A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)

G - Giessbach - Giessen - Giesshübl-Puchstein - Geisswein - Giffard - Gifford - Giffre - Gifhorn - Gig - Giga - Gigantizmus

Giessbach — 17 — (Lipcse 1818). 1819. a bonni egyetemre hívták meg teologiai tanárul. Itt kezdte meg egyháztörté­nelmi nagy műve írását, melyből élete folyamán három, halála után pedig, Redepenning kiadásá­ban, két kötet jelent meg. 1831. a göttingai egye­tem tanárául hívták meg. G. nyomán Balogh Fe­renc : Keresztyén egyháztörténelem cimű­ mun­káját irta. és—γ. Giessbach: a Brienzi-tónak egyenes vonalban 11 km. hosszú mellékfolyója Bern svájci kanton­ban, a Schwarzhornon ered ; 7 nagyszerű vízesést alkot és eközben 300 m. magasról zuhan alá. Β vízesések a Berner Oberland egyik látványossága. Giessen, Felső-Hessen hesseni kerületnek fővá­rosa a Lahn balpartján, termékeny síkságon, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 20,571 lak., vi­rágzó dohány- és szivargyártással (22 gyár), vas­öntéssel, gép- és sörgyártással, kémiai iparral, pamutszövéssel, lámpa- és hangszer készítéssel. A régi részeiben keskeny utcákból álló városnak újabb részei egészen modern külsejűek. A várost szép ültetvények veszik körül, amelyek a régi erődítmények helyén állanak. G. legjelentősebb intézménye az egyeteme, a hesseni Lajos-egye­tem, amelyet V. Lajos hesseni gróf alapított és II. Rudolf császár 1607 máj. 10. megerősített, 4 fakultásból áll, amelyekkel egy gazdasági, egy erdészeti és egy állatorvosi főiskola van össze­kötve. Az egyetemhez tartozik a Senckenberg­féle könyvtár, különböző kórházak, múzeumok, kémiai laboratórium, botanikus kert stb. A tudo­mányos egyesületek közt a kiválóbbak a felső-hes­seni orvosi és természettudományi, a történelmi társulat és művészegyesület. Közelében vannak Gleiberg, Baden és Stauferg nevű erődök romjai. V. ö. Büchner, Führer durch Vogelsberg,Wetterau u. s. w. mit besonderer Berücksichtigung von G. u. Umgebung, 1891. —ZIK. Giesshübl-P­uchstein, csehországi falu és fürdő, a karlsbadeni kerületben, az Eger regényes völ­gyében, 588 lakossal. Van gyógyintézete és sza­natóriuma. A G.-i savanyuvizből évenkint 8 mil­lió üveget szállít a Mattoni-cég. V. ö. Mattoni, Der G. Sauerbrunnen (1877) ; Novak, Analyse des G. Sauerbrunnens (1883) ; Gastl, G. (Zürich 1889). Giesswein Sándor dr., áldozópap, hit- és nyelv­tudományi író, a sz. István-társulat tudomány- és irodalmi osztályának tagja, szül. Tatán 1856 febr. 4. A gimnáziumot Tatán és Győrött, a hittudomá­nyokat a bécsi és a budapesti egyetemen végezte, 1878. szentelték pappá, káplán volt Kismartonban, tanítóképző-tanár Győrött, majd a győri püspöki aulába került, ahol most püspöki titkár és sz.­széki ülnök. Irodalmi művei : Mizraim és Assur tanúsága, vagyis az ó-szövetségi szent iratok hitelessége az aegyptologia és assyrologia vilá­gításában (Győr 1887—88); Buddhizmus és ke­reszténység (Esztergom 1889) ; Az ó-egyptomi ha­lottak könyve (Budapest 1890) ; Az összehasonlító nyelvészet főproblémái (Győr 1890); Az uráli nyelvek helyhatározói demonstratív elemei (Buda­pest 1894) ; La reductibilité des langues au point de vue morphologique (felolvasás); Die Hauptprob­leme der vergleichenden Sprachwissenschaft in ihren Beziehungen zur