A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
G - Gernyes - Gernyeszeg - Gero - Gerok - Gerokomia - Gerold - Gerolstein - Gerolzhofen - Gérôme - Gerona
Gernyes — 952 — Gernyes (Kopásnó), kisközség Mármaros vm. huszti j.-ban, (1891) 1304 rutén és német lak. Gernyeszeg (Gernyeszig, Kercing), kisközség Maros-Torda vm. régeni alsó j.-ban, dsd) 1335 magyar és oláh lak., vasúti megálló. Diszes kastélya és parkja a gr. Teleki család tulajdona ; a kastélyt gr. Teleki Mihály kancellár építtette. Gero, a keleti határgrófság (Ostmark) grófja, 939—975. Egész életét a Saale, a Közép-Elba és az Odera mentén lakó szláv törzsek leigázásának s a német birodalom nagyobbításának szentelte. Már I. Ottó császár kinevezte őt határőrgrófnak. Leghíresebb fegyvertényei: Brandenburg város bevétele (940), a szövetkezett vendek Beckenitz mellett (Mecklenburgban) való legyőzése (955) és a felkelt lusáciai szlávok elnyomása (963). Ez utóbbi diadalnak hatása alatt a lengyel király elismerte a német császár fenhatóságát. G. 975 máj. 20. halt el és az általa alapított Gernrode kolostorban (Anhaltban) aluszsza örök álmát. Nemzete sokféleképen dicsőítette, a Nibelung-dalban mint marcgrave Gere fordul elő. V. O. Heinemann, M. G. 1860 : Köpke-Dümmler, Kaiser Otto I. M. L. Gerok Károly Frigyes, német költő és luteránus teologus, szül.Württembergben Waihingenben 1815 jan. 30. Tanult a stuttgarti gimnáziumban, majd 1832-től 1836-ig a tübingai teologiai szemináriumban, hol 1840—1843. repetens volt. 1844. böblingeni, 1849. stuttgarti diakónus, 1852. ugyanitt dékán (szuperintendens), 1868. első udvari hitszónok, a konzisztorium főtanácsosa és főpap lett. Németországban kiváló hitszónok hírében áll s hazájának elsőrendű vallásos költője. Mint prózaíró több kötet egyházi beszédet és bibliamagyarázati munkát irt, s mint költőtől számos kötet vallásos költemény jelent meg, melyek, ugy az előbbiek, mint emerek is, több — némelyek kilenc — kiadást is értek s részben angol nyelvre is lefordíttattak ; vallásos költeményei közül magyar nyelvre is többet lefordítottak, igy Karsay S. evang. püspök a protest. árvaházi naptárban közölt néhányat, Kovács Lajos pedig Egyházi beszédeket (Pest 1860) irt G. után. cs.k. Gerokomia (gör.) az aggastyánkor ápolása. Gerold, osztrák kereskedő és könyvnyomdász család. G. József, szül. 1747., megh. 1800. A Kalivoda-féle könyvkiadóhivatal átvételével alapját vetette meg a család tekintélyének, 1876-tól udvari, 1780-tól egyetemi könyvnyomdász. Utóda G. János (1782—1806), valamint G. Károly alatt (1783—1854) a cég nagy tekintélyre tett szert. Ez utóbbi volt a német könyvkereskedők börzeegyesületének megalapítója Lipcsében. Fiai, G. Frigyes és G. Móric (a vaskorona-rend lovagja) nagy érdemeket szereztek a német, francia, angol stb. klasszikusok kiadása által. 1867 óta a cég kétfelé oszlott, a G. és Társa, valamint a G. Károly fia cégekre. Kiadványaik felölelik a modern irodalom csaknem minden ágát. 1856— 87. a bécsi cs. tud. akadémia kiadói. Gerolstein, falu Trier porosz kerületben, 22 km.