A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Förgettyük - Föring - Förstemann - Förster - Förster
Förgettyük — 486 — Horvát-Szlavon társországok gyűlése által választott 3 követ. 5. Választás alapján tagjai a F.nak életük tartamára azok, kiket a régi F. igazolt tagjai azon igazolt tagok közül megválasztottak, akik személyes tagsági jogukat az uj F.-bannem gyakorolhatták. Számuk 50 s ha tagsági joguk megszűnik, helyök betöltve többé nem lesz. A jelenlegi F. körülbelül 362 tagból áll. L. még Felsőház és Országgyűlés. NAGY ERNŐ: Förgettyük (ném. Belegnägel, ol. Caviglie, ang. Belaying pin),a hajó oldalfalazatához v. a fedélzethez erősített, vastag deszkákban «a förgettyű padokban» v. a szolga-tőkében levő, forgatható vasv. faszögek, melyek a hajón levő különféle köteleknek megkötésére szolgálnak. F.V. Föring. súlymérték Izland szigeten 15 kg. Förstemann Ernő Vilmos, német nyelvbuvár és germanista, szül. Danzigban 1822 szept. 18. Berlinben és Halléban filologiát, főképp germán nyelvészetet hallgatott ; 1844. Danzigban gimnáziumi tanár volt, 1851. líceumi tanár és egyszersmind a grófi könyvtár könyvtárosa Wernigerodeban ; 1865-ben főkönyvtárnok, tanár és titkos udvari tanácsos lett Drezdában ; 1887 óta a szász király és György szász herceg magánkönyvtárnoka. Művei : Altdeutsches Namenbuch (Nordhausen 1854, 2 kötet, 2. kiad. 1872) ; Deutsche Ortsnamen (u. o. 1863) ; Geschichte des deutschen Sprachstammes (u. o. 1874, 2 kötet) ; Ueber Einrichtung von Schulbibliotheken (Wernigerode 1865) ; Ueber die Wernigerode' Bibliothek (Nordhausen 1886) ; Aus der Verwaltung der kgl. Dresdener Bibliothek (Drezda 1871, 1881) ; Die Mayahandschrift der Dresdener Bibliothek (Lipcse 1880) ; Erläuterungen zur Mayahandschrift (1886). Förster Nándor, a magyar kir. államvasutak gépgyárának és a diósgyőri magyar kir. vas- és acélgyár igazgatója, szül. Budapesten 1852. aug. 1-én. Az elemi és reáliskolát Budapesten végezte, a politechnikumot Zürichben látogatta és ott szerezte diplomáját is. 1873. a magyar kir. államvasutakhoz nevezték ki és szolgálattétel végett a budapesti főműhelybe osztották be. 1878. a kassaoderbergi vasútnál működik, ahol csakhamar kitűnt lankadatlan szorgalmával és bátor kezdeményezéseivel ; ezért szélesebb körű munkássággal bízták meg s 1880. vontatási helyettes főnök, 1881. a központi műszaki és műhely-szolgálati főnök lett. 1884. Kemény báró közmunka- és közlekedési miniszter biztosnak nevezte ki a vasúti felügyelőséghez, hol főképpen a vasúti gépészetet istápolta ; Baross miniszter is méltányolta F. képességét s csakhamar főfelügyelővé tette s midőn a magyar kir. államvasutak budapesti gépgyáránál és az evvel egybeolvasztott diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárban az igazgatói állás megüresedett, e helyre 1890. F.-t nevezte ki. E minőségében a két gyárat fokozatosan fejlesztette és tökéletesítette . Diósgyőrött az alakos acélöntése alatta fejlődött fontos iparággá. A társadalmi életben is élénk részt vesz, mint a gépgyártulajdonosok és gyárigazgatók klubjának elnöke. Kiváló érdemei elismeréseit a király 1893. a III. oszt. vaskorona-renddel tüntette ki. Förster, 1. Ágoston, német anatómus, szül. Weimarban 1822 jul. 8., megh. Würzburgban 1865 márc. 10. Kora ifjúságában nagy előszeretettel foglalkozott a természettudományokkal, különösen az entomologiával és a botanikával, orvosi tanulmányait Jenában végezte. 1852. Göttingában volt az anatómia tanára, honnan nemsokára Würzburgba ment át, hogy Virchow tanszékét foglalja el. F. kiváló érdemeket szerzett magának a kórboncolásban, különösen azonban a kórszövettan terén, melynek irodalmát számos dolgozattal gazdagította, buvárlatai eredményeit leginkább az Archiv f. path. Anat., A Wiener med. Wochenschr. és a Würzburger med. Zeitungban tette közzé. Tankönyve : Lehrbuch der pathol. Anatomie, 1864-ig hét kiadást ért s magyarra fordítva is megjelent a m. orv. könyvkiadó társulat kiadványai között. Handb. der pathol. Anatomie c. munkája szinte két kiadást ért.Ez utóbbihoz mintegy kiegészítő részül kiadta az Atlas der mikroskop. pathol. Anatomie-t, melyhez a rajzokat ő maga készítette. Állandó értékű marad : Die Missbildungen des Menschen, systematisch dargestellt c. műve is. A. J. 2. F. Ágoston, német színész és színigazgató, szül. Lauchstädtban 1828 jun. 3., megh. a Semmering hegyen 1889 dec. 23. Halléban teologiát és filologiát tanult, azután színésznek állt ; először 1851. lépett fel, 1853. Posenben játszott 1855. a bécsi Burgszinházban vendégszerepelt, majd Stettinben, Danzigban, Boroszlóban működött. 1858-ban a Burgszínházhoz szerződtették, 1876—82. a lipcsei városi színház igazgatója volt, 1883. a berlini Deutsches Theater társtulajdonosa és másodigazgatója lett ; 1888. a bécsi Hofburgszinház igazgatójává nevezték ki. Szerepeiben különösen természetességével, azok mély átérzésével és hangjának kifejező melegségével tűnt ki. Számos francia darabot átdolgozott. A 70-es és 80-as évek elején a budapesti német színházban is gyakran vendégszerepelt, fia Ágost pedig tagja volt a Lesser-társulatnak. Innen Boroszlóba ment, jelenleg pedig Bécsben él, hol szini iskolát vezet. v. B. 3. F. Emil, lovag, német építész, F. Lajos fia, szül. Bécsben 1838 okt. 18. A berlini akadémián és atyja műhelyében tanult, majd utazásokat tett Olaszországban. Grauthtal együtt egy munkát irt a Toscanai renaissance-ról. Főbb alkotásai : a ringszinház (mely 1881. leégett) , számos magánház, több hotel, a bécsi giro-bank, a takarékpénztár egyesület bankja, az osztrák földhitelintézet épülete stb. 4. F. Ernő, német festő és művészettörténetiró, szül. Münchengasserstädtben 1800 ápr. 8., megh. Münchenben 1885 ápr. 29. Cornelius tanítványa, részt vett különféle müncheni monumentális munkák kivitelében és segédkezett a bonni aula kifestésében. Olaszországban járván, művészettörténeti kutatásokra adta magát és Beiträge zur neuern Kunstgeschichte (Lipcse 1836) c. első művével a tübingai egyetemen doktori Címet nyert. Apósának, Jean Paulnak életét és műveit több munkában ismertette. Schorn halála után Kugler Ferenccel együtt szerkesztette a berlini Kunstblatt-ot és befejezte a Vasari-féle életrajzoknak német fordítását, melyet Schorn kezdett meg (Stuttgart 1843—49, 6 kötet). Egyéb általánosabb érdekű iratai : Briefe über Maierei, in Bezug auf die Förster