A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)

H - Hunyad - Hunyadi-

Hunyadi — 482 — történt halála után özvegye György brandenburgi őrgrófhoz ment férjhez ; így tehát a H. roppant birtokai idegen kézre jutottak. A H. címere, amely­lyel különben megegyezik több lengyel családé is, V. László királytól 1453. megbővíttetett. Alakja a következő (1. a két ábrát) . A négy részre osztott jobbra dülő pajzs első és negyedik osztályának kék udvarában van egy fekete holló, mely arany­gyűrűt tart a csőrében s fölemeli szárnyait. Ez van az eredeti címerben is. A bővítést teszi a pajzs má­sodik és harmadik osztályának ezüstfehér meze­jében levő vörös oroszlán, mely felkunkorítja far­kát, hátsó lábain áll és aranykoronát tart első bal lábával. A pajzsnak tetején áll a felnyúló, kibon­tott aranyszárnyakkal ellátott koronás arany­sisak, melynek két oldaláról arany-kék foszlányok veszik körül a pajzsot. A címerben foglalt holló­tól (corvus) a H. mellékneve Corvinus v. Corvin (Hollós) lett. Maga H. János, a kormányzó, soha­sem élt e névvel. Mátyás királyra már gyakran alkalmazták, törvénytelen fia pedig éppen e név alatt ismeretes. A H.-család leszármazását, elá­gazását és kihalását a következő genealógiai táb­lázat mutatja : A XIV. és XV. században még egynéhány H. szerepelt, kik valószínűleg a család egy másik ágából erednek. Ilye­nek: H. Pál, ki 1421 kö­rül milkoviai (milkói) püspök volt Erdélyben. H. János 1430. turóci főispán, H. Si­mon pedig 1451. hunyadvár­megyei alispán volt. H. Péter rendkívüli vitézségével tű­nt ki. Életéről keveset tudunk. 1450. mint Déva várának kapitányáról történik róla említés. Ő is azon várkapitányok kö­zött volt, kik 1540 ápr. 12. Budán Szapolyai János király előtt fölesküdtek Izabella királyné hűsé­gére, mivel a kezükben levő várak ezen királyné nászajándékát tették. Halálának napja ismeret­len. II. Ferenc Báthory István lengyel királynak, majd Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek ud­varán működött mint kiváló orvos. A költészettel is foglalkozott. 1. II. János, Magyarország kormányzója, Vojk és Morzsinay Erzsébet fia. (Az oláhok Szitnyáni Jánknak v. Jankunak nevezték.) Születésének helyén és idején nagy homály van. Némelyek sze­rint az oláhországi Piatra da Corvo (Hollókő) v. a hunyadvármegyei Hollós nevű várban, mások sze­rint Hunyadon v. Hátszegen született volna. Az évet is különbözően határozták meg (1390., 1393., 1394., 1401., 1425.). Teleki József, mivel H. saját vallomása szerint 1448. meghaladta már 60. élet­évét, ez eseményt körülbelül 1387-re teszi. H. ifjú­ságáról nincsenek kétségtelen adataink. Sok do­log, melyet neki tulajdonítanak, úgy látszik, abból magyarázható, hogy apjával tévesztik össze. Any­nyit azonban tudunk, hogy valahogyan Zsigmond király szolgálatába lépett és korán vonta magára ennek kiváló figyelmét. 1410. német-római csá­szárrá választatásakor Frankfurtba kisérte. 1420. részt vett a csehországi husziták elleni háborúban. 1437. elűzte Szendrő alól az ostromló török hadat. Zsigmond király méltányolva vitézségét és már ekkor mutatkozó hadvezéri tehetségét, nagy bir­tokokkal adományozta meg és a kir. tanács­ban is helyet adott neki. 1438-ban Albert király öcscsével, ifj. Jánossal Szörényi bánná s temesi gróffá tette. 1439. többek közt a család ősi fészkére Hunyadvárára is új adománylevelet adott neki. Halálos ágyán pedig többekkel együtt az áldott állapotú Erzsébet királynétól születendő gyerme­kének gyámjául rendeli ki. Albert halála után (1439), H. erős férfiút óhajtván a trónra és félvén a kiskorú László alatt bekövetkezendő asszonyi kormánytól meg a királyné ro­konainak, a Cilleieknek, ve­szélyes befolyásától , egész ha­nt­talmát és befolyását fölhasz­nálta Ulászló lengyel király megválasztásának érdekében és szándékát meg is valósí­totta (1440). Az Erzsébet part­ján levő Győr várát ostromolta, de nem aratott sikert. Ellen­ben Szegszárdnál fényes győ­zelmet nyert a királynénak Garai László vezérlete alatt levő seregén. I. Ulászló király ennek jutalmául Nándorfehér­vár (Belgrád) kapitányává és Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává tette. A mindinkább fenyegetőbben fellépő törökök elleni védelem H. János vál­laira nehezedett, ki a beléje helyezett reményeknek dere­kasan felelt meg. 1441. meg­zabolázta a Rácországban dúló törököket és Szend­rőnél megverte Isák v. Iszhák béget. 1442. szem­beszállt Maros-Szent-Imrénél Mezid bég roppant seregével, mely nagy pusztításokat vitt véghez Erdélyben. Az első összecsapásnál a túlhatalom­mal szemben kénytelen volt Szeben alá visszavo­nulni. De másodszor is megütközve, nem messze Szebentől, míg a boszura sóvárgó törökök csak arra néztek, hogy a H.-val öltözetet, fegyert és lovat cserélt Kemény Simont (1. o.) megöljék, diadalmaskodik rajtuk. Majd beüt Oláhországba és Vlad Drakul oláh, meg Illés és István moldvai vajdákat meghódolásra birja. Nemsokára pedig a II. Murád szultán parancsából megtorlásra siető ruméliai beglerbéget, Seadeddint (Sehabeddin, Abadin stb.) a vaskapui szorosnál tökéletesen meg­veri (1442 jul.). Nyomban ismét Oláhországba ütött, elűzte a törökökhöz szító Drakul vajdát, helyébe téve Dán­t. A sikerült védelmi harcok H. Mátyás­­ 1490. Magyarország királya Feleségei : 1. Podiebrad Kata 2. Beatrix, Ferdinánd nápolyi kir. leánya. Törvénytelen fia : Serb Rad­ul Magos Vojk (Buthi) 1409. Neje : Morzsinai Erzsébet (utóbb Csolnokosi Jaroszlávné) N. N. Férje : Székely N. Neje id.: János ifj. János f 1456. f 1441. kormányzó Szörényi bán Szilágyi Erzsébet Mária Férje : Argyesi Manzilla László Belgrád kapitánya f 1457. I. János (Korvin) Horv.-Szlav. és Dalm. országok bánja oppelni herceg f 1504. Frangepán Betrix Kristóf Erzsébet f 1505. kiskorúan f 1508. Hunya­di

Next