A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)

G - Glicerinezés - Glicerinkrémek - Glicerinnitrát - Gliográfia - Gikogen - Glikokoll - Glikokolsav - Glikol

licerinezés — 58 — gében megismertetett eljárások alapján kapott nyers G, még fölötte tisztátalan, sárga-barna fo­lyadék. Megtisztítása végett az oldott idegen anyagokat alkalmas preparátumokkal lehetőleg eltávolítják és híg állapotban csontszénen meg­szűrvén, vákuumkészülékekben besűrítik; ez a tisztított G. A tiszta G.-t úgy készítik, hogy a besűrített nyers G.-t nagynyomású vízgőzzel újból átdesztillálják és olyan hűtő­készülékekbe vezetik, amelyekben a gőzök csak igen lassan hűlhetnek le, minek megfelelően koncentrált G.-t kapnak. A legtisztább G. a kifagyasztott. Ha u. i. tömény G.-t 0°-ra lehű­tünk és hozzá kevés meg­fagyott G.-t teszünk, az összes G. hosszabb idei állás után kikristályosodik, míg az idegen anya­gok a megmaradó folyadékban vannak. A meg­fagyasztott kristályos G.-ről az anyalugot centri­fugális gépekkel eltávolítják. A kristályokat végül megolvasztják. A tiszta, vízmentes G. színtelen, sűrű, igen édes folyadék, melynek fs.-a 1-27 kö­rül van. Erősebben lehűtve alkalmas körülmények között G.-kristályok válnak le. Hevítve körülbe­lül 290°-on forr , vízgőzzel, különösen levegő-rit­kított térben alacsonyabb hőmérséken is átdesz­tillálható. A vízmentes G. nagyon vízszívó. A le­vegőn hevítve meggyulad és alig világító lánggal elég. Vízzel és borszeszszel minden viszonyban elegyíthető, éterrel nem. Az árubeli tiszta G. is jócskán tartalmaz vizet, a víztartalomra a fajsúly meghatározásából következtethetünk. Az alábbi táblában a különféle víztartalmú G. fajsúlyát kö­zöljük (17-5°-on Strohmer szerint) : A G.-t gyorsan felhevítve belőle vízvesztés foly­tán, a nagyon kellemetlen szagú akrolein (1. o.) képződik, még bőségesebben akkor, ha vízelvonó testekkel hevítjük. A tűzhelyre kiöntött­­ zsira­dék, az elfújt faggyúgyertyáéhoz hasonló kelle­metlen bűzt áraszt, leginkább az akrolein képző­dése folytán. A kálium-hidroxiddal való hevítés­kor hangyasav- és ecetsavsó keletkezik ; oxidáló szerek hatására G.-sav és tartronsav keletkeznek. A füstölgő salétromsav, v. kénsav és salétromsav elegye glicerilnitráttá (nitroglicerinné) alakítja. A G.-t sok mindenre használják. Mivel nagyon édes izü­k nem ártalmas, likörökbe, továbbá borba, sörbe elegyítik. Nitroglicerint és így dinamitot készítenek belőle. Gyógyszerül és szépítőszerü­l használják ; a G.-nél kent bőr puha és sima lesz. A magy. gyógyszerkönyvben a tiszta, kevés víz­tartalmú G. hivatalos.­­w. L. Glicerinezés (scheelizálás). A glicerin a termé­szetes bornak rendes alkotó része, mely az erje­dés alatt a cukorból képződik és pedig Pasteur szerint 100 sulyrész cukor erjedése folytán 3­23 sulyrész glicerin keletkezik. A természetes borok 100 rész alkoholra legalább 7 rész, legfeljebb 14­4 rész, s átlagban 10 rész glicerint tartalmaz­nak. Az üres, fanyar és savanyú borok javítására, továbbá a mesterséges borok testesebbé tételére, néha glicerint is tesznek a borhoz, mely eljárást Scheele után scheelizálásnak nevezik. A glicerin­nek a