A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Fribourgi-Alpok - Fric - Fricandeau - Fricassé - Friccius - Frick
Fribourgi-Alpok 1 622 - biak ösztönzésére 1892 vége felé az alkotmányrevízió szükséges voltát a nép is megszavazta. V. ö. Kuenlin, Dict. geogr. hist. et stat. du canton de F. (1832) ; Marrot, Chronique du canton F. (1878). 2. F., az ugyanily nevü svájci kanton fővárosa, püspöki székhely, a Sarine partján, 589 m. magasban, vasút mellett, (1894) 12,567 lakossal, akik nagyobbára franciául beszélnek, szalmafonással, dohány- és bőrgyártással , kat. egyetemmel, amelynek nincs orvosi fakultása, nyilvános könyvtárral, muzeummal, természettudományi és archeológiai társulattal. A Sarine partján lépcsőzetesen emelkedő hegységen épülve F. régi, egymás fölött álló házaival, középkori tornyaival, templomaival és számos kolostorával eredeti és festői látványt nyújt. Székesegyháza, a szent Miklósról elnevezett templom a XIII. századból, egyike Svájc legszebb templomainak, 78 m. magas toronynyal és Mooser Alajosról való hires orgonával. A városháza egykoron a zähringi hercegek palotája volt. F. nevezetessége a két függő hidja; az egyik a Sarine fölött 287 m. hosszú és 55 m. magas ; 1834. épült ; a másik 1840-ből a Gotteron mély völgyén vezet át, 210 m. hosszú és 97 m. magas. A város közelében 12 m. magas, 180 m. hosszú és 30 m. vastag töltés a Sarine vizét mesterséges tóvá (lac de Pérolles) gyűjti össze ; ebből a mesterséges tóból Vízesés alakjában lezuhanó viz 2600—4000 lóerőt képvisel, amelyet turbinák és transzmisszionális drótkötelek segítségével gépek hajtására használnak föl a plateau Parolles-on, a hozzája fűzött reménységek azonban nem teljesültek egészen és a fölépített gyárak egy része beszüntette működését. F. Girard atyának, szülővárosa ; emlékére a városban szobrot emeltek. —ZIK. Fribourgi - Alpok, a svájci Elő-Alpoknak a Rhône- és Aare völgy közt fekvő része Fribourg, Bern és Waadt kantonokban. A legnagyobb tömege Fribourgban van. Itt emelkednek a legmagasabb csúcsok, a Vanit Noir (2386 m.), a Dent de Jaman (1879 m.), a Dent de Brenleire (2356 m.), Bern kantonban van a Ganterist (2178 m.) és a Stockhorn (2193 m.), Waadtban pedig a Tour d'Ar (2383 m.) és a Tour de Meyen. —ZIK. Fric (ejtsd: frics), 1. Antal János, cseh zoologus és paleontologus, szül. Prágában 1832 jul. 30. Eleinte jogtudományt, majd orvostant hallgatott s 1860 orvosdoktor lett. 1862 a technikai főiskolán habilitáltatta magát, 1863 pedig a prágai egyetemen. Jelenleg a prágai cseh egyetemen az állattan rendes tanára és a cseh királysági muzeum állattani és paleontologiai osztályának igazgatója. Számos német és cseh munkája van ; megemlítjük a következőket: Naturgeschichte der Vögel Europas (61 táblával, Prága 1853—75) ; Cephalopoden der böhmischen Kreideformation (Schönbach közreműködésével, 16 táblával, u. o. 1872) ; Geologische Bilder aus der Vorzeit Böhmens (u. o. 1573) ; Reptilien und Fische der böhmischen Kreideformation (10 táblával, u. o. 1878) ; Fauna der Gaskohle u. der Kalksteine der Perinformation Böhmens (1 köt., 1. kiad. u. o. 1879). 2. F. József Václav, cseh iró és költő, szül. Prágában 1829 szept. 