A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Feuillet - Feuillet de Conches - Feuillete - Feuilleton - Feurs - Féval - Fevillea - Février
Feuillet — 168 — lants) és egy olaszt (i Riformati di San Bernardo). A rend élén egy főnök, mellette a nagy káptalan állott. Tagjai fehér ruhát, övet és fehér süveget viseltek , kalapot csak utazás közben. Barrière apáca kongregációt is alkotott, melynek tagjai fenillentineknek vagy fidienserineknek hivták. Feuillantok, a francia forradalom idejében egy mérsékelt politikai párt hivei, kik nevöket onnan vették, hogy a feuillanti rend párisi kolostorában tartották gyűléseiket. 1791 márc. 28. a feldühödt nép a klubot szétrobbantotta. Feuillantizmus mérsékelt politikai gondolkodást és tettet jelent. Feuillet (ejtsd: fölé) Oktáv, francia regény- és drámaíró, szül. St.-Labau 1842 aug. 11., meghalt Párisban 1890 dec. 29. 1845. lépett fel Le grand vieillard c. regényével, melyet 1846. Le fruit défendu, Le conte de Pollichinelle, majd a Diable à Paris néhány dramatizált jelenete követtek. F. kezdetben Vestre Hazard álnevet használt. 1848-tól kezdve a Revue des deux Mondesban közölt több proverbe-et és vígjátékot, novellát és regényt, ilyenek : Le pour et le contre (1848) ; La partie de James (1850) ; La clef d'or ; L'ermitage (1851) ; La fée (1854) ; Bellah (1850) ; La petit comtesse (1856) ; Le roman d'un jeune homme pauvre (1858), nevét csak ez utóbbi regény tette híressé. Később következtek : L'histoire de Sybille (1862) ; Monsieur de Camors (1867) ; Julia de Trécoeur (1872) ; Un mariage dans le monde (1875) ; Les amours de Philippe (1877); Le journal d'une femme (1878) ; Histoire d'une Parisienne (1881) és La morte (1886). Ezeket a regényeket nagyobb része drámákká is feldolgozta, de irt több eredeti darabot is, mint Delila (1856); Montjoye (vígjáték 1863) ; L'acrobat (1873) stb. Kisebb drámai művei, melyek Scènes et proverbes és Scènes et comédies c. alatt (Páris 1853) vannak összegyűjtve, a maguk nemében mesterművek. F. 1862 óta tagja volt az akadémiának. Magyarul megjelentek : A kísértés. Színmű. Ford. Siadnóthfay S. (Pest 1863). Camors gróf. Regény. Ford. Huszár Imre (Pest 1868). Szibill története. Regény. Ford. Gonda Győző (Pest 1870). Egy szegény ifjú története. Ford. Salamon Ferenc (Pest 1873). A kis grófnő. Regény (Pest 1873). Julia. Dráma. Ford. Faulay Ede (Pest 1871). A visszatarlás. Dramolet. Ford. Eisenstein Adolf (Pest 1871). A marquisné arcképei. Vígjáték. Ford. Sz. K. (Bpest 1875). Bellah. Ford. Sasváry Ármin. Egy nagyvilági társaság. Ford. U. Ilona. Egy nő naplója. Ford. Fáy Béla (Bpest 1879). Trécoeur Julia. Ford. Cyukássi József. Egy párisi nő története. Ford. Visi Imre (Bpest 1881). Egy végrendelet záradéka. Ford. Friebeisz Ferenc (Bpest 1884). Fülöp Szerelme. Ford. Ábrányi Emil. Művész-becsület. Ford. Tóth Béla (Bpest 1891). Feuillet de Conches (ejtsd : föjé dö kons) Félix Sebestyén, francia iró, szül. Párisban 1798 dec. 4., megh.' u. o. 1887 febr. 7. A második császárság alatt udvari ceremóniásmester volt. Munkái közül felemlítendök : Léopold Róbert, sa vie, ses oeuvres et sa correspondance (Páris 1849) ; Causeries d'un curieux, variétés d'histoire et d'art tirées