A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)

F - Feuchtwangen - Feudum - Feuer - Feuerbach - Feurbach

Feuchtwangen - 166 — nyolc aligazgatója, 1848 a közoktatásügyi minisz­tériumban al-államtitkár lett, de még ugyanab­ban az évben a magánéletbe vonult. Művei : Über das Hippokratische erste Buch von der Diät (Bécs, 1836) ; Über die Gewissheit und Würde der Heilkunst (u. o. 1839) ; Lehrbuch der ärztlichen Seelenkunde (u. o. 1845) ; Iun­ Diätetik der Seele (u. o. 1838, 45. kiad. u. o. 1882, a 32-ik kiadás után magyarra fordította dr. Klékner Alajos, Budapest 1883. az Olcsó könyvtárban is) ; Beiträge zur Litteratur-, Kunst- und Lebens-Theorie (u. o. 1837—41, 2 köt.); Geist der deutschen Klassiker (3 kiad., u. o. 1866). Számos költeményt is irt, melyek Gedichtsammlung címmel jelentek meg (Stuttgart 1836). Nem az orvostan körébe vágó összes munkáit Hebbel F. adta ki (Bécs 1851—53 7 köt.). Feuchtwangen, az ugyanily nevű járás szék­helye Közép-Frankonia bajor kerületben, 28 km.­nyire Ansbachtól, a Sulzach és vasút mellett, (1896) 2372 lak., len-, gyapjúszövéssel és homokkőbá­nyával. —ζικ. Feminin, Feudalizmus (lat.), 1. Hűbér. Feuer Náthán, orvosdoktor, szül. Szobotisztán (Nyitra vmegyében) 1844. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, hol 1872. nyerte el az orvos­sebészdoktori és szemészmesteri oklevelet. 1870— 1872-ig a bécsi egyetemi szemkórodán Arit tanár és Schulek Vilmos tanársegéd vezetése alatt ké­pezte ki magát, midőn 1872. Schulek a kolozs­vári egyetemre neveztetvén ki tanárrá, őt oda mint tanársegéde követte. 1874. u. o. egyetemi magántanárrá képesítették ; 1875—77-ig ismét Bécsben tartózkodott, hol szintén elnyerte a do­centurát. Különös érdemeket szerzett a trachoma­ügy érdekében tett fáradozásaival ; a belügymi­nisztérium több ízben kiküldte a trachoma által ellepett vidékekre, és egyúttal meg is bizta a tra­choma elleni hatósági eljárást megállapító utasí­tások kidolgozásával. 1886. kir. közegészségügyi felügyelővé neveztetvén ki, ezen állásban a bel­ügyminisztériumban az ország trachomaügyével foglalkozik. 1891. a budapesti egyetemen is el­nyerte a magántanári képesítést, 1893. a fővá­rosi üllői-uti uj kórház trachoma-osztályának ve­zetésével bizták meg. A. J. Feuerbach, község a wiürttembergi Neckar-ke­rü­letben 4 km.-nyire Stuttgarttól, vasút mellett, (1890) 5956 lak., tekintélyes kémiai iparral, sör-, papir-, szeszgyártással és székkészítéssel, kő­bányákkal. Feuerbach, 1. Anzelm, német festő, F. Anselm régiségbuvár fia, szül. Speierben 1829., meghalt Velencében 1880., eleinte Düsseldorfban Scha­dow és Rethel, Münchenben Rahl tanítványa volt, azután Antwerpenbe ment, végre 1851. Párisban Couture műtermébe lépett be, a­kitől eltanulta kitűnő technikáját. Ennek hatása alatt készültek Hafiz (1852) és Aretino Péter halála (1854) című képei. Az utóbbin azonban már a velencei mes­terek befolyása is észrevehető, mely uralkodóvá lett, mikor a karlsruhei udvar megbízása folytán 1855. Velencébe ment. A velencei mesterek ra­gyogó színezését közelítik meg Dante Ravenná­ban (1857) és Dante halála (1858) c. képei. Pietá­ja (1863) a legegyszerűbb eszközökkel megragadóan fejezi ki a nők