5., megh. Prágában 1890 okt. 14. Élénk részt vett az 1848—49. mozgalmakban s e miatt több évi fogságot szenvedett, majd Erdélybe fellebbezték. 1859 óta Londonban, Párisban és Berlinben tartózkodott, hol Piac korony ceské (A cseh korona panasza) c. Ausztria ellen hevesen kikelő füzetet adott ki . 1868 Blanik c. cseh folyóiratot indított, majd a Correspondance thèque-t adta ki. A 70-es évek elején Budapestre jött, 1877-ig az Agramer Zeitungot szerkesztette s 1879 óta haláláig Prágában lakott. Mint lírikus Byron modorában irt, ilyen irányú p. Upir (Vampir) c. munkája (1849) ; drámái : Svatopluk, Ulryk Hutten, Mazeppa stb. Összegyűjtött munkái : Sebrané spisy (5 köt., Prága 1809—80) ; Lada Niola (Almanach 1885) . Legerrel együtt adta ki a La Bohème historique pittoresque et littéraire c. munkát (Páris 1868). sz. E. Fricandeau (franc, ejtsd : frikandó), vagdalt s fűszerrel meg tojássárgával vegyített hus, melyet zsírban megabálva, vékonyra nyújtott vajas tészta tekercsben zsírban sütnek ki. Leginkább Franciaországban honos, honnét mint finom előételt a francia konyhával együtt vettük át. κ. w. m. Fricassé (franc, ejtsd : frikaszé), vagdalt hús-, tojás-, áztatott zsemlye-, fűszer-, zsir-, vaj- v. szalonnából, mely akár egybesütve, akár pogácsaalakban hirtelen sütve lő az asztalra. Leginkább borjúhúsból vagy marhahúsból készítik. Huslével feleresztve s tojássárgával elkeverve adja a kedvelt F.-mártást, melyet különösen abált szárnyas díszítésére használnak. κ. n. M. Friccius Károly Frigyes, porosz hadbíró és jogtudós, szül. Stendalban 1779., megh. Berlinben 1856 nov. 7. Részt vett 1806 óta a francia háborúkban és 1813 október 19. mint első nyomult a grimmai kapun át Lipcsébe (mely helyen most szobra áll) ; 1827 óta pedig mint porosz főhadbiró működött haláláig. Művei közt említendők : Das preuss. Militärstrafrecht (1835); Geschichte des Krieges vom Jahre 1813 (1843) ; Geschichte der Blokade Castrins (1854) ; Geschichte d. Befestigungen Danzigs (1854) ; Preuss. Militär-Gesetzsammlung, 5 köt. M. L. Frick Ottó, német pedagógus, szül. Schmidtsdorfban 1832 márc. 21., megh. Halléban 1892 jan. 22-én. Egyetemi pályáját 1851. kezdte meg mint fiiologus, előbb Berlinben, majd Halléban. 1855. doktori vizsgát tett, azután két évig Konstantinápolyban tartózkodott mint Wildenbruch porosz követ fiának a házi nevelője, 1857. a Joachimsthali gimnáziumban lett helyettes tanár. Majd Potsdamban és Rintelnben, 1880. a hallei alapítványok igazgatója s egy ideig a latin iskola rektora lett. 1881. újonnan megalapította a régi Franckeféle seminarium praeceptorumot. Pedagógiai álláspontját 1884. a 3-ik német evang. isk. kongreszszuson Stuttgartban fejtette ki leghatározottabban, hol az «Iskola egységéről» tartott felolvasást. Kárhoztatta itt az iskolaügyben való egység hiányát, amit egyrészt az iskolanemek sokfélesége, másrészt az ugyanoly sokféle tanárok egyoldalú, speciális irányban működése okoz s azt vallotta, hogy minden szaktudománynak csak általános műveltségi tartalma lehet az iskolai tanítás tárgya. Számos pedagógiai cikkein kivül az isk. drámák kiadásával s a biblia revíziójával foglalkozott. Tevékeny részt vett a német misszió-társulatok munkásságában is (Magy. Pedag. 1892). Frick