A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)

G - Gernyes - Gernyeszeg - Gero - Gerok - Gerokomia - Gerold - Gerolstein - Gerolzhofen - Gérôme - Gerona

Gernyes — 952 — Gernyes (Kopásnó), kisközség Mármaros vm. huszti j.-ban, (1891) 1304 rutén és német lak. Gernyeszeg (Gernyeszig, Kercing), kisközség Maros-Torda vm. régeni alsó j.-ban, dsd­) 1335 magyar és oláh lak., vasúti megálló. Diszes kas­télya és parkja a gr. Teleki család tulajdona ; a kastélyt gr. Teleki Mihály kancellár építtette. Gero, a keleti határgrófság (Ostmark) grófja, 939—975. Egész életét a Saale, a Közép-Elba és az Odera mentén lakó szláv törzsek leigázásának s a német birodalom nagyobbításának szentelte. Már I. Ottó császár kinevezte őt határ­őr­grófnak. Leghíresebb fegyvertényei: Brandenburg város bevétele (940), a szövetkezett vendek Beckenitz mellett (Mecklenburgban) való legyőzése (955) és a felkelt lusáciai szlávok elnyomása (963). Ez utóbbi diadalnak hatása alatt a lengyel király el­ismerte a német császár fenhatóságát. G. 975 máj. 20. halt el és az általa alapított Gernrode kolostorban (Anhaltban) aluszsza örök álmát. Nem­zete sokféleképen dicsőítette, a Nibelung-dalban mint marcgrave Gere fordul elő. V. O. Heinemann, M. G. 1860 : Köpke-Dümmler, Kaiser Otto I. M. L. Gerok Károly Frigyes, német költő és luterá­nus teologus, szül.­­Wü­rttembergben Waihingen­ben 1815 jan. 30. Tanult a stuttgarti gimnázium­ban, majd 1832-től 1836-ig a tübingai teologiai szemináriumban, hol 1840—1843. repetens volt. 1844. böblingeni, 1849. stuttgarti diakónus, 1852. ugyanitt dékán (szuperintendens), 1868. első ud­vari hitszónok, a konzisztorium főtanácsosa és fő­pap lett. Németországban kiváló hitszónok hírében áll s hazájának elsőrendű vallásos költője. Mint prózaíró több kötet egyházi beszédet és biblia­magyarázati munkát irt, s mint költőtől számos kötet vallásos költemény jelent meg, melyek, ugy az előbbiek, mint emerek is, több — némelyek ki­lenc — kiadást is értek s részben angol nyelvre is lefordíttattak ; vallásos költeményei közül ma­gyar nyelvre is többet lefordítottak, igy Karsay S. evang. püspök a protest. árvaházi naptárban közölt néhányat, Kovács Lajos pedig Egyházi be­szédeket (Pest 1860) irt G. után. cs.k. Gerokomia (gör.) az aggastyánkor ápolása. Gerold, osztrák kereskedő és könyvnyomdász család. G. József, szül. 1747., megh. 1800. A Ka­livoda-féle könyvkiadóhivatal átvételével alapját vetette meg a család tekintélyének, 1876-tól ud­vari, 1780-tól egyetemi könyvnyomdász. Utóda G. János (1782—1806), valamint G. Károly alatt (1783—1854) a cég nagy tekintélyre tett szert. Ez utóbbi volt a német könyvkereskedők börze­egyesületének megalapítója Lipcsében. Fiai, G. Frigyes és G. Móric (a vaskorona-rend lovagja) nagy érdemeket szereztek a német, francia, angol stb. klasszikusok kiadása által. 1867 óta a cég kétfelé oszlott, a G. és Társa, valamint a G. Ká­roly fia cégekre. Kiadványaik felölelik a modern irodalom csaknem minden ágát. 1856— 87. a bécsi cs. tud. akadémia kiadói. Gerolstein, falu Trier porosz kerületben, 22 km.