A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)

F - Fort William - Fort Worth - Forum - Forum delicti commissi - Forum ecclesiasticum - Forza - Fóscari

Fort William — 393 és Wayne generálisról elnevezett városnak ke­reskedelme is igen élénk. Fort William (ejsd: —williem), falu Inverness skót grófságban a Kaledonia-csatorna bejáratánál, a Ben Nevis közelében, a Loch Eil könyökétől K-re, (1891) 856 lak. Egykoron fontos erősségét, amely 1715 és 1745, a Stuartok érdekében föl­lázadt skót hegyi lakókat visszaverte, Monk épí­tette ; most nagyobbára romokban hever. Fort Worth (ejtsd : —vört), Tarrant county szék­helye Texas É.-amerikai államban, a Trinity mel­lett, vasúti gócpont, (1896) 23,076 lak. Itt van a Pau Handle nevű marhatenyésztő társulat szék­helye nagy Stockyardokkal, elevátorokkal és mal­mokkal. A kereskedelmi forgalom évenként 30 millió dollár. Közelében Arlington Heights, téli tar­tózkodási hely, szép kilátással a Trinity-völgyre. Forum (lat., gör. agora), a rómaiaknál köz­tér, piac, nyilvános hely a városokban vásár, gyü­lekezés, törvénykezés céljából. Rómában vagy 18 ilyen nyilvános tér volt, melyeknek a maguk kü­lön célja szerint következő ne­vük volt : törvény­kezés tere (F. civile), kereskedelmi tér (F. venale), marhavásár (F. boarium), zöldség- (holitorium), hal-, hús-, sertés­piac (piscarium, macellum, sua­rium) stb. De a főlő köztér (közönségesen ezt is szoktuk érteni) a F. Romanum vagy magnum (most Campo di Vaccino) a Kapitolium és Palatí­nus domb között, mely a kereskedelmi és politi­kai világ érintkező helye volt. Eredetileg ingová­nyos hely, melyet Tarquinius Priscus király szá­ri­ítatott ki s vétetett körül oszlopos csarnokokkal, melyek üdülésre és sétahelyekü­l is szolgáltak a nap heve ellen. Hossza körülbelül 220, szélessége 35—50 méter, s csak az a csodálatos, hogy ezen, a nevetségességig kis térségen annyi épületet és emlékművet tudtak összezsúfolni, s hogy annyi ember el tudott rajta férni. Szép templomok dí­szítették a F.-t, u. m. Saturnus temploma a Ka­pitolium tövében, valamint Janus és Concordia temploma, a Palatínus tövében pedig Vestáé (mel­lette volt a Regia nevű­ épület, a pontifex lakása) és később a Dioskurosoké. A F. két részre osz­lott : a tulajdonképeni F.-ra keleten, ahol régeb­ben a plebeiusok szoktak gyülekezni, s a másik, magasabb, nyugati részre (neve Comitium), ame­lyen eredetileg a patríciusok foglaltak helyet s me­lyen voltak : a Curia Hostilia (szenátus helye), a Carcer Mamertinus (részei : Robur a. m. börtön és Tallianum a. m. kivégző hely) és a Rostra nevű szószék. A város nagyobbodtával a F.-t is növelték és gyönyörű oszlopos csarnokokkal, u. n. bazili­kákkal (ezek voltak állítólag a keresztény tem­plomok alapjai, ilyenek valának : a Basilica Por­cia, Sempronia, Opimia, később Augusztus alatt az Aemilia s főkép a Julia) és újabb templomok­kal (Templum Divi Cresaris, Minervee stb.) díszí­tették. Később térszűke miatt a F.-t észak felé bővítették is, ugy hogy a hozzá fűződő ujabb te­reknek és építményeknek egész sorozata kelet­kezett, u. m. F. Julium, Augusti, Vespasiani, Ner­va, v. transitorium, Traiani, ez utóbbin volt a Basilica Traiani a császárnak máig fenmaradt oszlopával, melyre e császárnak a dákok ellen viselt hadi tettei voltak följegyezve. A F.