A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)

F - Fez - Fezzán - ff - F-hangnyilás - Fiadzás - Fiági és leányági javak - Fiahordó

Fez­ z világban akkor F. volt Mekka után a legszentebb hely. A XVII. sz. óta azonban hanyatlásnak in­dult. —ZIK. Fez (Fezz), Keleten és déli Európa nagyr­észé­ben divó, gyapjúból készülő vörös színű kari­mátlan sapka, melynek tetejéről fekete v. kék­színű bojt függ le. Nevét­ Fesz városától kölcsö­nözte, ahol mint általán Észak-Afrikában e sap­kákat sű­rűen gyártják. Maguk a keletiek nem F.-nek, hanem tarbúsnak nevezik. Gyermekek és nők is (rendesen aranyfonallal és gyöngygyel hí­mezett) F.-el fedik fejüket. A régi divat szerint öltözködő férfiak (különösen a tudós osztály, sej­khek) a F. alja köré még a turbánt is csavarják, melynek színe és terjedelme az illetők állása sze­rint különböző. Mahmud szultán óta a katonaság és az államhivatalnokok már nem használnak turbánt, hanem puszta F.-t, mely az ú. n. szam­buli öltözet kiegészítő részét képezi. Nagysága és alakja a divat szerint változó. Dél-Európa ke­resztyén lakossága újabb időben lassan-lassan teljesen odahagyja a F.-t és európai kalappal és sapkával cseréli fel. Német, cseh, morva, francia, úgymint svájci gyárak is sűrűn ű­zik a F.-ipart. G.R. Fezzán (Fezan), Tripolisz török kormányzó­ság legdélibb tartománya Afrika É-i részében ; határai nagyobbára bizonytalanok ; É-en határos Csebel tartománynyal, É-en a Nagy-Szirtisz mel­letti parti síksággal és a Líbiai-sivataggal, D-en Kavarrel és Ny-on az Ardser tajgák földjével. Hossza 1180, legnagyobb szélessége 500 km. F. 200—750 m, magas felföld, amely a sivatag vidé­kén kívül 3 csoport oázisból és több, nagyobbára NyK-i irányú vádiból áll. A három oáziscso­port : a középső, amelyen a tartomány fővá­rosa, Murzuk is épült, az ÉK-i csoport, amelyet Dsofrának hívnak és a D-i a legkisebb csoport. A jelentékeny vádik, viz nélküli folyók D-ről É-felé az Otba, az Aberdius, az el-Garbi és es-Sergi, az es-Siati és a Heran. A tartomány É-i hatá­rán van a köves, viz nélkül szűkölködő fensik, a Hamada-el-Homra, amelynek É-felé folytatása az es-Szoda hegység, ÉK-i szögletében pedig a Haruds-el-Aszuad. Az éghajlat nyáron rendkívül meleg, Dm­eyrier 1861, az árnyékban 44'6°-ot ol­vasott le a hőmérőről ; télen azonban a hideg ér­zékeny ; bár a hó ismeretlen, a vizeket nem rit­kán borítja vékony jégréteg. Az eső igen ritka, de a szélviharok, amelyek a homokot felkavar­ják, gyakoriak. A földet sok helyen vöröses ho­mok takarja, amely általában száraz, de a vá­dikban s egyéb depressziókban egy-két méter­nyi mélységben elég vizet találni arra, hogy a környéket öntözni lehessen. Ilyen helyeken a sorghum, a köles, a rozs, de főképpen a datolya legfontosabb termékek. Nagyobb állatokat főkép­pen es-Siati vádiban tenyésztenek, legelterjed­tebb házi állat a teve, a kecske és a kövér farkú juh ; a ló és szamár ritka és drága. Vadon élnek a struc, a gazella, muflon, hiéna, sakál és a róka. A lakosság, amelynek számát meghatározni vaj­mi nehéz (Nachtigall 50.000-re, Rohlfs 20.000-re becsüli) s amely részint nomád, részint állandóan egy helyen lakik, arabokból (b­ah, hotman és me­garha törzsek, főképen F. közepén), targikból, to­vábbá tiszta és korcs négerekből áll. A főváros Murzuk ; egyéb jelentékenyebb helységek : Szokna (2500 lak.), Szemmu (1200 lak.), Szirkhen (9000 lak.) stb. Bár a római történetírók az Afrika ezen részében történtekről alig tesznek említést, any­nyit mégis tudunk, hogy a római sorok győzel­mesen haladtak F.