d'un cabinet d'autographes et de dessins (1861—67) ; Lettres inédites de Montaigne et de quelques autres personnages (1863) ; Correspondance de Mme Elisabeth de France (1867) ; Souveniers de jeunesse d'un curieux septuagénaire (1877, önéletírás) ; Histoire de lécole anglaise de peinture (1883). Feuillete (ejtsd : föjet), régi francia bormérték : 1934, nagykereskedésben: 137 1. Feuilleton (franc., ejtsd : föjeton), újságok melléklete , tárcacikk s egyéb könnyebb olvasmányok képezik tartalmát. L. Tárca: Feurs (ejtsd: főr), város Loire francia départementban, 23 km.-nyire Montbrisontól, a Forezi-síkon, a Loire jobb partján, vasút mellett, (1891) 3492 lak., ecetgyártással, hires husfüstöléssel ; des Quatresnek nevezett 17°-os veres ásványvízforrással. A város szülötte Combes ezredes, aki 1837. Constantine ostrománál elesett s akinek a város bronz-szobrot emelt. —ζικ. Féval Pál, francia regényíró, szül. Rennesban 1817 szept. 27., megh. Párisban 1887 március 8. Eleinte jogot tanult, miután az irodalomra adta magát. Első művei : Le club des Phoques, elbeszélés és Les chevaliers du firmament regény voltak. A Loup blanc c. munkájának sikere után egy üzérkedő vállalkozó rábírta F.-t, hogy írja meg Mystères de Londres 11 kötetes regényét (1844) s azt Francis Trollope angol név alatt adja ki. A munka nagy feltűnést keltett, több idegen nyelvre is lefordíttatott s 1848. mint dráma került színre a Theâtre historiqueban. Különösen sikerültek továbbá : Le fils du diable (1847) ; Le bossu de capitaine Fantôme (regény és dráma, 1862) ; Madame Gil Blas ; Les habits noirs ; Le dernier vivant (Páris 1873) ; La fontaine aux perles (1874) ; Le chevalier de Kéramour (1874). 1876. F. buzgó katolikus lett és vallásos érzelmeit Château pauvre (1877), Les étapes d'une conversion (1877) ; Les merveilles du mont St. Michel (1879) c. regényeiben manifesztálta. V. O. Buet , Paul P., souvenirs d'un ami (Páris 1888). Magyarul megjelentek : A szellemkapitány, ford. Mártonffy P. (Pest 1867); Cartouche Vetélytársa, ford. Rádl Ödön (Nagyvárad 1869) ; A néma cimborák (Pest 1871) ; A púpos, ford. Mártonffy F. (Pest 1873); A véres kincs, fordította Farkas Antal (Bpest 1874); A halál játéka (Budapest 1874) ; A Jeruzsálem-utca (Bpest 1874) ; Az éjféli bosszúállók, ford. Mártonffy Frigyes ; Az ördög fia és a három vörös ember (Bpest 1878) ; Az ötök, ford. Mártonffy F. ; A nők paradicsoma ford. Gerő (Pest 1855) ; Madame Distach, ford. Kovács Ödön (Győr 1858); Fevillen L. (QÖV.), 1. Nhandiroba. Février (ejtsd : févrijé) Viktor Lajos Ferenc, francia tábornok, politikus, a becsületrend kancellárja, szül. Grénoble-ban 1823 okt 21. A st.-cyri iskolában végezte katonai tanulmányait, ahonnan kikerülvén, 1848. hadnagy lett. Részt vett az 1859., szintúgy az 1870—71. háborúban. A Gravelotte melletti csatában megsebesült, Metz kapitulációja alkalmával pedig ő is hadifogságba esett. Súlyos sebe miatt azonban a németek szabadon bocsátották. Alig hogy félig-meddig felépült, a Rhône-sereget szervezte Lyonban. A béke helyreállítása után előbb a XV., majd a VI. hadtest fővezére volt ; 1889. pedig Faidherbe helyett a becsületrend kancellárja. Politikai hitvallomása a monar- Férrier