A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
E, É - Életkép - Életképek - Életkor - É. jogi szempontból
Életkép — 22 — alig vesz fel érzéki benyomásokat, kivéve a fájdalmas ingereket. Ezen szakban sokat alszik s a szopása is inkább öntudatlan működés, mint szándékolt ; lassan kint azonban mutatkozik szellemi életének első ébredése : szemeivel keresi a fényt, fejével a hangforrás felé fordul, tetszésének mosolygással ad kifejezést, nemsokára mászkálni kezd s az első év vége felé a beszéd és járás kezd megindulni. Az első tejfogak a 4—7-ik hónapban törnek át (alsó középső metszőfogak) s négyéves koráig a gyermek 20 tejfoggal rendelkezik. Az ifjú kort a tejfogak kihullásából a 7-ik életévben számítjuk; ezen kortól kezdve mindinkább előtérbelépnek a nemi különbségtől függő eltérések. A lányok ezen 6.-ban gyorsabban fejlődnek s testalkatuk felveszi a női jelleget, növekedésük már a 20. életévben eléri tetőfokát. Az ivarérést jelző első menstruáció nálunk többnyire a 14—16. évben jelenik meg, de ezen tekintetben kivételek mindkét irányban gyakoriak ; városban felnövő leányok korábban, vidékiek később kapják meg a havi bajt. Ezen É. idejére nagyon nagy befolyással van a klíma is , így déli vidékeken a leányok már sokkal korábban érik el testi fejlettségük tetőpontját: a forró égöv alatt már 8—11 éves korukban, Francia- és Olaszországban 11—13, Angolországban 13—15, Németországban 16—17, míg Izland, Grönland szigeteken csak 17—20 évvel. A fiúk fejlődése valamivel lassúbb s növekedésük 23—24 éves korukig tart, ivarérésük is később áll be, mint a nőké. A növekedésben gyakran a 17—20. évek alatt hirtelen gyarapodás mutatkozik. Ezen időtájt jelentkezik a bajusz és szakál is. A következő É.-szakaszban teljes virágzását s teljes munkaképességét éri el a szervezet. Ezen szakaszban az izmok még megerősödnek, a zsírszövet gyarapszik. Nőknél ezen É végét a beálló klimaktérium, a havi baj szünetelése, nálunk a 42—45. években (míg déli vidékeken sokkal előbb, állítólag a Philippi-szigeteken már 18—20 éves korban) jelzi ; férfiaknál az átmenet az aggkorba nagyon sok függ az egyéni viszonyoktól s tág határok közt ingadozik. Ezen É.-ban szokott kezdődni az őszülés és gyakran a kopaszodás. Végül az aggkor (1. o.) fejezi be az É. különböző szakait. Az É.ekülönböző szakaszaiban a test hőmérséke nem mutat jelentékeny változást, ugyanis 36— 37'4 C° közt ingadozik, mig az érvelés az élet első idejében igen szapora, 140 körül, s lassan kint apad a második életév végéig 110-re, az 5. évben 100-ra, a 8 éves gyermeknél 90-re s innen a fejlődéssel arányban leszáll 60—70-ig, amely számon, eltekintve némi egyéni különbségektől, végig megmarad. A lélegzés száma is percenként 40 a születésnél s az árveréssel lépésben csökken 16-ig. Mindezen szakaszoknak megfelelőleg a szellemi képességek is jelentékeny változásokat mutatnak, amelyeknek rendes menete ismert. Érdekes kivételt képeznek egyes gének, akik már igen zsenge korban mutattak rendkívüli képességeket ; ezek közt első helyen állanak a zenészek, akik közül számosan már zsenge gyermekkorukban általános bámulatot keltettek. De más téren is voltak ilyen meglepő jelenségek , így gyakoriak a fejszámolásra csaknem hihetetlen képességű gyermekek (Inaudi már 6 éves korában). Ezen csodagyermekekből azonban nem mindig lesz nagy ember s a legtöbb csakhamar elveszti képességeit. Az emberiségnek csak kis része futja végig az É. valamennyi szakaszait, általában pedig a túlnyomó többség esik betegségeknek és baleseteknek áldozatául, csak kivételesen hal meg valaki egyszerűen aggkor folytán. Az újszülötteknek az első életév végéig már egy negyedrésze elhal, az első 25 év lejártával már több, mint a fele bevégzi pályáját. Ezen körülmény okozza, hogy az átlagos. alig 30 esztendő. Aki azonban 25 éves lett s ekkor egészséges, az még 38 évet remélhet ; a 30 éves ember, hasonló körülmények mellett, 34 évet, a 40 éves 26-ot, az 50 éves 20-at, a 60-as 13-at, a 70-es 8-at, a 80-as négyet, a 90-es kettőt, mig a 100 éves már csak hónapokat. 100,000 25 éves; korában egészséges ember közül egy lesz 100 éves, kettő 99, öt 98, mig 740 éri el a 90-et, 12,000 a 80-at s csaknem 40 ezer a 70-et. Ritka kivételkép egyes emberek túlélik századukat s hiteles adatok szerint 150, sőt 185 éves kort is értek el. Ezek között néhány nevezetes ember is van (Hippokrates 104, Chevreul 105 és mások), de általában gyakoribb ezen eset a közönséges halandók sorában. . Az É. átlagos meghosszabbítására óriási befolyása van a közegészségtannak s elsősorban a csecsemőkor megvédésére szolgáló intézkedéseknek, azután az epidémiák, továbbá a helytelen élet- és munkaviszonyok ellen irányított eljárásoknak. Az É. különböző az egyes klímák szerint, de az emberfajok szerint is. Végre az egyes egyénnek életidejére nagy befolyással van az öröklés is, a hosszú É. egyes családok kiváltsága. Az átlagos É.-t egyes kisebb területek, p. városok halandósági viszonyaiból megítélni teljesen helytelen, erre csak nagy életbiztosítási társulatok statisztikájából lehet következtetni, jóllehet, hogy ezen kimutatásokban a legalsóbb néposztály alig van képviselve. A nők átlagos É.-a jóval hosszabb, mint a férfiaké s mintegy 178 nő lesz 90 éves, amig 100 férfi eléri ezen kort s 155 nő éri el a századik évet, mig 100 férfi ezen korra emelkedENDHÁSSIK. dik., É. jogi szempontból. Az É.-nak a jogban rendkívül nagy jelentősége van. Az É.-tól függ a jogcselekvési képesség, a büntetőjogi felelősség s azonkívül is egyes jogok és kötelességek az É.-val függnek össze. Az É. tekintetében a római jog megkülönböztet nagykorúakat (majores) és kiskorúakat (minores), aszerint, amint a 25-ik életéveket betöltötték vagy nem. A kiskorúak ismét vagy serdültek (puberes) v. serdületlenek (impuberes). A serdültség éve finembelieknél a betöltött 14-ik, nőnembelieknél a betöltött 12-ik év. A serdületlenek ismét a betöltött 7-ik évig gyermekek (infantes), azontúlinfantes majores» s ez utóbbiak aszerint, amint a gyermekkorhoz v. a serdültséghez közelebb állanak, infantis v. pubertati proximi. Bizonyos esetekben a római jog u. n. «teljes serdültséget» (pubertas plena) kíván; ez a finembelieknél a betöltött 18-ik, a nőnembelieknél a betöltött 14-ik életév. A főnembeliek a 20-ik, a nőnembeliek a 18-ik életév betöltésével nagykorúságot (venia setatis) nyerhettek az államhatalomtól, melyből azonban a rendes nagykorúság elérte . Életkor