A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Feuchtwangen - Feudum - Feuer - Feuerbach - Feurbach
Feuchtwangen - 166 — nyolc aligazgatója, 1848 a közoktatásügyi minisztériumban al-államtitkár lett, de még ugyanabban az évben a magánéletbe vonult. Művei : Über das Hippokratische erste Buch von der Diät (Bécs, 1836) ; Über die Gewissheit und Würde der Heilkunst (u. o. 1839) ; Lehrbuch der ärztlichen Seelenkunde (u. o. 1845) ; Iun Diätetik der Seele (u. o. 1838, 45. kiad. u. o. 1882, a 32-ik kiadás után magyarra fordította dr. Klékner Alajos, Budapest 1883. az Olcsó könyvtárban is) ; Beiträge zur Litteratur-, Kunst- und Lebens-Theorie (u. o. 1837—41, 2 köt.); Geist der deutschen Klassiker (3 kiad., u. o. 1866). Számos költeményt is irt, melyek Gedichtsammlung címmel jelentek meg (Stuttgart 1836). Nem az orvostan körébe vágó összes munkáit Hebbel F. adta ki (Bécs 1851—53 7 köt.). Feuchtwangen, az ugyanily nevű járás székhelye Közép-Frankonia bajor kerületben, 28 km.nyire Ansbachtól, a Sulzach és vasút mellett, (1896) 2372 lak., len-, gyapjúszövéssel és homokkőbányával. —ζικ. Feminin, Feudalizmus (lat.), 1. Hűbér. Feuer Náthán, orvosdoktor, szül. Szobotisztán (Nyitra vmegyében) 1844. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, hol 1872. nyerte el az orvossebészdoktori és szemészmesteri oklevelet. 1870— 1872-ig a bécsi egyetemi szemkórodán Arit tanár és Schulek Vilmos tanársegéd vezetése alatt képezte ki magát, midőn 1872. Schulek a kolozsvári egyetemre neveztetvén ki tanárrá, őt oda mint tanársegéde követte. 1874. u. o. egyetemi magántanárrá képesítették ; 1875—77-ig ismét Bécsben tartózkodott, hol szintén elnyerte a docenturát. Különös érdemeket szerzett a trachomaügy érdekében tett fáradozásaival ; a belügyminisztérium több ízben kiküldte a trachoma által ellepett vidékekre, és egyúttal meg is bizta a trachoma elleni hatósági eljárást megállapító utasítások kidolgozásával. 1886. kir. közegészségügyi felügyelővé neveztetvén ki, ezen állásban a belügyminisztériumban az ország trachomaügyével foglalkozik. 1891. a budapesti egyetemen is elnyerte a magántanári képesítést, 1893. a fővárosi üllői-uti uj kórház trachoma-osztályának vezetésével bizták meg. A. J. Feuerbach, község a wiürttembergi Neckar-kerületben 4 km.-nyire Stuttgarttól, vasút mellett, (1890) 5956 lak., tekintélyes kémiai iparral, sör-, papir-, szeszgyártással és székkészítéssel, kőbányákkal. Feuerbach, 1. Anzelm, német festő, F. Anselm régiségbuvár fia, szül. Speierben 1829., meghalt Velencében 1880., eleinte Düsseldorfban Schadow és Rethel, Münchenben Rahl tanítványa volt, azután Antwerpenbe ment, végre 1851. Párisban Couture műtermébe lépett be, akitől eltanulta kitűnő technikáját. Ennek hatása alatt készültek Hafiz (1852) és Aretino Péter halála (1854) című képei. Az utóbbin azonban már a velencei mesterek befolyása is észrevehető, mely uralkodóvá lett, mikor a karlsruhei udvar megbízása folytán 1855. Velencébe ment. A velencei mesterek ragyogó színezését közelítik meg Dante Ravennában (1857) és Dante halála (1858) c. képei. Pietája (1863) a legegyszerűbb eszközökkel megragadóan fejezi ki a nők