A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
G - Giessbach - Giessen - Giesshübl-Puchstein - Geisswein - Giffard - Gifford - Giffre - Gifhorn - Gig - Giga - Gigantizmus
Giessbach — 17 — (Lipcse 1818). 1819. a bonni egyetemre hívták meg teologiai tanárul. Itt kezdte meg egyháztörténelmi nagy műve írását, melyből élete folyamán három, halála után pedig, Redepenning kiadásában, két kötet jelent meg. 1831. a göttingai egyetem tanárául hívták meg. G. nyomán Balogh Ferenc : Keresztyén egyháztörténelem cimű munkáját irta. és—γ. Giessbach: a Brienzi-tónak egyenes vonalban 11 km. hosszú mellékfolyója Bern svájci kantonban, a Schwarzhornon ered ; 7 nagyszerű vízesést alkot és eközben 300 m. magasról zuhan alá. Β vízesések a Berner Oberland egyik látványossága. Giessen, Felső-Hessen hesseni kerületnek fővárosa a Lahn balpartján, termékeny síkságon, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 20,571 lak., virágzó dohány- és szivargyártással (22 gyár), vasöntéssel, gép- és sörgyártással, kémiai iparral, pamutszövéssel, lámpa- és hangszer készítéssel. A régi részeiben keskeny utcákból álló városnak újabb részei egészen modern külsejűek. A várost szép ültetvények veszik körül, amelyek a régi erődítmények helyén állanak. G. legjelentősebb intézménye az egyeteme, a hesseni Lajos-egyetem, amelyet V. Lajos hesseni gróf alapított és II. Rudolf császár 1607 máj. 10. megerősített, 4 fakultásból áll, amelyekkel egy gazdasági, egy erdészeti és egy állatorvosi főiskola van összekötve. Az egyetemhez tartozik a Senckenbergféle könyvtár, különböző kórházak, múzeumok, kémiai laboratórium, botanikus kert stb. A tudományos egyesületek közt a kiválóbbak a felső-hesseni orvosi és természettudományi, a történelmi társulat és művészegyesület. Közelében vannak Gleiberg, Baden és Stauferg nevű erődök romjai. V. ö. Büchner, Führer durch Vogelsberg,Wetterau u. s. w. mit besonderer Berücksichtigung von G. u. Umgebung, 1891. —ZIK. Giesshübl-Puchstein, csehországi falu és fürdő, a karlsbadeni kerületben, az Eger regényes völgyében, 588 lakossal. Van gyógyintézete és szanatóriuma. A G.-i savanyuvizből évenkint 8 millió üveget szállít a Mattoni-cég. V. ö. Mattoni, Der G. Sauerbrunnen (1877) ; Novak, Analyse des G. Sauerbrunnens (1883) ; Gastl, G. (Zürich 1889). Giesswein Sándor dr., áldozópap, hit- és nyelvtudományi író, a sz. István-társulat tudomány- és irodalmi osztályának tagja, szül. Tatán 1856 febr. 4. A gimnáziumot Tatán és Győrött, a hittudományokat a bécsi és a budapesti egyetemen végezte, 1878. szentelték pappá, káplán volt Kismartonban, tanítóképző-tanár Győrött, majd a győri püspöki aulába került, ahol most püspöki titkár és sz.széki ülnök. Irodalmi művei : Mizraim és Assur tanúsága, vagyis az ó-szövetségi szent iratok hitelessége az aegyptologia és assyrologia világításában (Győr 1887—88); Buddhizmus és kereszténység (Esztergom 1889) ; Az ó-egyptomi halottak könyve (Budapest 1890) ; Az összehasonlító nyelvészet főproblémái (Győr 1890); Az uráli nyelvek helyhatározói demonstratív elemei (Budapest 1894) ; La reductibilité des langues au point de vue morphologique (felolvasás); Die Hauptprobleme der vergleichenden Sprachwissenschaft in ihren Beziehungen