borászatban való alkalmazása tilos. KTY: Glicerinkrémek, kozmetikus szerek, melyek a bőr puhítására szolgálnak. A folyós G. rózsa­vagy más illatos vízzel hígított glicerin, mely­hez még finoman iszapolt zsirkeport adnak. A kocsonyás G. vízzel felfőzött keményítő vagy más kocsonyát képező szagtalan anyagok, melyhez illatos glicerint kevertek. A vajszerű G. olvasz­tott cerezin viasz v. spermacét és illatosított glice­rin keverékei, melyhez néha édes mandulaolajat is adnak. GERS. Glicerinnitrát (nitroglicerin, salétromsavas gliceril, Nobel-féle robbantó olaj), C3H5(NO8)8. Rob­banó szénvegyület, amelyet Sobrero, olasz kémi­kus fedezett fel (1847). Gyárilag először a svéd Nobel Alfréd 1862. gyártotta. Előállítása gyári­lag úgy történik, hogy tömény kénsav és füstölgő salétromsav lehűtött elegyéhez lassacskán glice­rint elegyítenek. Az így kapott elegyet sok hideg vízbe öntik, amidőn a G. olajszerű folyadék alak­jában kiválik. Tiszta állapotban majdnem színte­len olajszerű folyadék, édeskés fűszeres izű, na­gyon mérges. fs.­a 1-6. Lehűtve kristályos tö­meggé fagy. Vízben úgyszólván oldhatatlan, al­kohol oldja. Hirtelen felhevítéskor v. ütésre a leghevesebben felrobban. Vékony rétegben kite­rítve meggyújtva robbanás nélkül elég. A vegyü­letet még manapság is nitroglicerinnek nevezik , ez elnevezés azonban nem találó, mint u. i. ujabb vizsgálatok kiderítették, nem nitroszármazék, ha­nem összetett éter : salétromsavas gliceril. A ve­gyületet magát ritkán használják robbanó szerül, mert önként is robbanás állhat be. A dinamit G-tal itatott kovaföld (Kieselguhr). A melinit rob­bantó szer szinte G.-ot tartalmaz. Igen kis adag­ban (milligramm) gyógyszerül használják. w. L Glifográfia (gör.: kemiglifla), az angol Palmer által 1843. feltalált eljárás, melynek segélyével galvanoplasztikai úton fametszetekhez hasonló domború nyomólemezek nyeretnek. L. Galvano­plasztika, Glikogén (állati keményítő), C8H10O6. A szén­hidrátokhoz tartozó szerves vegyület. Előfordul a májban, izmokban, leukocitákban és más sej­tekben. A májból úgy állítják elő, hogy éppen leölt állat máját összeaprítják, forró vízbe teszik és fő­zik, azután pedig mozsárban péppé törik. A pépet megszűrik. A szüredéket kihűlés után sósavval, jódhiganykálium-oldattal kezelik, míg csak fe­hérjeüledék képződik. Szűrés után alkohollal a G.-t kiválasztják. Triklorecetsav is kicsapja. A G. tulajdonságaiban az eritrodextrinnel csaknem tel­jesen megegyezik. Kimutatására a jód szolgál, mivel ez pirosra festi. Oldódik vízben; oldatai opaleszkálnak. Különben íz- és szagnélküli szín­telen anyag, melyet a száj- és hasnyál szőllő­cukorrá változtat át. A szénhidrátok azon alakja a G., melyben azok az emberi és állati szervezet­ben tartalékanyagként lerakódnak. κ. χ. Glikokoll (glycocoll), 1. Amido-ecetsav és Ala­ninek. Glikokolsav (glycocolsav), 1. Epe. Glikol (glycol), etilénglikol v. közönséges glikol, C2H4(OH)2. A legjobban ismert a glikolok (1. o.) közt. Előállítása etilénbromidból történhetik, ame- Ο ο/ ΰ· /ο 100 98 96 94 92 fs. 1-262 1-257 i -2SS 1-246 1-241 G.n/o 90 88 86 fs. 1-236 1-231 1-226 1-220 1-215 Glikol

Next