-ba (Phasania, mint Plinius ne­vezi) is, különösen Cornelius Barbus XIX. Kr. e.. Tanúságot tesznek erről azon romok is, amelyek F.-ban máig is láthatók és amelyek közt a leg­jelentékenyebbek az egykori fővárosnak, Gara­mának romjai ; ezek helyét ma Dserma-el-Kedi­ma-nak hívják. Az arabok 667. foglalták el F.-t, Tripolisz török kormányzósággá lévén, 1841. Ba­kir bej F.-t Tripolisznak vetette alája. Az iroda­lomra nézve 1. Szahara. —ZIK. ff, a fortissimo rövidítése, a. m. nagyon erősen. F-hangnyitás. A vonós hangszerek felső fe­délzetén látható ama két nyitás, mely jobbról és­ balról egyenlő dimenzióban­­ alakzatot mutat. Az ily alakú nyílások legtökéletesebben megfe­lelnek a vonós hangszereknél szükségelt igények­nek, hogy a húrzengés egyenlő szétoszlásra, a­hangfenék pedig a hangok arányos visszaverésére­képesítve legyen. k. κ, Fiadzás: a több fiat szü­lő állatoknál, p. a sertés­nél a fiak szülése. F. a botanikában (plantee vivi­parse) tulajdonképpen az a jelenség, midőn a nö­vény magva már a gyümölcsbe zárva, tehát nem a földben csírázik, a csira a gyümölcsből kibújik s­az anyanövényről leválik v. csírázó állapotában a gyümölcscsel együtt esik le. Mint abnormis jelen­ség egyes hazai növényen, nedves időben a gabo­nán, a szittyón, Epilobiumon, az almán, a mákfej­ben, tölgyön, szelíd gesztenyén stb. tapasztalható. V. ö. Schuch J.: Csirázik-e a makk, mig a tölgy­fáról le nem hull ?, Természet 1876 ; Borbás, A. szelíd gesztenye csírázásához. Term. tud. Köz. 1879; Göbel, Pflanzenbiologische Schilderungen (I. rész, Marburg 1889); BORB­Fiági és leányági javak. 1848 előtti jogunkban a fekvő javakra, különösen a nemesi jószágokra, vonatkozó rendkívül fontos különbség. Leányág­javakban a fiuk és a leányok, és a fi- és a leányi maradékok egyaránt, s a jogegyenlőség elve sze­rint örököltek. A fiági javaknak örökösödéséből ellenben a leányok és azoknak utódai (sesus fe­­mines homines) ki voltak zárva. A leányágon le­vőket az ily javakban a leánynegyed (quartali­tium) és a hajadonjog (jus capillare) illette. Az országbírói Ért. I. R. 3. §. ezt a különbséget a flágiság kifolyását képező leánynegyed és haja­doni joggal együtt az 1848. évi XV. t.-c. (az ősi­ség eltörlése) szellemében eltörölte. H. Fiahordó (állat), 1. tágabb értelemben az erszé­nyesek (1. o.) rendje ; 2. szűkebb értelemben a ra­gadozó erszényesek egyik neme (Didelphis), mely a fiahordófélék családjába tartozik. A F.-k a mi patkányainkhoz hasonló ragadozó erszényesek 5 ujju lábakkal, többnyire csupasz kacsfarkkal, ki­csiny erszénynyel vagy anélkül s az utóbbiak fiai­kat, amelyek farkokkal anyjuk farkába kapasz­kodnak, a hátukon hordozzák. Mindnyájan ameri­kaiak. Ide tartozik a virginiai F. (D. virginiana, Shaw.), az amerikaiak oposszuma. Teste 50 cm.., farka 30 cm. hosszú, éjjeli állat, mely Mexikóban : 70 — Fiahordó.

Next