zur Theologie, Anthropologie und Philosophie (breisgaui Freiburg 1892). Az urali nyelvek helyhatározói demonstrativ elemei (Budapest 1894); irt azonfelül számos szentbeszédet és értekezést. P. F. Giffard (ejtsd: zsiffár) Henrik, francia mérnök, szül. Párisban 1825 febr. 8., megh. u. o. 1882 ápr. 15. Egy ideig a vasúti irodában dolgozott, azután a kormányozható léghajó problémájával kezdett foglalkozni s 1852. gőzgép segélyével hajtott léggömböt bocsátott fel. Egyéb technikai találmányai révén jelentékeny vagyonra tévén szert, kizárólag a léghajózással foglalkozott. Irt több, a léghajózás kérdésére vonatkozó munkát is. Gifford Swain, északamerikai festő, szül. Naushonban (Massachusetts) 1840 dec. 22. Kiképzését egy Amerikában élő hollandiai tengeri képfestőtől, van Beestől nyerte, 1864. Bostonban, 1866. New-Yorkban nyitott műtermet, 1869. beutazta Oregont és Kaliforniát, 1870—74. Európa nyugati államait, azonkívül Marokkót, Algírt és Egyiptomot. A fiatalabb amerikai tájképfestők közül a legtehetségesebbek és legtöbboldaluak közé tartozik. Többnyire olaszországi, egyiptomi, algíri és marokkói tájakat festett, úgy olajfestményeket mint aquarellképeket is. É. L. Giffre, Le (ejtsd : zsíffr), mintegy 50 km. hosszú jobboldali mellékvize az Arvenal Haute-Savoie francia départementban , a G. Haute és Go Bas összefolyásából Sixt alatt keletkezik ; Ny és ÉNynak folyik ; a Risse felvétele után hirtelen D-nek fordul és Cluses és Bonneville közt torkollik. Gifhorn, az ugyanily nevű járás székhelye Lüneburg porosz kerületben, 87 km.-nyire Lüneburgtól, az Ise és Aller összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 3108 lak., pamut- és gyapjúfonással, üveggyártással. Egykor erős vár volt. Gig (ang.), hosszú, keskeny, 4—8 evezős csónak, kizárólag a hajóparancsnok használatára. Az evezősök nem egymás mellett, de egymás után ülnek és hosszú hajlékony evezőikkel a G.-et gyorsan hajtják. F.Y. Giga (olasz, ejtsd : dsiga; franc, gigue). Régi táncnem és zeneforma, melynek leggyakoribb használata mélyen visszanyúlik a XVIII. századba, hol az akkori operákban rendesen mint ballet-betét szerepelt, igen élénk mozdulatokkal s derült zenei hangulattal. A G. általában páros, de páratlan (három részes) zöngecsoportokra oszló ütenynemben is fordul elő, p. 10/8 vagy 4/4-es ütenyben triolás zöngecsoporttal. Vannak 12/16-os v. 24/16-os beosztásúak is. Händel rendesen 12/8-os, Bach Sebestyén pedig 4/4-es v. 4/2-es ütenynemeket használt. Gluck balletzenéinél e/8-os ütenyü G.-t is találhatni. Nyolcadértékű hangjegynél kisebb nem igen jó benne elő, kivévén, ha a második, v. a kezdő két nyolcad 16-odra fel nem oszlik. A XII—XIII. sz.-beli meneszrelek (troubadourok) bizonyos G. nevű húros hangszert használtak e tánc-zenefajjal szemben, melynek alakja azonban egészen elenyészett. Az önálló G.-műformát a mai zeneírók főleg ellenpontozatos kidolgozásokra használják. Gigantizmus (gör) a. m. óriásodás, óriásra növés ; a botanikában az a jelenség, midőn a növénynek valamennyi része arányosan, tehát rendes alakjának megmaradásával, vagyis jelentékenyebb alakbeli változás nélkül szokatlan nagyra, egész óriásnyira megnő. L. Akantusz. 2 A Pallas nagy Lexikona. VIII. Scot. Gigantizmus