A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
H - Hunyad - Hunyadi-
Hunyadi — 482 — történt halála után özvegye György brandenburgi őrgrófhoz ment férjhez ; így tehát a H. roppant birtokai idegen kézre jutottak. A H. címere, amelylyel különben megegyezik több lengyel családé is, V. László királytól 1453. megbővíttetett. Alakja a következő (1. a két ábrát) . A négy részre osztott jobbra dülő pajzs első és negyedik osztályának kék udvarában van egy fekete holló, mely aranygyűrűt tart a csőrében s fölemeli szárnyait. Ez van az eredeti címerben is. A bővítést teszi a pajzs második és harmadik osztályának ezüstfehér mezejében levő vörös oroszlán, mely felkunkorítja farkát, hátsó lábain áll és aranykoronát tart első bal lábával. A pajzsnak tetején áll a felnyúló, kibontott aranyszárnyakkal ellátott koronás aranysisak, melynek két oldaláról arany-kék foszlányok veszik körül a pajzsot. A címerben foglalt hollótól (corvus) a H. mellékneve Corvinus v. Corvin (Hollós) lett. Maga H. János, a kormányzó, sohasem élt e névvel. Mátyás királyra már gyakran alkalmazták, törvénytelen fia pedig éppen e név alatt ismeretes. A H.-család leszármazását, elágazását és kihalását a következő genealógiai táblázat mutatja : A XIV. és XV. században még egynéhány H. szerepelt, kik valószínűleg a család egy másik ágából erednek. Ilyenek: H. Pál, ki 1421 körül milkoviai (milkói) püspök volt Erdélyben. H. János 1430. turóci főispán, H. Simon pedig 1451. hunyadvármegyei alispán volt. H. Péter rendkívüli vitézségével tűnt ki. Életéről keveset tudunk. 1450. mint Déva várának kapitányáról történik róla említés. Ő is azon várkapitányok között volt, kik 1540 ápr. 12. Budán Szapolyai János király előtt fölesküdtek Izabella királyné hűségére, mivel a kezükben levő várak ezen királyné nászajándékát tették. Halálának napja ismeretlen. II. Ferenc Báthory István lengyel királynak, majd Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek udvarán működött mint kiváló orvos. A költészettel is foglalkozott. 1. II. János, Magyarország kormányzója, Vojk és Morzsinay Erzsébet fia. (Az oláhok Szitnyáni Jánknak v. Jankunak nevezték.) Születésének helyén és idején nagy homály van. Némelyek szerint az oláhországi Piatra da Corvo (Hollókő) v. a hunyadvármegyei Hollós nevű várban, mások szerint Hunyadon v. Hátszegen született volna. Az évet is különbözően határozták meg (1390., 1393., 1394., 1401., 1425.). Teleki József, mivel H. saját vallomása szerint 1448. meghaladta már 60. életévét, ez eseményt körülbelül 1387-re teszi. H. ifjúságáról nincsenek kétségtelen adataink. Sok dolog, melyet neki tulajdonítanak, úgy látszik, abból magyarázható, hogy apjával tévesztik össze. Anynyit azonban tudunk, hogy valahogyan Zsigmond király szolgálatába lépett és korán vonta magára ennek kiváló figyelmét. 1410. német-római császárrá választatásakor Frankfurtba kisérte. 1420. részt vett a csehországi husziták elleni háborúban. 1437. elűzte Szendrő alól az ostromló török hadat. Zsigmond király méltányolva vitézségét és már ekkor mutatkozó hadvezéri tehetségét, nagy birtokokkal adományozta meg és a kir. tanácsban is helyet adott neki. 1438-ban Albert király öcscsével, ifj. Jánossal Szörényi bánná s temesi gróffá tette. 1439. többek közt a család ősi fészkére Hunyadvárára is új adománylevelet adott neki. Halálos ágyán pedig többekkel együtt az áldott állapotú Erzsébet királynétól születendő gyermekének gyámjául rendeli ki. Albert halála után (1439), H. erős férfiút óhajtván a trónra és félvén a kiskorú László alatt bekövetkezendő asszonyi kormánytól meg a királyné rokonainak, a Cilleieknek, veszélyes befolyásától , egész hanttalmát és befolyását fölhasználta Ulászló lengyel király megválasztásának érdekében és szándékát meg is valósította (1440). Az Erzsébet partján levő Győr várát ostromolta, de nem aratott sikert. Ellenben Szegszárdnál fényes győzelmet nyert a királynénak Garai László vezérlete alatt levő seregén. I. Ulászló király ennek jutalmául Nándorfehérvár (Belgrád) kapitányává és Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává tette. A mindinkább fenyegetőbben fellépő törökök elleni védelem H. János vállaira nehezedett, ki a beléje helyezett reményeknek derekasan felelt meg. 1441. megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák v. Iszhák béget. 1442. szembeszállt Maros-Szent-Imrénél Mezid bég roppant seregével, mely nagy pusztításokat vitt véghez Erdélyben. Az első összecsapásnál a túlhatalommal szemben kénytelen volt Szeben alá visszavonulni. De másodszor is megütközve, nem messze Szebentől, míg a boszura sóvárgó törökök csak arra néztek, hogy a H.-val öltözetet, fegyert és lovat cserélt Kemény Simont (1. o.) megöljék, diadalmaskodik rajtuk. Majd beüt Oláhországba és Vlad Drakul oláh, meg Illés és István moldvai vajdákat meghódolásra birja. Nemsokára pedig a II. Murád szultán parancsából megtorlásra siető ruméliai beglerbéget, Seadeddint (Sehabeddin, Abadin stb.) a vaskapui szorosnál tökéletesen megveri (1442 jul.). Nyomban ismét Oláhországba ütött, elűzte a törökökhöz szító Drakul vajdát, helyébe téve Dánt. A sikerült védelmi harcok H. Mátyás 1490. Magyarország királya Feleségei : 1. Podiebrad Kata 2. Beatrix, Ferdinánd nápolyi kir. leánya. Törvénytelen fia : Serb Radul Magos Vojk (Buthi) 1409. Neje : Morzsinai Erzsébet (utóbb Csolnokosi Jaroszlávné) N. N. Férje : Székely N. Neje id.: János ifj. János f 1456. f 1441. kormányzó Szörényi bán Szilágyi Erzsébet Mária Férje : Argyesi Manzilla László Belgrád kapitánya f 1457. I. János (Korvin) Horv.-Szlav. és Dalm. országok bánja oppelni herceg f 1504. Frangepán Betrix Kristóf Erzsébet f 1505. kiskorúan f 1508. Hunyadi