A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Fekete-Ardó - Fekete-Árva - Fekete-Balog - Fekete banda
Fekete 3 . és egyéb lapokban. Életében egy tanító irányú verses műve jelent meg 1858-ban, Pesten, Életiskola a magyar nép számára C. alatt. G. I. Z. F. József, hirlapiró és szerkesztő, szül. Kecskeméten 1854 nov. 19. A gimnáziumot Kecskeméten kezdte és a pesti evang. iskolában végezte. Egyetemre Berlinbe ment 1872-ben, majd Lipcsébe, ahol jogot, államtudományokat és bölcseletet hallgatott 1877-ig. Itt egyik alapítója volt a lipcsei magyar egyesületnek, s 1874-ben Deutsche Reichslaterne c. kritikai folyóiratot adta ki. 1878. hazatérvén, szülővárosában a Kecskeméti Lapok szerkesztője lett, irodalmi és társadalmi téren működött, irt színdarabokat és létesítette a Katona-emléktáblát. 1884. Budapestre költözvén, megalapította a Magyar Salont, melyet egy ideig Hevesi Józseffel, 1891 óta egyedül szerkeszt. Önállóan is megjelent néhány irodalmi, társadalmi és nemzetgazdasági tanulmánya : Az esküdtszékiintézményről (1884) ; A magyar nemzet gazdasági története (1887) ; Három vígjáték (1889) ; A vallástalanságról (Budapest 1890); Halandó Istenek (1890) ; Magyar festők műtermeiben (1894). Sajtó alatt : Cselédügyi reform. Egyik alapítója az «Otthon» irók és hírlapírók körének és a Mártha-egyletnek. N. L. 8. F. Károly (Schwarzer), pedagógus, szül. Vácon 1822., megh. 1889 jan. 11. Atyja a siketnéma-oktatás terén nagy hirnevű Schwarzer Antal volt. 1841. nevezték ki a váci siketnéma intézet tanárává ; 1873. az intézet igazgatója lett s mint ilyen a német módszer (1. o.) meghonosítása tekintetében kiváló érdemeket szerzett. Irt e tárgyban több értekezést, melyet az évi értesítőkben tett közzé. 9. F. Lajos, tanár és erdészeti író, szül. Tordán, Torda-Aranyos vmegyében 1837 jun. 18., hol .atyja kamarai orvos volt. A gimnáziumot Tordán és Kolozsvárt az unitáriusoknál, erdészeti tanulmányait pedig 1856—59. a Selmecbányai m. kir. bányászati és erdészeti akadémián végezte. 1859 nov. 19-től a kolozsvári bánya- és erdőigazgatóság kerületében mint gyakornokjelölt alkalmaztatott s mint ilyen az erdészeti államvizsgát 1862. Kolozsvárt tette le. 1867 őszén a megmagyarosítandó Selmecbányai erdészeti akadémiához segédtanári helyettesnek neveztetett ki. 1869. ideiglenes erdészszé neveztetett ki, ugy azonban, hogy tanári szolgálattétel végett az akadémiánál maradt beosztva. 1873. rendkívüli tanárrá, 1878. II.oszt. rendes tanárrá léptettetett elő. 1881. erdőtanácsossá nevezték ki, 1889. első osztályú rendes tanár lett. 1891—92. az akadémián aligazgatóvá s az erdészeti szak elnökévé választatott meg, a minisztérium által pedig az erdőrendezés, erdőbecslés, erdőértékszámítástannak, az erdészet statisztikájának, történetének és irodalmának előadásával bízatott meg. 1894. főerdőtanácsos lett. Irodalmi tevékenységét s termékenységét az Erdészeti Lapokban, a Közgazdasági Közlönyben és az Erdélyi Gazdában megjelent számos cikkén s értekezésén kívül, nagyobb munkái bizonyítják. Ezek a következők: A közerdész (Budapest 1873. Illés Nándorral együtt. Az orsz. erd. egyesül. által 200 írt pályadíjjal jutalmaztatott) ; Erdőértékszámítástan (Selmecbánya 1874, teljesen átdolg. 