A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)

J - Jamesonit - James-river - Jamestea - Jamestown - Jámgyökér - Jamin - Jammu - Jamnia - Jamnica - Jamnica - Jamnitz - Jamnitzer - Jamont

Jamesonit — 816 — , am­int években beutazta Németországot, Franciaorszá­got. Élete utolsó éveiben az angol királynőtől év­díjat húzott. Művei közül a fent idézett útleíráson kívül említésre méltók : Loves of the poets (1829) ; Characteristics of the female characters of Shakes­peare (1832) ; Visits and sketches at home and abrod (4 kötet, 1834) ; Winterstudies and sum­mer­ rambles in Canada (1838) ; Memoirs of the early Italian painters (2 kötet, 1845) ; Sacred and legendary art (1848) ; Legends of the monastic orders (1850) ; Legends of the Madonna (1865) ; A commonplace book of thoughts memories and fancies (1854). Lady Castlake-kal együtt adta ki a Scriptural and legendary history of our Lord című művét (1859—64). Működött még mint for­dító is, amennyiben lefordította Amália szász her­cegnő színműveit : Pictures of social life in Ger­many cim alatt (1840). SALGÓ, Jamesonit. Acélszürke, leveles vagy tűs hal­mazu ólomantinonszulfid ; rombos rendszerű szép kristályai ritkák. K. 2—3. Töm. 5­ 5—6 ; szénen könnyen olvad s majdnem egészen elillan, szódá­val fémszemet ad. Nálunk Aranyidkán fordul na­gyobb mennyiségben elő antimonittal, pirittel és quarcittal, hol ezüst- és aranytartalmánál fogva e fémek előállítására használják ; kisebb mennyi­ségben előjön még Felsőbányán, Szomolnokon, to­vábbá Cornwall, Franciaország (Carcassone, Pont­vieux), Szibéria, Nevada és Brazíliában. EROSS: James-river (ejtsd: dsemsz rivr), 800 km. hosszú folyó Virginia E.-am­erikai államban. Az Alle­ghanyben a Jackson és Cowpasture nevű, Coving­tonnál egyesülő forráspatakokból keletkezik. Co­vingtontól DK-nek folyik a Callpasture felvétele után a Blue Mountains ÉK-re szorítja. Az Oller hegycsúcstól kezdve ÉNy-i irányban nagyszerű hegyszoroson át tör magának utat ; innen kisza­badulván, K­ felé tart ; Richmondon alul hajózha­tóvá lesz . Hampton és Norfolk közt a Chesa­peake-öbölbe torkollik a Hampton­ Roads nevű szo­roson át. Mellékvizei a· Rivanna, Appomatox. A t. alsó részében igen élénk a hajózás. —ZIK. .Jamestea (növ.), Ledum latifolium levele (1. o.). Jamestown (ejtsd: dsemsztaui), 1. város New-York É.-amerikai állam Chautauqua countyjá­ban, a Chautauqua-tó DK-i végében és vasút mel­lett, (1890) 16,038 lak., élénk iparral, főképen bu­tor-, pamut- és gyapjú iparral. — 2..­., város Szt. Ilona szigetén (1. o.). —ZIK. Jámgyökér (növ.), 1. Dioscorea. Jamin (ejtsd: zsamen) Gyula Gélestin, francia fizi­kus, szül. Termesben (Ardennes) 1818 máj. 30., megh. Párisban 1886 ápr. Először a fizika ta­nára volt a Collège Louis le Grand-on Párisban, később u. o. az École polytechnique-on. 1868. az akadémia tagja, 1884. pedig titkára lett. Különö­sen az optikával, hővel és mágnességgel foglal­kozott. Kísérleteivel kimutatta, hogy a mágneses erő székhelye a mágneses acél felszínén kere­sendő ; azért vékony mágnesezett acélpléh-leme­zekből állított egybe igen erős mágneseket. Ne­vezetesebb munkái : Cours de physique de l'école polytechnique (Páris 1883—89, 4 köt.) és Petit traité de physique (1870). Ez utóbbit magyarul át­dolgozta Kont Gyula ily­elmen : A kisérleti ter­mészettan tankönyve (2. kiad. Budapest 1876—78). Jammu, város Kasmírban, 1. Dsamu. Jamm­a, görög alakja a héber Jabneel v. Jab­neh városnak, palesztinai város Dan és Juda ha­tárán, 13 mértföldnyire délnek Jaffától. Bibliai időben filiszteus város volt, melyet makkabaei Júdás elfoglalt, s melyet Strabo mint népes tele­pet említ. Akkor már tisztán zsidó lakossága volt és 70—135. itt székelt a szanhedrin. 