ser­dületlenek ismét a betöltött 7-ik évig gyermekek (infantes), azontúl­­infantes majores» s ez utób­biak aszerint, amint a gyermekkorhoz v. a ser­dültséghez közelebb állanak, infantis v. pubertati proximi. Bizonyos esetekben a római jog u. n. «teljes serdültséget» (pubertas plena) kíván; ez a finembelieknél a betöltött 18-ik, a nőnembelieknél a betöltött 14-ik életév. A főnembeliek a 20-ik, a nőnembeliek a 18-ik életév betöltésével nagykorú­ságot (venia setatis) nyerhettek az államhatalom­tól, melyből azonban a rendes nagykorúság elérte . Életkor

Next