fájdalmát Krisztus holtteste mel­lett. Iphigenia (1862. és 1871., utóbbi a stuttgarti képtárban), Medea (a müncheni képtárban) és a hí­res Plató lakomája (1873., berlini nemzeti képtár) a klasszicista művészet legnagyszerűbb alkotásai közé tartoznak ; kevésbbé sikerült a Páris Ítélete (Hamburg) v. az Amazonok csatája (Nürnberg). Idillikus képeit : Gyermekek a tengerparton. Idill, Tavasz, gyöngéd, melancholikus báj hatja át. 1873. a bécsi művészeti akadémia tanára lett, az akadé­mia egyik termének mennyezetét a titánok buká­sát ábrázoló festménynyel díszítette. 1876. lemon­dott állásáról. Utolsó művei közül Bajor Lajos hó­dolata, a nürnbergi igazságügyi palotában van. Hátrahagyott egyetlen nagyobb képet, A titánok bukását és 4 kisebb képet 1892 okt. 26. leplezték le Bécsben az akadémia alapításának 200-ik évfor­dulója napján. F. művészete a klasszicizmusnak egészen különös színezetet ad ; bizonyos egyéni modern vonás jellemzi azon műveit is, melyeknek tárgyát a klasszikus ókorból merítette. Fölfogása egészen szubjektív. Egész mivoltát, lelki küzdel­meinek megható fejtegetését tartalmazza önélet­rajz jellegével biró könyve, Ein Vermächtniss von Anselm Feuerbach (2. kiad. Bécs, 1885); W. O. Pecht, Deutsche Künstler des 19. Jahrh. I. Nörd­lingen, 1877 ; Graf von Schock, Meine Gemälde­sammlung, Stuttgart, 1881 ; Schüssler, Zum Ge­­dächtniss an A. F., Nürnberg 1880. F.-s Hand­zeichnungen, München, 1888. É. L. 2. F. Anzelm Pál János, német kriminalista. Szül. Jena melletti Heinichen községben, 1776 nov. 14., megh. 1833 máj. 29. Jogi tanulmányai­nak Jenában való elvégzése után jogtanár volt u. o., majd Kielben, majd Landshutban, ahol a bajor btkv. tervezetének elkészítésére nyert megbízást, aminek folytán Münchenbe, az igazságügyminisz­teriumhoz helyezték át. 1806. kiadott tervezete a kínpad megszüntetése tárgyában első lépés volt a büntető igazságszolgáltatásban uralkodott a visz­szaéléseknek megszüntetésére. Lényeges reformo­kat tartalmaz az 1813. megjelent Strafgesetzbuch für das Königreich Bayern cimű­ tervezete, mely némi módosításokkal ugyanabban az évben kirá­lyi szentesítést nyert, Oldenburgban is törvény­nyé vált s több német államban mintaképül szol­gált. 1807-ben a király rendeletéből a Code Napo­leont Bajorország polgári törvénykönyvéül dol­gozta át. Ez a tervezet azonban törvényerőre nem emelkedett. 1812. a Codex Maximilianeus redakcióját végezte. Később főtörvényszéki elnök s valóságos belső titkos tanácsos lett. Mint bün­tetőjogi iró az elrettentést tűzte ki a büntetés cél­jául, mely tőle elnevezett elméletet Lehrbuch des gemeinen, in Deutschland geltenden peinlichen Rechts (1804) c. könyvében fejtette ki rendszere­sen (1. Büntetőjogi elméletek). Különös figyel­met érdemel a Merkwürdige Kriminalrechtsfälle (1808,1811 és 1839) c. gyűjteményes munkája is, melyben először találkoznak bűneseteknek mé­lyebb pszichológiai tárgyalásával. A jognak egyéb ágaiban is jelentékeny tevékenységet fejtett ki. — F. Ede Ágost, az előbbinek fia, szül. 1803 jan. 1., megh. 1843 ápr. 25., erlangeni jogtanár, a Lex salica u. ihre verschiedenen Recensionen műve által a germán jog terén kiváló nevet szerzett. H- Feuerbachi

Next