1114. a ke­resztesek erődöt és templomot építettek itt (Ibe­lin), mely utóbbi jelenleg is megvan, de mecsetté alakítva. Jelenlegi neve Jelena, lakói arabok. Maga a város kertektől van körülvéve, északon olajfákkal, délen homokbuckákkal. Egy másik J., melyet Josephus Flavius említ (Vita, 37) Felső-Galileában volt. L. M. Jamnica, Pisarovinához tartozó fürdő Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye Visarovinai járásában, 112 méter magasságban. Égvényes­konyhasós vasas savanyúvize Horvátországban nagyon el van terjedve, évenként 100,000 palack kerül forgalomba. Tulajdonosa a kincstár, TH.V. Jamnich­ nemzetségének tagjai, mivel számuk már nagyon megfogyatkozott, 1283. Baboneg unokáját, Radoszláv comest választották védő­jükké s ennek fejében nemzetségöknek jobbadán Zágráb vmegyében levő birtokaiból egyharmad­részt adtak neki ; de ugy, hogy azért csorba ne essék nemzetségök jogain. (V. ö. Wenzel, Árpádk. Uj okm. IX. 367.). M. Jamnitz, város Datschitz (ettől 15 km.-nyire) morva kerületi kapitányságban, (1890) 2647 lak., Pallavicini-féle kastélylyal. Jamnitzer, v. Jamitzer, Gamitzer, XVI. szá­zadbeli hires ötvös-család. A család feje J. Ven­cel 1508. Bécsben született, amiből némelyek azt következtetik, hogy a család Morvaország Jamnitz városából származik. I. Vencel később Albrecht nevű fivérével Nürnbergben telepedett le és ott halt meg 1588. Hiteles művei csekély számúak. Valamennyi közt legnevezetesebb a Merkel-féle asztaldísz, mely nem­régiben Nürnbergből a frankfurti báró Rothschild birtokába került. Az osztrák császári udvar számára is készített egy nagy asztaldíszt, melyből azonban csak négy káriai női alak maradt fönn a bécsi csász­­gyűj­teményben. A kortársak különösen dicsérték az ezüstből szépen formált növényeket és állatokat, melyekkel az arany és ezüst edényeket díszítette. J. Kristóf fia vagy unokaöcscse volt. Ennek műve, egy díszes tál, a bécsi csász. kincstárban őrizte­tik. A Jamnitzer-féle művek jegye oroszlánfő, mellette W. (Vencel) vagy C. (Christóf). PÁST.. Jamont (ejtsd: zsamon) Eduárd Ferdinánd, fran­cia tábornok, szül. 1831 jul. 19. St. Philibert de Grandlieuben (Loire inférieure). A műegyete­met végezve, a hadseregbe lépett és a tüzérség­nél felvitte a tábornoki rangig. Részt vett a krimi és az 1859-iki olasz háborúban, 1860. a khinai expedícióban, szintúgy 1865. a mexikói háború­ban. 1870. mint a II. hadtest tüzérségének főnöke,, a németek ellen harcolt ; 1880. dandárnokká, 1888. pedig Billott helyébe az I. hadtest parancs­nokává tették. 1890. a VI. hadtestnek lett pa­rancsnoka, 1893. pedig a haditanács tagja. 1894 őszén a nyugalomba vonuló Gallifer helyett a hadsereg főinspektora lett. M. I.: Amely szók a J betűben nincsenek meg, az I-ben keresendők !

Next