A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
G - Greux - Greuze - Grev - Greve - Greven - Grevenbroich - Greve-tér - Greville - Grévin - Grévy
— 280 — 1888 jun. 21. A papi pályára lépett és miután egy ideig az innsbrucki gimnáziumnál működött, 1861. a tiroli tartománygyűlésbe, 1864. pedig a birodalmi gyűlésbe választották, melynek haláláig volt tagja. Nemcsak mint a klerikális tiroliak vezére, hanem eredeti, találó, bár csiszolatlan közbekiáltásai és népies beszédei által nagyon ismeretessé vált. Ahányszor a «hippachi csatámén» (így nevezte önmagát) öblös «Pfus»-val adta megbotránkozásának jelét, mindannyiszor nagy derültség vett erőt a tisztelt házon és a karzaton. Munkát is irt : Ursachen u. Wirkungen d. Bauernaufstandes vom Jahre 1525 (Innsbruck 1856).M. L. Greux (ejtsd: grö) Gusztáv Mária, francia rézmetsző, szül. Párisban 1828. Gleyre tanítványa, szükségből díszletek festésére adta magát, de 1860 óta kizárólag rézmetszeteket és karcokat készít. Kitűnőek a párisi Notre-Dame és a St. Étienne du Mont templomok belső látképe, valamint a Lièvreféle Collections célèbres d'oeuvres d'art számára. Ruisdael, van de Velde, Snyders, Delacroix és más mesterek után készített rézkarcai. κ. l. Greuze (ejtsd: gröz) .János Baptiste, francia festő, szíil. Tournusban Mâcon mellett 1725 aug. 21. megh. Párisban 1805 márc. 21. Lyonban Grandon festő tanítványa volt, azután a párisi akadémián tanult és 1755. nagy feltűnést keltett a Megcsalt vak és a Bibliából fölolvasó családapa c. festményeivel, elnyerte az akadémiai tagság jogát, de tagja csak 1769, a Severus és Caracalla c. kevéssé sikerült történeti képe (Louvre) elkészítése után lehetett. A polgári néposztály életét ábrázolta érzelgős, javító célzatú képeivel és állította oda követendő például a társadalom magasabb köreinek. Festői szempontból kitűmőbbek gyermek- és női fejei, melyek a természet közvetlen festői tanulmányozásáról tanúskodnak, noha sok van bennük a XVIII. sz. elpusztult, kacér fölfogásából is. Legnagyobb számmal a londoni Wallace-féle gyűjteményben találhatók ; ilyen a Fiatal leány képe a budapesti orsz. képtárban (679), hasonló tárgyú képei a müncheni képtárban, a bécsi akadémia képtárában, stb. A francia forradalom idejében G. képei kimentek a divatból, elvesztette vagyonát és nyomorban halt meg. V. ö. Dohne, Kunst u. Künstler (Lipcse 1880) ; Normand Ch., J. B. G. (Páris 1892), l. Orev., termékrajzi nevek mellett Greville Robert Kaye, edinburgi botanikus (kryptogamok) nevének rövidítése. Grève (franc, ejtsd: grév), a munka megszüntetése, angolul strike, magyarosan sztrájk. Greven, falu Münster porosz kerületben, az Ems és vasút mellett, (1890) 6085 lak, pamutfonókkal, szivar- és sörgyártással. Grevenbroich, az ugyanily nevű járás székhelye Düsseldorf porosz kerületben, 22 km.-nyire Düsseldorftól, az Erft és vasút mellett, (1890) 1927 lak, papír- és posztókészítéssel, gyapjú-, pamut-és lenfonással. Grève-tér, korábban így nevezték Párisban az ottani városház előtti tért, melyen a nyilvános kivégzések történtek. Greville, 1. angol családnév, 1. Warwick. — 2. G. Henrik, írói álneve Durand, (1. A.) francia írónőnek. Grévin (ejtsd: greven) Alfréd W., francia rajzoló, szül. Epineuilben 1827 jan. megh. Saint-Mandeban 1892 máj. 5. Vasúti hivatalnok volt s rajzolgatni kezdett a Journal Amusantba, majd a Charivariba. Rajzai nagy tetszésben részesültek s összesen több ezerre rúgnak (Les Parisiennes, 100 rajz, Páris 1891). Ezenkívül színházi kosztümöket is rajzolt látványosságok és operettek számára. 1882. Párisban egy múzeumot nyitottak meg, melyet az ő nevéről neveztek el, s amelyben a folyó történetek, aktualitások, hires bűnügyek stb. vannak szemlélhetővé téve. D'Hervillyvel együtt még egy verses vígjátékot is irt G. : Le bonhomme Misère (Odéon 1877). Grévy, J. Albert, G. Gyulának öcscse, francia politikus, szül. Mont-sous-Vaudreyban (Jura) 1824 aug. 23. Jogot végzett és mint ügyvéd emelkedett tekintélyre. A császárság bukása után (1870) az ideiglenes kormány a honvédelem szervezését bizta reá Juras Doubs départementokban. 1871 febr. 8. Besançonban a nemzetgyűlésbe választották, hol a köztársasági balpárthoz csatlakozott, melynek elnöke is lett. 1876. a képviselőházba választották, 1879 márc. 15. pedig bátyja (mint a köztársaság elnöke) Algéria kormányzójává nevezte ki, hogy ott a civil kormányt megalapítsa. 1881 nov. lemondott állásáról és visszatért Párisba. Azóta csak mint a szenátusnak élethoszsziglanra választott tagja foglalkozott politikával. 1892 dec. 20. G.-t is vád alá helyezték, hogy pénzt fogadott el a Panama-társulattól, 1894 febr. 7. azonban a birák felmentették a vád alól. De a közvéleménynek ez a felmentés nem imponált. M. c. 2. G. Gyula, francia államférfiú és a III. köztársaság volt elnöke, szül. Mont-sous-Vaudreyben (Jura) 1807 aug. 15. megh. u. o. 1891 szept. 9. Jogot végzett, részt vett a juliusi forradalomban és azután Párisban telepedett le mint ügyvéd. Politikai hitvallása szerint a köztársasági párthoz tartozott. 1848. az ideiglenes kormány megbízásából a Jura-départementban működött, hol igazságossága által oly népszerűvé tette nevét, hogy a nemzetgyűlésbe választották, ahol többnyire a balpárttal szavazott. Napoleon Lajos herceg nagyravágyó terveit jókor észrevette és azok kijátszása céljából módosítani kívánta az alkotmány ama pontját, mely az elnöknek a nemzetgyűlés által való választását és elmozdíthatóságát határozta meg. A nemzetgyűlés azonban ezt az utóbb sokszor emlegetette Amendement G. o-t 1848 okt. 7. 643 szavazattal 158 ellen elvetette és az elnöknek az általános szavazati jog alapján való megválasztatását rendelte el, ami azután Napoleon Lajos diadalát lehetségessé tette. Az államcsíny után G. a politikai élettől teljesen viszszavonult, de ebben az időben mint ügyvéd jó hírnevet és vagyont is szerzett. 1868. az ügyvédi kar elöljárója (bâronnier) lett és ugyanebben az évben képviselőnek választották. 1870 szept. 4. ellenzett mindennemű diktatúrát, szintúgy a köztársaságnak forradalmi úton való megalapítását és mint egész életében, most is a törvény és rend embere maradt. A német háború folyamában több ízben erélyesen kikelt Gambetta radikális és sommás rendszabályai ellen. 1871 febr. kettős mandátumot kapott a bordeaux-i nemzetgyűlésbe, Grávy