A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Fez - Fezzán - ff - F-hangnyilás - Fiadzás - Fiági és leányági javak - Fiahordó
Fez z világban akkor F. volt Mekka után a legszentebb hely. A XVII. sz. óta azonban hanyatlásnak indult. —ZIK. Fez (Fezz), Keleten és déli Európa nagyrészében divó, gyapjúból készülő vörös színű karimátlan sapka, melynek tetejéről fekete v. kékszínű bojt függ le. Nevét Fesz városától kölcsönözte, ahol mint általán Észak-Afrikában e sapkákat sűrűen gyártják. Maguk a keletiek nem F.-nek, hanem tarbúsnak nevezik. Gyermekek és nők is (rendesen aranyfonallal és gyöngygyel hímezett) F.-el fedik fejüket. A régi divat szerint öltözködő férfiak (különösen a tudós osztály, sejkhek) a F. alja köré még a turbánt is csavarják, melynek színe és terjedelme az illetők állása szerint különböző. Mahmud szultán óta a katonaság és az államhivatalnokok már nem használnak turbánt, hanem puszta F.-t, mely az ú. n. szambuli öltözet kiegészítő részét képezi. Nagysága és alakja a divat szerint változó. Dél-Európa keresztyén lakossága újabb időben lassan-lassan teljesen odahagyja a F.-t és európai kalappal és sapkával cseréli fel. Német, cseh, morva, francia, úgymint svájci gyárak is sűrűn űzik a F.-ipart. G.R. Fezzán (Fezan), Tripolisz török kormányzóság legdélibb tartománya Afrika É-i részében ; határai nagyobbára bizonytalanok ; É-en határos Csebel tartománynyal, É-en a Nagy-Szirtisz melletti parti síksággal és a Líbiai-sivataggal, D-en Kavarrel és Ny-on az Ardser tajgák földjével. Hossza 1180, legnagyobb szélessége 500 km. F. 200—750 m, magas felföld, amely a sivatag vidékén kívül 3 csoport oázisból és több, nagyobbára NyK-i irányú vádiból áll. A három oáziscsoport : a középső, amelyen a tartomány fővárosa, Murzuk is épült, az ÉK-i csoport, amelyet Dsofrának hívnak és a D-i a legkisebb csoport. A jelentékeny vádik, viz nélküli folyók D-ről É-felé az Otba, az Aberdius, az el-Garbi és es-Sergi, az es-Siati és a Heran. A tartomány É-i határán van a köves, viz nélkül szűkölködő fensik, a Hamada-el-Homra, amelynek É-felé folytatása az es-Szoda hegység, ÉK-i szögletében pedig a Haruds-el-Aszuad. Az éghajlat nyáron rendkívül meleg, Dmeyrier 1861, az árnyékban 44'6°-ot olvasott le a hőmérőről ; télen azonban a hideg érzékeny ; bár a hó ismeretlen, a vizeket nem ritkán borítja vékony jégréteg. Az eső igen ritka, de a szélviharok, amelyek a homokot felkavarják, gyakoriak. A földet sok helyen vöröses homok takarja, amely általában száraz, de a vádikban s egyéb depressziókban egy-két méternyi mélységben elég vizet találni arra, hogy a környéket öntözni lehessen. Ilyen helyeken a sorghum, a köles, a rozs, de főképpen a datolya legfontosabb termékek. Nagyobb állatokat főképpen es-Siati vádiban tenyésztenek, legelterjedtebb házi állat a teve, a kecske és a kövér farkú juh ; a ló és szamár ritka és drága. Vadon élnek a struc, a gazella, muflon, hiéna, sakál és a róka. A lakosság, amelynek számát meghatározni vajmi nehéz (Nachtigall 50.000-re, Rohlfs 20.000-re becsüli) s amely részint nomád, részint állandóan egy helyen lakik, arabokból (bah, hotman és megarha törzsek, főképen F. közepén), targikból, továbbá tiszta és korcs négerekből áll. A főváros Murzuk ; egyéb jelentékenyebb helységek : Szokna (2500 lak.), Szemmu (1200 lak.), Szirkhen (9000 lak.) stb. Bár a római történetírók az Afrika ezen részében történtekről alig tesznek említést, anynyit mégis tudunk, hogy a római sorok győzelmesen haladtak F.