A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Fortunatus - Fortunatus - Fortune - Fortuny - Fort Wayne
Fortunatus — 397 _ Fort Wayne fenségét, Szapolyaiékhoz közeledett. Werbőczynek bemutatott egy pénzügyi tervezetet, mely hathatósan segítene a kincstár bajain. A jul. elején tartott hatvani gyűlésen nem is beszéltek már P.ellen, sőt a Fuggerektől elveendő rézbányákat kezelés végett rá akarták bizni. A királytól is nagy kölcsönei fejében a már régebben birt budai harmincadon kivül a pozsonyit is zálogba kapta. 1526 máj. a királyi pár megbízásából és «az ország bonyodalmaiban el nem igazodó» rendek kérelmérel. mutatta be a királyi jövedelmek jegyzékét, fontos leleplezések kíséretében, melyek fényt vetnek az országnagyok gonosz üzelmeire. Kevéssel a mohácsi vész előtt meghalt. Halálos ágyán forma szerint visszatért a zsidó vallás kebelébe, melyhez kényszer folytán történt kitérése után is mindig ragaszkodott. A budai zsidók ellen emelt vérvádat meghiúsította. Volt hitsorsosainak Prágából szándékolt kiűzetését megakadályozta. Vádolt zsidókért mindig közbenjárt; elszegényedetteknek alamizsnát osztogatott. Jegyzeteit zsidóirással vezette. Hitéhez ragaszkodása különben egyetlen szép jellemvonása F.-nek, kinek erkölcstelen, pazarló, uzsorás volta mind az országnak, mind a zsidóknak nagy ártalmára volt. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon, U. a., Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez. (Tört. tár, 1880.) Fraknói, Magyarország a mohácsi vész előtt. sz. G. 2. F. Matthaeus, a XVI. század elején élt magyar humanista, ki Egerben 1528. halt meg. Életéből csak annyit tudunk, hogy 1520. Brodarich-csal Olaszországba ment, s 1521. a pádovai egyetemen hallgatott. Megfordult Velencében is s itt 1522. Aldusnál bő kritikai kommentárral kiadta Seneca Naturales Quaestiones-eit. E könyvében nagy tudománynyal, különböző kéziratok alapján megjavítja Seneca e természettudományi művét oly sikeresen, hogy a római író szövegének ujabb magyarázói is gyakorta hivatkoznak rája. V. ö. Weiss M. F., Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888. évf., 346—362. 1. В. κ. Fortunatus Venantius Homrius, püspök, 1. Venantius Fortunatus. Fortunatus, német népies irányú könyv a XVI. sz.-ból, amely valószínűleg spanyol eredeti után F.-nak és fiainak (akiknek varázskalapja és feneketlen pénzeszacskója volt) sorsát beszéli el. A F.-mese egyik részének legrégibb forrása a Gesta Romanorum (1. 0.); első német kiadása 1480. jelent meg. Azóta sok átdolgozást ért s csaknem minden nyelven vannak feldolgozásai. Magyarul verses kidolgozásban már a XVI. sz. folyamán, prózában pedig 1651. (Lőcse) jelent meg ily cimmel: «Az Fortunatvsrol íratott igen szép nyájas beszédű könyvetske. Miképpen az ő Erszényéhez és kévánt kedves Süvegetskéjéhez jutván és több történt sok dolgairól. Melly most Németből Magyarra fordíttatott az szép Újságokban gyönyörködőknek kedvekért». V. ö. Lázár Béla : A Fortunatus-mese az irodalomban. (Bpest 1890). Fortune (ejtsd: Csön) Róbert, angol botanikus, szül. 1813 Berwick közelében, megh. 1880 ápr. Skótországban. Mint tanult műkertész eleinte az edinburgi botanikus kertben működött, azután Chiswick-ben a Horticultural Society kertjébe jutott. 1843. ennek az intézetnek megbízásából Kínába utazott ; hazatérvén, Khina flóráját, a tea, gyapot és más hasznos növény termesztését ismertette. Three years wanderings in the northern provinces of China (2. kiad. London 1847, 2 köt., németre ford. Himly, Gotting, 1853.) 1848. a keletindiai kompánia megbízásából ismét Khinába utazott, hogy a Himalája teaültetvényei részére a legjobb fajtákat megszerezze s a Tsientangon felfelé menve Hokouba, a fekete tea kereskedelmi piacára jutott. Ezt az útját wo visíts to the tea-countries of China (London 1852, 3 köt. 3. kiad. 1853 ; németül az első utazás leírásával együtt, Lipcse 1854) c. munkájában bocsátotta közre. Mint a chelseai növénykert igazgatója a keletindiai kompánia megbízásából 1853—56. új útra indult, s ezt Residence among the Chinese , Inland, on the coast and at sea (London) munkájával ismertette. 1857. az É-amerikai kormány megbízásából újra Khinába ment s téa- és más magvakat gyűjtött. 1860 — 63. Japánt utazta be s Jedo and Peking (London 1863) c. munkát irt róla. F.-nak nagyszámú keletázsiai növénynek Európába való átültetését köszönjük. BOKR. Fortuny Mariam, spanyol festő, szül. Reusben, Tarragónia tartományban, 1839 jun. 11., megh. Rómában 1874 okt. 21. 1857. elnyervén az akadémia nagy diját, Rómába ment és ott szorgalmasan tanulmányozta a régi mesterek műveit, de mikor a háború Spanyolország és a marokkói császár között kitört, ő is elment Pirin tábornok seregével és 5—6 hónapig lelkesedéssel tanulmányozta a Kelet érdekes népét. Elhagyván a Keletet, ragyogó színezésű, szemfényvesztő eleganciájú rokokóképeket festett, melyek Párisban olyan tetszést keltettek, hogy Goupil, párisi műkereskedő elhalmozta megrendelésekkel. 1870. állította ki Goupilnál La Vicaria - képét, mely egyszerre a legünnepeltebb festők egyikévé tette. Most Rómában telepedett le. Egymásután keletkeztek képei : A modell megszemlélése, melynek fény- és színhatása szinte hihetetlen. A színpadi próba stb. Utolsó művével, A Porticii parttal elhagyta a rokokó-festés terét és a természet egészen kendőzetlen, hű visszaadására törekedett. Befejezetlenül maradt a tetuáni ütközetet ábrázoló nagy festménye. Aquarellképei közül kitűnnek : A marokkói szőnyegkereskedő, A Keleti kávéház stb. Rézkarcai : A holt arab, A pásztorfiú, A szerenád, Az olvasó, A tamburinjátszó, Az invalid, Az anachoréta, A barátja holttesténél búsuló arabs stb., megkapó, zseniális művek, egészen a Goya modorában. Művészete kozmopolita jellegű, követői is spanyolok, olaszok, franciák egyaránt, akik még mai nap is az ő nyomdokában haladnak. V. O. Davillier, F. sa vie, son oeuvre, se correspondance (Páris 1875); Yxart, F. Noticia biografica critica (Barcelona 1881) ; Yriarte, F. (Páris 1885); E. L. Fort Wayne (ejtsd : Ivén), Allen county székhelye Indiana É.amerikai államban, a Maurice forrásfolyóinak a S. Joseph és S. Mary összefolyásánál, fontos vasúti gócpont, (1896) 35,393 lak. ; fémiparral, különösen eke-, kerék- és kaszálógépgyártással, kocsi-, butor-, orgona-, szappankészítéssel, sörgyártással és malomiparral. Az 1794. alapított