A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
F - Fali quadrans - Faliszkok - Falk
Fali quadrans 1674 - kora azonban P. és a szenátus közt ellentét fejlődött ki abból az alkalomból, hogy a szenátus Szent Mihály nevű patríciusra, ki F. nejét megsértette volt, csak nagyon enyhe büntetést szabott. Ekkor a bosszús P. (amint ezt a hagyomány beszéli), a polgári elemmel összeesküvést szőtt a szenátorok és a nobilik megbuktatására és lemészárlására, egyúttal azonban saját egyeduralmának megalapítására. Azonban tervét a kivitel előestéjén elárulták s F.-t 1355 ápril 17. a dogepalotának főlépcsőjén lefejezték. Jellemét történeti hűséggel rajzolja Byron, Marino P. című tragédiájában. A tárgyat még Delavigne, Murád Efendi, Lindner A., Kruse és Swinburne is feldolgozták drámailag . Donizetti operát s Hoffmann E. T. A. novellát irt róla (Doge und Dogaressa c. alatt). V. O. Senget", Histor.-krit. Studien 1878 ; Verosta, M. F. (Milano 1879). TH. GY. Fali quadrans (fali kör, cercle mural, quadrans Tychonicus), a régibb csillagászat első pontos, ma már idejét múlta műszere, melyet először Tycho de Brahe alkalmazott Hween szigetén épült uranienbergi csillagvizsgálóján. Lényegében véve pontos fokosztályzattal bíró körnegyed, melynek széles limbusa rendesen ugyancsak a Ticho felfedezte transversális osztást tünteti fel, a fok törtrészeinek lehetőleg pontos meghatározására. Tycho vele már egyes ívperceket is volt képes meghatározni. A műszer függőleges, pontosan DK-irányban épült falra volt erősítve és osztásának középpontja körül forgatható vonalzóval ellátva, mely a csillagok irányának meghatározására szolgált s melyet Picard óta (1667) fonalkeresztes távcső pótolt. A F.-sal főleg a csillagok delelési magasságát észlelték s a körnek, lehetőleg nagy pontosság elérése kedvéért gyakran 10 méterig menő sugarat adtak. Ma ezen készülékeket a hasonlíthatatlanul pontosabb meridiánkör pótolja, az utolsó F. volt talán az, melyet Gambey készített a párisi csillagvizsgáló részére. Egy gyönyörű példánya az egri csillagvizsgálón is látható. A quadransok gyakran kisebb méretekben, függőleges oszlopra erősítve, hordozható műszerekül is szolgáltak a csillagoknak magasságmeghatározására. A mineműségben ma a teodolit és sertáns szorította ki a gyakorlatból. KÖVESLIGETHY. Faliszkok, Falerii ó-Italia város lakói. L. Falerii-Falk. Miksa, a magyar hírlapírók nesztora, publicista, politikus. Szül. Pesten 1828 okt. 7. Atyja jómódú kereskedő volt, de a maga hibáján kivül csődbe jutott s az egykori jómód helyett családjára a sanyarú évek hosszú sora várt. Ez évekre esik F. iskolázása. Tökéletesen a maga erejére utalva, korán megtanulja a küzdelmet, megszokja a munkát és türelmet, s vérévé válik a minden akadályt legyőző kitartás. Amivé lett, magának s egyénisége eme korán kifejlett tulajdonságainak köszönhette. Kitűnő tanuló volt mindvégig, pedig ideje nagy részét arra kellett fordítania, hogy korához és tanulmányaihoz mért keresetre is tegyen szert. Órákat adott tanulótársainak és másoknak , egyebek közt egy tekintélyes, németajkú fővárosi polgárnak Kossuth Magyar Hírlapját s más magyar hírlapokat olvasott fel és fordított le élőszóval németre. Ő foglalkozása vezette őt első irodalmi kísérleteire. Magyar költőket kezdett németre fordítani, s figyelemre méltó tény, hogy ő volt az első, aki Petőfinek németre fordításával az irodalomban megpróbálkozott (1843). Nem volt még tizenöt éves, mikor emez első irodalmi zsengéi a Budapesten megjelenő «Spiegel», majd az «Ungar» c. német lapban napvilágot láttak. Csakhamar vágya támad, hogy magyar íróvá legyen. E téren is fordításokkal kezdi a Honderűben, de nem sokára oda jut, hogy Frankenburg híres lapja, az Életképek, néhány apróbb, önálló dolgozatot is közölt tőle. Ebben az időben tért haza Párisból Hugó Károly, aki, noha erősen küzködött a magyar nyelvvel, mégis magyar költő akart lenni. F. járt az ő kezére. Egyik darabját lefordította (Brutus és Lucretia, Báró és bankár), másikat megírni segített (Egy magyar király), s mindannyi az ő tollából került a Nemzeti Színház deszkáira. Még nem író, de már irodalmi szolgálatokat teljesít, s inkább ösztönszerűleg és öntudatlanul, mint a jövőbe látással vagy annak sejtésével megindul azon az úton, amelyen egy hosszú élet termékeny munkásságával szolgálta nemzetét. Még Budapesten lefordította Jósika regényét, Zrínyi a költőt németre, s miután egyetemi tanulmányai végzésével a filozófia doktorává avattatott, 1847 őszén felment Bécsbe, hogy az ottani politechnikum hallgatói közé iratkozzék. Bécsben is nyomorgáson kezdi, de van már fegyvere, frótolla, amelylyel minden akadályon keresztül vágja magát s csodálatos gyorsasággal fényes jövőt nyit magának. Főiskolai tanulmányait hamar félbeszakította a márciusi forradalom,, melynek áradata magával sodorta. Beáll az akadémiai légióba, de nem a barrikádokon szerepelt, hanem szorgalmasan irogat a radikális «Studenten-Courir», majd a «Freimüthige» c. rövidéletű helyi lapokba. Az októberi forradalom szerencsétlen vége után e lapok megszűnvén, F. kenyér nélkül maradt s jóemberei támogatásával tengette életét. Közel volt a kétségbeeséshez, de azért sem magát meg nem tagadta, sem e szép napok tanúságához és emlékéhez hűtlenné nem vált. A szerencse nem sokára segítségére jött. Mások bátorítására ismeretlenül cikket küldött az akkori tekintélyes «Österr. Zeitung»-ba, melyben Magyarország alkotmányos jogainak helyreállítását sürgette s ennek külünösen Ausztria szempontjából való fontosságát fejtegette. A cikk megjelent, nagy hatást keltett s a husz éves ifjú első publicistái sikere döntő fontosságúvá lett egész életére. A lapnak jól fizetett állandó munkatársává szegődött s az is maradt, mig a rendőrség 1849. márciusban a lap megjelenését végleg el nem tiltotta. Ekkor a « Wanderer»-hez ment át s ennek munkatársa maradt másfél évtizeden át. Ifjúsága legszebb éveit e lapnál töltötte ; e lapba írta ragyogó cikkeit, melyekben szelleme egész gazdagságával bátran és állhatatosan védte önkényuralom alá kényszerített hazája igazait. Azzal, amit irt, nem csupán írói érdemeit gyarapította, hanem jelentékeny hazafiúi szolgálatot teljesített. Igy ítélték meg az egyszerű bécsi hírlapíró munkásságát idehaza a kortársak is s közéletünk egykori vezérférfiai, akiken a nemzet az ő reménységei- Falk