-ba (Phasania, mint Plinius nevezi) is, különösen Cornelius Barbus XIX. Kr. e.. Tanúságot tesznek erről azon romok is, amelyek F.-ban máig is láthatók és amelyek közt a legjelentékenyebbek az egykori fővárosnak, Garamának romjai ; ezek helyét ma Dserma-el-Kedima-nak hívják. Az arabok 667. foglalták el F.-t, Tripolisz török kormányzósággá lévén, 1841. Bakir bej F.-t Tripolisznak vetette alája. Az irodalomra nézve 1. Szahara. —ZIK. ff, a fortissimo rövidítése, a. m. nagyon erősen. F-hangnyitás. A vonós hangszerek felső fedélzetén látható ama két nyitás, mely jobbról és balról egyenlő dimenzióban alakzatot mutat. Az ily alakú nyílások legtökéletesebben megfelelnek a vonós hangszereknél szükségelt igényeknek, hogy a húrzengés egyenlő szétoszlásra, ahangfenék pedig a hangok arányos visszaveréséreképesítve legyen. k. κ, Fiadzás: a több fiat szülő állatoknál, p. a sertésnél a fiak szülése. F. a botanikában (plantee viviparse) tulajdonképpen az a jelenség, midőn a növény magva már a gyümölcsbe zárva, tehát nem a földben csírázik, a csira a gyümölcsből kibújik saz anyanövényről leválik v. csírázó állapotában a gyümölcscsel együtt esik le. Mint abnormis jelenség egyes hazai növényen, nedves időben a gabonán, a szittyón, Epilobiumon, az almán, a mákfejben, tölgyön, szelíd gesztenyén stb. tapasztalható. V. ö. Schuch J.: Csirázik-e a makk, mig a tölgyfáról le nem hull ?, Természet 1876 ; Borbás, A. szelíd gesztenye csírázásához. Term. tud. Köz. 1879; Göbel, Pflanzenbiologische Schilderungen (I. rész, Marburg 1889); BORBFiági és leányági javak. 1848 előtti jogunkban a fekvő javakra, különösen a nemesi jószágokra, vonatkozó rendkívül fontos különbség. Leányágjavakban a fiuk és a leányok, és a fi- és a leányi maradékok egyaránt, s a jogegyenlőség elve szerint örököltek. A fiági javaknak örökösödéséből ellenben a leányok és azoknak utódai (sesus femines homines) ki voltak zárva. A leányágon levőket az ily javakban a leánynegyed (quartalitium) és a hajadonjog (jus capillare) illette. Az országbírói Ért. I. R. 3. §. ezt a különbséget a flágiság kifolyását képező leánynegyed és hajadoni joggal együtt az 1848. évi XV. t.-c. (az ősiség eltörlése) szellemében eltörölte. H. Fiahordó (állat), 1. tágabb értelemben az erszényesek (1. o.) rendje ; 2. szűkebb értelemben a ragadozó erszényesek egyik neme (Didelphis), mely a fiahordófélék családjába tartozik. A F.-k a mi patkányainkhoz hasonló ragadozó erszényesek 5 ujju lábakkal, többnyire csupasz kacsfarkkal, kicsiny erszénynyel vagy anélkül s az utóbbiak fiaikat, amelyek farkokkal anyjuk farkába kapaszkodnak, a hátukon hordozzák. Mindnyájan amerikaiak. Ide tartozik a virginiai F. (D. virginiana, Shaw.), az amerikaiak oposszuma. Teste 50 cm.., farka 30 cm. hosszú, éjjeli állat, mely Mexikóban : 70 — Fiahordó.