A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
E, É - Érdekeltség - Érdekes - Érdekképviselet - Érdekpolitika - Erdelj - Erdély - Erdély politikai szervezetének kifejlődése és országvédő szolgálatai a vegyesházbeli királyok alatt
Erdélyi — 289 — nem a másik két kiváltságos területet is. A fenyegető veszedelem közös volt ; közösen kellett gondoskodniok annak elhárításáról. Így születik meg az 1437. szeptemberben Kápolnára hívott közös országgyűlésen a három nemzet testvéri uniója , melynél fogva egymás kölcsönös védelmére kötelezik magukat, a király kivételével, mindenki ellenében. Hogy az önvédelemnek egyedül helyes útját választották, megmutatták a következmények. Az ellenségeskedések megkezdésével a parasztság hatalmába ejtette a Nyírséget és az erdélyi városok közül Kolozsvárt is. Mindhiába, a három nemzet egyesült erejével nem dacolhattak, s félévi küzdelem után 1438. kénytelenek voltak letenni fegyverüket s elszenvedni legyőzőik irtózatos hoszuállását. A három nemzet pedig ugyanazon év febr. 2-án Tordán ismét közös gyűlést tart s az eltiport parasztságnak szolgaságát megerősítvén, újra megpecsételi a testvéri uniót s kimondja a kölcsönös védelmet nemcsak a belső, hanem a külső ellenséggel szemben is. És szükségök is volt e védelemre, mert a török támadások nemsokára nagyobb erővel indulnak meg, mint valaha. A harcok főhősét, Hunyadi Jánost (1. k.), E. adta Magyarországnak és az európai kereszténységnek. A hunyadiármegyei kenézségek területe volt szűkebb hazája s maga is egy megnemesített kenéz-család ivadéka. E.-ben született, itt aratta első, világraszóló diadalait , ide tért fáradalmait kipihenni s ebben a földben aluszsza örök álmát. Vele s általa E. nagy történelmi jelentősége az anyaországra nézve, sőt annak határain tul is most nyilatkozik meg először. Alig csendesedett le a parasztlázadás, Murád szultán Vlad Drakullal, a havasalföldi vajdával a verestoronyi szoroson át betört E.-be. Maga Szeben alá vonult, mig hadainak többi része a szász földet és Hátszeg vidékét árasztotta el. Két hónapig tartott a kegyetlen dúlás ; több szász város esett áldozatul s az ellenség kivonulása után 70,000 rabságba hurcolt fogoly siratta hazája elvesztését. Ő kétségbeejtő helyzetben lett Hunyadi János E. vajdájává s mert akkor már Szörényi bán és temesi gróf, az egész déli határ védelmét egyesíti kezében Brassótól Nándorfehérvárig. Eddig a török csak duló portyázásokat folytatott E. ellen , mostanában kezd rendszeres támadásokat, melyeknek célja már az állandó hódítás. Hunyadi János az első, aki a védelmet is rendszeressé teszi s kiterjeszti az egész határra. Így töri meg a török hódítás áradatát, igy menti meg ennek pusztításaitól, legalább egy időre, a nyugati kereszténységet. Fényes hadvezéri pályájának legnagyobb diadalait a határok mentén aratta ; az elsőket, a n.-szebenit és vaskapuit E.-ben (1442), a legutolsót Nándorfehérvárnál (1456). A közbeeső évek alatt E. békét élvezett. Hunyadi János emez években mint országkormányzó is több ízben fölkereste E.-t, hol nagy birtokai voltak, rokonai éltek s Mátyás fia is született. Ez időben vetette meg alapját a vajdahunyadi várnak, amely innen E.-ből hirdeti még ma is a régi nagy idők emlékét. Sokat tett a kenézségekkel megrakott Hunyad vmegye lecsendesítésére s állandó megnyugtatására ; számos kenézt megnemesített s példájával megmutatta az idegenkedő, rakoncátlan oláhság megnyerésének legjobb módját : fölemelését a kiváltságolt rendekhez, a szabad nemzethez. Mikor a kormányzóságról lemondott, V. Lászlótól Besztercét és vidékét kapta mint örökös grófságot. Ez adománynyal Beszterce E.-nek önálló megyéjévé lett, melynek grófja egyenlő rangú volt a székely és szász ispánnal. Beszterce nem kívánta e kitüntetést, amely régi szabadságának megcsorbításával járt s kiszakította őt a szászság közösségéből, mely után vágyódott. Hunyadi János nagy emléket hagyott maga után és drága örökséget : fiát, Mátyást, akinek E. volt a szülőföldje s akit anyja és nagybátyja erdélyi és tiszavidéki hadakkal segítettek a magyar kir. székre. Mátyás király (1. o.) uralkodásának ragyogásából kevés fénysugár esik E.-re. Bizonyára szerette szülőföldét, de — amit az erdélyiek tőle vártak s mert csalódniok kellett, zokon vettek — nem dédelgette. Korának merész vállalkozó szelleme hatotta át a renaissance e nagy fejedelmének lelkét. Nagy terveket forgatott elméjében, messze célokra szegezte tekintetét s nagyratörésében csak egész birodalma érdekei szabhattak irányt tetteinek. Kellett, hogy minden partikuláris törekvésnek ellensége legyen. Nagyobb súlyt tulajdonít az államéletben a rendnek és igazságosságnak, mint a szabadságnak. Nem teszi magát tul az alkotmányon, de ettől nem engedi magát korlátoztatok Mindent hatalmas egyéniségének bűvkörébe von s erős akarata alá hajlít. E. is gyakran érzi kemény uralkodásának súlyát, de kíméletlenségével kibékíti részrehajlatlansága s ha miben szenvedett, megenyhíti panaszait a király kegyelme. Mátyást a magyarok és székelyek tárt karokkal fogadták királyokul, míg a szászok csak kényszerítve ajánlották föl hódolatukat. Azokat remény, ezeket félelem töltötte el. Csalódtak : uralkodásának egész eredményét tekintve, az erdélyi nemességre egyetlen királyunk sem mért oly csapást, mint Mátyás s a szászság kevés uralkodónak köszönhetett annyit mint neki. Midőn Mátyás király 1463. a tolnavári országgyűlésen szabályozza a közfelkelést, az erdélyi rendek követei is részt vettek a tanácskozásokban. Szentgyörgyi János (1. o.) vajda volt megbízva az új végzések végrehajtásával, aminek az erdélyi nemesség, ha szívesen nem látta is, ellene nem szegült, sőt a közfelkelést szélesebb alapra fektette, mint ahogy az Magyarországon volt. Neki is haszna volt belőle s terhét inkább a jobbágyság viselte mint ő. De amikor kevéssel utóbb 1467 elején Mátyás az adóügyet is szabályozta s elrendelte a kincstári adót , ezt már kiváltságai megsértésének hirdette s nyíltan ellene szegült. Harminc évvel azelőtt a jobbágyság fogott fegyvert a dézsma behajtása miatt földesurai ellen ; most a földesurak emelnek fegyvert királyukra. Veress Benedek (1. o.) és társai voltak a mozgalom vezetői s lassanként csatlakozásra bírják a székelyeket, szászokat, sőt az oláhokat is. Belejátszik a dologba a lengyel király keze is, a moldvai vajda pedig titkos szövetségesük. Nem is arról van csupán szó, hogy kiváltságaik megsértése ellen védekezzenek; Erdély elszakítását, önállóvá tételét tervezik. Szentgyörgyi vajda is be van avatva a dologba, s a A Pallas ηagy Lexikona, VI. köt. 19 Erdélyi