A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)

F - Fali quadrans - Faliszkok - Falk

Fali quadrans 1­674 - kora azonban P. és a szenátus közt ellentét fejlődött ki abból az alkalomból, hogy a szenátus Szent Mihály nevű patríciusra, ki F. nejét meg­sértette volt, csak nagyon enyhe büntetést sza­bott. Ekkor a bosszús P. (amint ezt a hagyo­mány beszéli), a polgári elemmel összeesküvést szőtt a szenátorok és a nobilik megbuktatására és lemészárlására, egyúttal azonban saját egyed­uralmának megalapítására. Azonban tervét a ki­vitel előestéjén elárulták s F.-t 1355 ápril 17. a dogepalotának főlépcsőjén lefejezték. Jellemét tör­téneti hűséggel rajzolja Byron, Marino P. című tragédiájában. A tárgyat még Delavigne, Murád Efendi, Lindner A., Kruse és Swinburne is fel­dolgozták drámailag . Donizetti operát s Hoffmann E. T. A. novellát irt róla (Doge und Dogaressa c. alatt). V. O. Senget", Histor.-krit. Studien 1878 ; Verosta, M. F. (Milano 1879). TH. GY. Fali quadrans (fali kör, cercle mural, quadrans Tychonicus), a régibb csillagászat első pontos, ma már idejét múlta műszere, melyet először Tycho de Brahe alkalmazott Hween szigetén épü­lt uranien­bergi csillagvizsgálóján. Lényegében véve pontos fokosztályzattal bíró körnegyed, melynek széles limbusa rendesen ugyancsak a Ticho felfedezte transversális osztást tünteti fel, a fok törtrészei­nek lehetőleg pontos meghatározására. Tycho vele már egyes ívperceket is volt képes meghatározni. A műszer függőleges, pontosan DK-irányban épült falra volt erősítve és osztásának középpontja kö­rül forgatható vonalzóval ellátva, mely a csilla­gok irányának meghatározására szolgált s melyet Picard óta (1667) fonalkeresztes távcső pótolt. A F.-sal főleg a csillagok delelési magasságát ész­lelték s a körnek, lehetőleg nagy pontosság elérése kedvéért gyakran 10 méterig menő sugarat adtak. Ma ezen készülékeket a hasonlíthatatlanul ponto­sabb meridiánkör pótolja, az utolsó F. volt talán az, melyet Gambey készített a párisi csillagvizsgáló részére. Egy gyönyörű példánya az egri csillag­vizsgálón is látható. A quadransok gyakran ki­sebb méretekben, függőleges oszlopra erősítve, hordozható műszerekül is szolgáltak a csillagok­nak magasságmeghatározására. A mineműségben ma a teodolit és sertáns szorította ki a gyakorlat­ból. KÖVESLIGETHY. Faliszkok, Falerii ó-Italia város lakói. L. Fa­­lerii-Falk­­. Miksa, a magyar hírlapírók nesztora, publicista, politikus. Szül. Pesten 1828 okt. 7. Atyja jómódú kereskedő volt, de a maga hibáján kivül csődbe jutott s az egykori jómód helyett családjára a sanyarú évek hosszú sora várt. Ez évekre esik F. iskolázása. Tökéletesen a maga erejére utalva, korán megtanulja a küzdelmet, megszokja a munkát és türelmet, s vérévé válik a minden akadályt legyőző kitartás. Amivé lett, magának s egyénisége eme korán kifejlett tulaj­donságainak köszönhette. Kitűnő tanuló volt mindvégig, pedig ideje nagy részét arra kellett fordítania, hogy korához és tanulmányaihoz mért keresetre is tegyen szert. Órákat adott tanuló­társainak és másoknak , egyebek közt egy tekin­télyes, németajkú fővárosi polgárnak Kossuth Magyar Hírlapját s más magyar hírlapokat olva­sott fel és fordított le élőszóval németre. Ő fog­lalkozása vezette őt első irodalmi kísérleteire. Ma­gyar költőket kezdett németre fordítani, s figye­lemre méltó tény, hogy ő volt az első, aki Petőfi­nek németre fordításával az irodalomban meg­próbálkozott (1843). Nem volt még tizenöt éves, mikor emez első irodalmi zsengéi a Budapesten megjelenő «Spiegel», majd az «Ungar» c. német lapban napvilágot láttak. Csakhamar vágya tá­mad, hogy magyar íróvá legyen. E téren is fordí­tásokkal kezdi a Honderűben, de nem sokára oda jut, hogy Frankenburg híres lapja, az Életképek, néhány apróbb, önálló dolgozatot is közölt tőle. Ebben az időben tért haza Párisból Hugó Károly, aki, noha erősen küzködött a magyar nyelvvel, mégis magyar költő akart lenni. F. járt az ő ke­zére. Egyik darabját lefordította (Brutus és Lu­cretia, Báró és bankár), másikat megírni segített (Egy magyar király), s mindannyi az ő tollából került a Nemzeti Színház deszkáira. Még nem író, de már irodalmi szolgálatokat teljesít, s in­kább ösztönszerűleg és öntudatlanul, mint a jö­vőbe látással vagy annak sejtésével megindul azon az úton, amelyen egy hosszú élet ter­mékeny munkásságával szolgálta nemzetét. Még Budapesten lefordította Jósika regényét, Zrínyi a költőt németre, s miután egyetemi tanulmányai végzésével a filozófia doktorává avattatott, 1847 őszén felment Bécsbe, hogy az ottani politechni­kum hallgatói közé iratkozzék. Bécsben is nyomorgáson kezdi, de van már fegyvere, frótolla, amelylyel minden akadályon keresztül vágja magát s csodálatos gyorsasággal fényes jövőt nyit magának. Főiskolai tanulmá­nyait hamar félbeszakította a márciusi forradalom,, melynek áradata magával sodorta. Beáll az aka­démiai légióba, de nem a barrikádokon szerepelt, hanem szorgalmasan irogat a radikális «Studen­ten-Courir»­, majd a «Freimü­thige» c. rövidéletű helyi lapokba. Az októberi forradalom szerencsétlen vége után e lapok megszűnvén, F. kenyér nélkül maradt s jóemberei támogatásával tengette életét. Közel volt a kétségbeeséshez, de azért sem magát meg nem tagadta, sem e szép napok tanúságához és emlékéhez hűtlenné nem vált. A szerencse nem sokára segítségére jött. Mások bátorítására isme­retlenül cikket küldött az akkori tekintélyes «Österr. Zeitung»-ba, melyben Magyarország al­kotmányos jogainak helyreállítását sürgette s ennek külünösen Ausztria szempontjából való fontosságát fejtegette. A cikk megjelent, nagy hatást keltett s a husz éves ifjú első publicistái sikere döntő fontosságúvá lett egész életére. A lapnak jól fizetett állandó munkatársává szegő­dött s az is maradt, mig a rendőrség 1849. már­ciusban a lap megjelenését végleg el nem tiltotta. Ekkor a « Wanderer»-hez ment át­ s ennek munka­társa maradt másfél évtizeden át. Ifjúsága leg­szebb éveit e lapnál töltötte ; e lapba írta ragyogó cikkeit, melyekben szelleme egész gazdagságá­val bátran és állhatatosan védte önkényuralom alá kényszerített hazája igazait. Azzal, amit irt, nem csupán írói érdemeit gyarapította, hanem je­lentékeny hazafiúi szolgálatot teljesített. Igy ítél­ték meg az egyszerű bécsi hírlapíró munkássá­gát idehaza a kortársak is s közéletünk egykori vezérférfiai, akiken a nemzet az ő reménységei- Falk

Next