-nyire Dauntól, a Kyll szép völgyében, vasút mellett (1890) 946 lak., lithiontartalmu ásványvízforrásokkal, amelyek közül a Florabrunnen, Sprudel, Hansa- és Chanottenforrás a legismeretesebbek , közelében vasércbányák vannak." Gerolzhofen, az ugyanily nevü járás székhelye Alsó-Frank bajor kerületben, a Volkach és vasút mellett, (1890) 2167 lak., gyümölcs- és bortermeléssel. Gérőme (ejtsd : zseróm) Leó, francia festő, szül.. Vesoulban 1824 máj. 11., 1841—44. Párisban Delaroche tanítványa volt és mesterét Olaszországba is követte. Már első festménye, a Kakasviadal (1847) is az ókori életből meríti a tárgyát és ettől fogva G. különös előszeretettel követi ezt az irányt. Egymás után következnek : Anakreon, Görög női szoba, Kandaulos király neje, A gladiátorok a cirkuszban üdvözlik Vitellius császárt (1859), Pollice verso (gladiátori jelenet), Phryné a birák előtt (1861), Alkibiades Aspasiánál, A nevető jósok, Kleopatra és Caesar (1866). Mindezekben az ókori magánéletet, az ókori emberiség érzelmeit ugy tünteti föl, mint amelyek megfelelnek a mostaniaknak. 1855., 1857. és 1864. Egyiptomban, Arábiában, Szíriában és Palesztinában járt és ettől fogva örömest fest keleti életképeket, ilyenek: Katonasorozás Egyiptomban (1857), A fogoly, A török mészáros (1863), Almeh (1864), Az arabok imája (1865), Az El Assaneyn mecset kapuja Kairóban, a kivégzett bejek fejeivel (1867), Sakkozó arnauták, Török fürdő, Táncoló basibozukok, Kikocsikázó hárem, Az arab és lova, anélkül azonban, hogy beléjök igazi életet tudna lehelni. Megpróbálkozott allegóriai fesményekkel (Augustus kora), drámai ábrázolásokkal (Caesar halála, Párbaj az álarcos bál után) és modern történeti tárgyú genreképekkel is (XIV. Lajos és Molière, Ney marsall halála, József páter). Mint szobrász az Anakreon, Bacchus és Ámor csoportozattal 1881. a Salonban dijat nyert. A párisi művészeti iskola tanára és a becsületrend commandeurje. — É LGerona, 1. spanyol tartomány, az ország ÉK-i részében Franciaország, a Földközi-tenger, Barcelona és Lerida között, 5865 km 2 területtel, (1887) 306,583 lak. (52 lak. 1 km 2-re). Partjainak hossza 150 km. ; ezekből nyúlik ki a Creus-fok, a Norfeo és Stardi fokok közt van a Rosas-öböl. Gazdag a tartomány a földalatti kincsekben (San Juan de las Abadesasnál szén-, továbbá vas- és ólomércekben) és ásványvízforrásokban (Banoas, Gerona, Campdura, Ripoll, Caldas de Malavella), de ezeket nem aknázzák ki. Ellenben az ipar (pamutszövés és fonás, szappan- és papírgyártás, malomipar, hajóépítés stb.) és kereskedés jelentékeny. A tartomány 6 járásra (partido) oszlik, ezek : G., Bísbal, Figueras, Olot, Ribas, Santa-Coloma de Farnes. Fővárosa G. — 2. G. Az ugyanity nevü spanyol tartomány fővárosa, püspöki székhely és erősség 68 km.-nyire a francia határtól,vasút mellett, (1887) 15,497 lak., nagy papírgyárakkal, pamutszövőkkel és fonókkal és dugókészítéssel. A város egy része síkságon, másik része megerősített dombokon épült, a két részt egymástól az Ona-folyó választja el. A síkon épült rész a Mercadal, a dombon épült rész szűk és kanyargós utcákból áll, fölöttük a Monjuich nevű erősség emelkedik. A székesegyháza, amelyhez 20 m, szélességben 68 lépcső vezet föl, nagy és otromba külsejű épület, amelyben régi sírokat, szép faragványokat és egy XIII. századbeli gazdagon díszített bibliát őriznek. Gerona