-t már teljesen kiásták (Pietro Rosa, Dutert stb.) s gon­dos őrizet alá vették a romokat, amelyek segé­lyével a F.-nak hajdani pompáját könnyű a kép­zeletben kiegészíteni. Egyéb városokban a F. más nevekkel (igy F. Appii most Treponti, F. Julii Galliában, nem mesz­sze Massiliától, Julius Caesar nevétől, most Fré­jus, Forum Julium v. Forovilium a venetek föld­jén, most Cividale stb.) kapcsolatban rendesen az illető helyeknek vásártartásra v. törvénykezésre való jogát jelentette. Volt még a római táborban is F., még pedig a vezér sátra előtti tér. Manap egyes törvényszékeket értünk a F.-okon, ahol a különböző fajta pereket intézik ; igy van F. cambi­ale a. m. váltótörvényszék, ületékes (competens) és illetéktelen (incompetens), utolsó (supremum), egy­házi (ecclesiasticum) stb. F. Irodalom. Mü­ller Iván Handbuch-jában a 3. kötetben Rich­ter-tel Topographie von Rom, Nördlingen 1889, térképekkel és irodalmi repertóriummal ; Hülsen, Das Forum Romanum, Roma 1892, képek a legújabb ásatások nyomán ; Lanciani, A régi Róma, ford. Lubóci Zs. (Hampelné Pulszky Pál.) akad. kiadvány, Budapest 1894, 103. s köv. 11.; Gsell Fels, Rom. u. die Campagna, Lipcse és Bécs (Meyers Reisebuch) 218. s köv. 11. ; Guhl és Koner, Leben der Griechen u. Römer, 6. kiad. Angelmanntól, Berlin 1893, 628. s köv. 11. ; Baumeister, Denkmäler des klass. Altertums, München és Lipcse 1885., 3. köt. ; Boissier, Archeologiai Séták (Róma és Pompei), ford. Molnár Antal, Budapest 1883,1-45.1.; Schulze J., Das römische F., 1893. BÓDISS. Forum delicti commissi (lat.), a bűntett elkövetési helyének bírósága. Elinü­gyekben első­sorban ez az eljárásra illetékes bíróság. Másod­sorban tekintetbe jönnek a forum domicilii, a lak­hely szerinti bíróság , a forum deprehemionis, az elfogatás helyének bírósága, a forum connectiatis, az összefüggés alapján illetékes bíróság, és pedig tárgyi összefüggés alapján, ha valamely bűncse­lekménynél többen mint részesek, bűnpártolók v. orgazdák vannak terhelve ; v. alanyi összefüggés alapján, midőn egyazon személyt több bűncselek­mény terhel. H. Forum ecclesiasticum, 1. Egyházi bíró­ságok. Forza (pl. ejtsd : força), a. m. erő. A zenében di­namikus kifejezés s rendesen con előraggal hasz­nálják. — Forzando, forzato, sforzando v. sfor­zato rendesen rövidítve Fz., vagy sfz. használják s azt jelenti a zenében, hogy amely hangjegy felett e rövidített szótag áll, azt kiváló hangsúly­lyal, szokatlanabb erővel kell kiemelni. k. κ. Foscari, velencei előkelő család, melyből több államférfiu származott. 1. F. Ferenc, velencei dégé 1423—57-ig. Alatta a köztársaság virágzása leg­magasabb fokát érte el. Firenze, Ferrara, Man­tova és Ravennával szövetségben megtörte a mi­lanói Viscontiak hatalmát s az 1441. között béké­ben számos város (Brescia, Bergamo, Peschiera) került a köztársaság uralma alá. De szerencséjét és hatalmát irigyelték ellenségei, kiknek áskálódá­sai oda vitték a dolgot, hogy előbb fia, Jakab került a börtönbe, hol megkínozták és azután Velencéből száműzték ; azután pedig magát a dogét, állítólag aggkora miatt, 1457 okt. 25. állásától felfüggesz­tették, mire a megtört ember néhány nap múlva (nov. 1.) meghalt. — 2. F. II. Jer­emy 1496. a ve­lencei köztársaság követe volt I. Miksa császár udvaránál. — 3. F. III. Ferenc, szintén követi minőségben szolgálta a köztársaság kormányát különböző udvaroknál. Megh. 1790. s. SZABÓ.. Foscar.

Next