Theologie, Anthropologie und Philosophie (breisgaui Freiburg 1892). Az urali nyelvek helyhatározói demonstrativ elemei (Budapest 1894); irt azonfelül számos szentbeszé­det és értekezést. P. F. Giffard (ejtsd: zsiffár) Henrik, francia mérnök, szül. Párisban 1825 febr. 8., megh. u. o. 1882 ápr. 15. Egy ideig a vasúti irodában dolgozott, azután a kormányozható léghajó problémájával kezdett foglalkozni s 1852. gőzgép segélyével hajtott lég­gömböt bocsátott fel. Egyéb technikai találmányai révén jelentékeny vagyonra tévén szert, kizárólag a léghajózással foglalkozott. Irt több, a léghajózás kérdésére vonatkozó munkát is. Gif­ford Swain, északamerikai festő, szül. Nau­shonban (Massachusetts) 1840 dec. 22. Kikép­zését egy Amerikában élő hollandiai tengeri kép­festőtől, van Beestől nyerte, 1864. Bostonban, 1866. New-Yorkban nyitott műtermet, 1869. be­utazta Oregont és Kaliforniát, 1870—74. Európa nyugati államait, azonkívül Marokkót, Algírt és Egyiptomot. A fiatalabb amerikai tájképfestők közül a legtehetségesebbek és legtöbboldaluak közé tartozik. Többnyire olaszországi, egyiptomi, algíri és marokkói tájakat festett, úgy olajfest­ményeket mint aquarellképeket is. É. L. Giffre, Le­ (ejtsd : zsíffr), mintegy 50 km. hosszú jobboldali mellékvize az Arvenal Haute-Savoie francia départementban , a G. Haute és Go Bas összefolyásából Sixt alatt keletkezik ; Ny­ és ÉNy­nak folyik ; a Risse felvétele után hirtelen D-nek fordul és Cluses és Bonneville közt torkollik. Gifhorn, az ugyanily nevű járás székhelye Lü­neburg porosz kerületben, 87 km.-nyire Lüneburg­tól, az Ise és Aller összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 3108 lak., pamut- és gyapjúfonással, üveg­gyártással. Egykor erős vár volt. Gig (ang.), hosszú, keskeny, 4—8 evezős csónak, kizárólag a hajóparancsnok használatára. Az eve­zősök nem egymás mellett, de egymás után ülnek és hosszú hajlékony evezőikkel a G.-et gyorsan hajtják. F.Y. Giga (olasz, ejtsd : dsiga; franc, gigue). Régi tánc­nem és zeneforma, melynek leggyakoribb haszná­lata mélyen visszanyúlik a XVIII. századba, hol az akkori operákban rendesen mint ballet-betét szerepelt, igen élénk mozdulatokkal s derült ze­nei hangulattal. A G. általában páros, de párat­lan (három részes) zöngecsoportokra oszló ü­teny­nemben is fordul elő, p. 10/8 vagy 4/4-es ütenyben triolás zöngecsoporttal. Vannak 12/­16-os v. 24/16-os beosztásúak is. Händel rendesen 12/8-os, Bach Se­bestyén pedig 4/4-es v. 4/2-es ütenynemeket hasz­nált. Gluck balletzenéinél e/8-os ütenyü G.-t is talál­hatni. Nyolcadértékű hangjegynél kisebb nem igen jó benne elő, kivévén, h­a a második, v. a kezdő két nyolcad 16-odra fel nem oszlik. A XII—XIII. sz.-beli meneszrel­ek (troubadourok) bizonyos G. nevű húros hangszert használtak e tánc-zenefajjal szemben, melynek alakja azonban egészen elenyé­szett. Az önálló G.-műformát a mai zeneírók főleg ellenpontozatos kidolgozásokra használják. Gigantizmus (gör) a. m. óriásodás, óriásra nö­vés ; a botanikában az a jelenség, midőn a növény­nek valamennyi része arányosan, tehát rendes alakjának megmaradásával, vagyis jelentéke­nyebb alakbeli változás nélkül szokatlan nagyra, egész óriásnyira megnő. L. Akantusz. 2 A Pallas nagy Lexikona. VIII. Scot. Gigantizmus

Next