fájdalmát Krisztus holtteste mellett. Iphigenia (1862. és 1871., utóbbi a stuttgarti képtárban), Medea (a müncheni képtárban) és a híres Plató lakomája (1873., berlini nemzeti képtár) a klasszicista művészet legnagyszerűbb alkotásai közé tartoznak ; kevésbbé sikerült a Páris Ítélete (Hamburg) v. az Amazonok csatája (Nürnberg). Idillikus képeit : Gyermekek a tengerparton. Idill, Tavasz, gyöngéd, melancholikus báj hatja át. 1873. a bécsi művészeti akadémia tanára lett, az akadémia egyik termének mennyezetét a titánok bukását ábrázoló festménynyel díszítette. 1876. lemondott állásáról. Utolsó művei közül Bajor Lajos hódolata, a nürnbergi igazságügyi palotában van. Hátrahagyott egyetlen nagyobb képet, A titánok bukását és 4 kisebb képet 1892 okt. 26. leplezték le Bécsben az akadémia alapításának 200-ik évfordulója napján. F. művészete a klasszicizmusnak egészen különös színezetet ad ; bizonyos egyéni modern vonás jellemzi azon műveit is, melyeknek tárgyát a klasszikus ókorból merítette. Fölfogása egészen szubjektív. Egész mivoltát, lelki küzdelmeinek megható fejtegetését tartalmazza önéletrajz jellegével biró könyve, Ein Vermächtniss von Anselm Feuerbach (2. kiad. Bécs, 1885); W. O. Pecht, Deutsche Künstler des 19. Jahrh. I. Nördlingen, 1877 ; Graf von Schock, Meine Gemäldesammlung, Stuttgart, 1881 ; Schüssler, Zum Gedächtniss an A. F., Nürnberg 1880. F.-s Handzeichnungen, München, 1888. É. L. 2. F. Anzelm Pál János, német kriminalista. Szül. Jena melletti Heinichen községben, 1776 nov. 14., megh. 1833 máj. 29. Jogi tanulmányainak Jenában való elvégzése után jogtanár volt u. o., majd Kielben, majd Landshutban, ahol a bajor btkv. tervezetének elkészítésére nyert megbízást, aminek folytán Münchenbe, az igazságügyminiszteriumhoz helyezték át. 1806. kiadott tervezete a kínpad megszüntetése tárgyában első lépés volt a büntető igazságszolgáltatásban uralkodott a viszszaéléseknek megszüntetésére. Lényeges reformokat tartalmaz az 1813. megjelent Strafgesetzbuch für das Königreich Bayern cimű tervezete, mely némi módosításokkal ugyanabban az évben királyi szentesítést nyert, Oldenburgban is törvénynyé vált s több német államban mintaképül szolgált. 1807-ben a király rendeletéből a Code Napoleont Bajorország polgári törvénykönyvéül dolgozta át. Ez a tervezet azonban törvényerőre nem emelkedett. 1812. a Codex Maximilianeus redakcióját végezte. Később főtörvényszéki elnök s valóságos belső titkos tanácsos lett. Mint büntetőjogi iró az elrettentést tűzte ki a büntetés céljául, mely tőle elnevezett elméletet Lehrbuch des gemeinen, in Deutschland geltenden peinlichen Rechts (1804) c. könyvében fejtette ki rendszeresen (1. Büntetőjogi elméletek). Különös figyelmet érdemel a Merkwürdige Kriminalrechtsfälle (1808,1811 és 1839) c. gyűjteményes munkája is, melyben először találkoznak bűneseteknek mélyebb pszichológiai tárgyalásával. A jognak egyéb ágaiban is jelentékeny tevékenységet fejtett ki. — F. Ede Ágost, az előbbinek fia, szül. 1803 jan. 1., megh. 1843 ápr. 25., erlangeni jogtanár, a Lex salica u. ihre verschiedenen Recensionen műve által a germán jog terén kiváló nevet szerzett. H- Feuerbachi