2. kiad. U. ott 1892) ; A mezőség kopárainak befásítása (Kolozsvár 1876. Az erdélyi gazd. egylet által 50 aranynyal jutalmazott pályamunka) ; Az erdővédelem körvonalai (Selmecbánya 1877) ; Erdészeti rovartan (u. ott 1878); Beszélgetés az uj erdőtörvényről (Kolozsvár 1880) ; Az emberi trágya a mezőgazdaságban. Az erdélyi gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka (u. o. 1881. Nickel Zsigmonddal együtt) ; Erdészeti talajtan (Selmecbánya 1882, 2. teljesen átdolg. kiadás, u. ott 1891) ; Az erdőbecsléstan kézikönyve (u. o. 1882. Sóltz Gyulával együtt ; az orsz. erd. egyesület által 100 arany pályadíjjal jutalmazott munka, 2 átdolg. kiadás u. o. 1883) ; A tölgy és tenyésztése (Budapest 1888. Az orsz. erd. egyesület által a Deák Ferenc alapítványából 100 aranynyal jutalmazott pályamű) ; A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése (u. o. 1889); Erdészeti növénytan (u. o. 1891. Mágócsy Dietz Sándorral együtt és Rejtő Adolf közreműködésével ; az orsz. erd. egyesület Deák Ferenc alapítványából 200 aranynyal jut. pályamű) ; Az erdei vetésről és ültetésről (u. o. 1893. Az orsz. erd. egy. által a Deák Ferenc alapítványából 40 aranynyal jutalmazott pályamű). Szerkeszti s részben irja e Lexikon erdészeti cikkeit. V. ö. Szinnyey, Magyar írók élete és munkái. VIL. 10. F. Mihály, tanár és író, szül. Bálványos-Váralján 1820., megh. Kolozsvárt 1871 jul. 3. Tanulmányait Dézsen, Kolozsvárt, Nagyenyeden végezte s 1843. a költészeti osztály tanítója lett. Aztán mint ifju Bethlen János gróf gyermekeinek nevelője, 1847. a berlini egyetemre ment. 1860. a Korunk szerkesztőjének hívták meg, majd a Pestre távozott Gyulai Pál helyére, a kolozsvári ev. ref. főiskola tanárává választották meg. Számos verset irt az Aurorába, Atheneeumba, Emlénybe, a kolozsvári Reménybe, s különösen az ifjúsági irodalom művelése által szerzett érdemeket. Foglalkozott az erdélyi protestantizmus történetével, a magyar nemzet őskori történetével s költeményei közül (Hölgyfutár, Csokonai Lapok, M. Emléklapok, M. Irók Füzetei, Kopasz László néven) különösen a humorosokkal tünt ki. Számos cikken kívül irt egy Szép Ilonka c. regényes operát (Vörösmarty után, zenéje Mosonyi Mihálytól, Pest 1862 ; hatszor elő is adták) ; A kolozsvári ev. ref. főtanoda történetét (Kolozsvár 1876) ; Olvasó könyvecskét (Pest, é. n.). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók. 11. F. Zsigmond, műszaki tanácsos és iró, szül. Alsó-Lugoson (Bihar vm.) 1847 okt. 14. Tanulmányait a József-műegyetemen elvégezvén, 1874. állami mérnök lett ; 1875. a Temes-Bégavölgyi vízszabályozó társulatnál működött 1881-ig, mikor országgyűlési képviselővé választották. 1884. ismét államszolgálatba lépett s műszaki tanácsos lett. A Felső-Dunai szakasz szabályozási munkálatait ő vezeti. Művei : Okszerű vizmüvelettan (I. köt., Budapest 1881) ; A viz mozgása csövekben (U. o. 1882) ; Magyarország vizei, stb. (U. o. 1882) ; A magyar faj és művelődés eredete (U. o. 1888—90, 3 köt. Névtelenül). Több műszaki lap munkatársa. Fekete-Ardó, község, 1. Ardó. Fekete-Árva, folyó, 1. Árva. Fekete-Balog, község, 1. Balog. Fekete banda, 1. Bande noire. Fekete banda