-nyire Dauntól, a Kyll szép völgyében, vasút mellett (1890) 946 lak., lithiontartalmu ásványvíz­forrásokkal, amelyek közül a Florabrunnen, Spru­del, Hansa- és Chan­ottenforrás a legismereteseb­bek , közelében vasércbányák vannak." Gerolzhofen, az ugyanily nevü járás székhe­lye Alsó-Frank bajor kerületben, a Volkach és vasút mellett, (1890) 21­67 lak., gyümölcs- és bor­termeléssel. Gérőme (ejtsd : zseróm) Leó, francia festő, szül.. Vesoulban 1824 máj. 11., 1841—44. Párisban Delaroche tanítványa volt és mesterét Olaszor­szágba is követte. Már első festménye, a Kakas­viadal (1847) is az ókori életből meríti a tárgyát és ettől fogva G. különös előszeretettel követi ezt az irányt. Egymás után következnek : Anakreon, Görög női szoba, Kandaulos király neje, A gladiá­torok a cirkuszban üdvözlik Vitellius császárt (1859), Pollice verso (gladiátori jelenet), Phryné a birák előtt (1861), Alkibiades Aspasiánál, A nevető jósok, Kleopatra és Caesar (1866). Mindezekben­ az ókori magán­életet, az ókori emberiség érzel­meit ugy tünteti föl, mint amelyek megfelelnek a mostaniaknak. 1855., 1857. és 1864. Egyiptom­ban, Arábiában, Szíriában és Palesztinában járt és ettől fogva örömest fest keleti életképeket, ilyenek: Katonasorozás Egyiptomban (1857), A fogoly, A török mészáros (1863), Almeh (1864), Az arabok imája (1865), Az El Assaneyn mecset kapuja Kairóban, a kivégzett bejek fejeivel (1867), Sakkozó arnauták, Török fürdő, Táncoló basi­bozukok, Kikocsikázó hárem, Az arab és lova, anélkül azonban, hogy beléjök igazi életet tudna lehelni. Megpróbálkozott allegóriai fesményekkel (Augustus kora), drámai ábrázolásokkal (Caesar halála, Párbaj az álarcos bál után) és modern tör­téneti tárgyú genreképekkel is (XIV. Lajos és Molière, Ney marsall halála, József páter). Mint szobrász az Anakreon, Bacchus és Ámor csopor­tozattal 1881. a Salonban dijat nyert. A párisi művészeti iskola tanára és a becsületrend com­mandeurje. — É­ L­Gerona, 1. spanyol tartomány, az ország ÉK-i részében Franciaország, a Földközi-tenger, Barce­lona és Lerida között, 5865 km 2 területtel, (1887) 306,583 lak. (52 lak. 1 km 2-re). Partjainak hossza 150 km. ; ezekből nyúlik ki a Creus-fok, a Nor­feo és Stardi fokok közt van a Rosas-öböl. Gazdag a tartomány a földalatti kincsekben (San Juan de­ las Abadesasnál szén-, továbbá vas- és ólom­ércek­ben) és ásványvízforrásokban (Bano­as, Gerona, Campdura, Ripoll, Caldas de Malavella), de ezeket nem aknázzák ki. Ellenben az ipar (pamutszövés és fonás, szappan- és papírgyártás, malomipar, hajó­építés stb.) és kereskedés jelentékeny. A tarto­mány 6 járásra (partido) oszlik, ezek : G., Bísbal, Figueras, Olot, Ribas, Santa-Coloma de Farnes. Fővárosa G. — 2. G. Az ugyanity nevü spanyol tartomány fővárosa, püspöki székhely és erősség 68 km.-nyire a francia határtól,vasút mellett, (1887) 15,497 lak., nagy papírgyárakkal, pamutszövők­kel és fonókkal és dugókészítéssel. A város egy része síkságon, másik része megerősített dombo­kon épült, a két részt egymástól az Ona-folyó vá­lasztja el. A síkon épült rész a Mercadal, a dom­bon épült rész szű­k és kanyargós utcákból áll, fö­löttük a Monjuich nevű erősség emelkedik. A székesegyháza, amelyhez 20 m, szélességben 68 lépcső vezet föl, nagy és otromba külsejű épület, amelyben régi sírokat, szép faragványokat és egy XIII. századbeli gazdagon díszített bibliát őriznek. Gerona

Next