A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)

J - Jogérvényes - Jogérzet - Jogeset - Jogi - Jogi bizonyosság - Jogi közmondás - Jogintézmény - Jogi személy

Jogérvényes - 936 — J.-nek ezt a két hatályát alaki J.-nek nevezik. A J.-nek harmadik hatálya, melyet az alaki J.-vel szemben az ítélet anyagi jogerejének ne­veznek az, hogy a jogerős ítélet a való igazság, a peres jogviszony valódi kifejezésének tekintendő, vagyis azt, amit a jogerős ítélet kimondott, valónak kell tartani, «Res judicata pro veritate habetur», vagy «Res judicata jus facit». Arra nézve, hogy mi emelkedik az ítéletben ily anyagi 1.-re, eltérők a nézetek. Minthogy azonban tényleg a dolog úgy állhat, hogy a bírói ítélet a valóságnak meg nem felel, tehát csak alaki igazságot tartalmaz, de az anyagi igazságnak meg nem felel ; minthogy a polgári bírónak sokszor az alaki igazsággal meg kell elégednie, a büntető bírónak ellenben mindig az anyagi igazság kiderítése képezi fel­adatát, általánosan elfogadott elv az, hogy a büntető bírót a polgári bírónak ítélete nem köti ; azokban a magánjogi kérdésekben, amelyektől függ, hogy létezik-e valamely és mily bűncselek­mény, a büntető bíró önállóan határoz, akkor is, ha ugyanabban a kérdésben a polgári bíró már jogerősen határozott. Az ítélt dolog (res judicata) továbbá csak az illető peres felek s jog­utódaik között alkot jogot vagyis «jus facit in­ter partes». HEIL. Jogérvényes. 1. Jogerős. Jogérzet, Jogérzetem, a bennünk levő, az élet tapasztalatai által nevelt közvetetlen fogékony­ság a jog igazságos kiszolgáltatása iránt. Jogeset, oly eset, amelyre valamely jogsza­bály alkalmazandó. Egynemű J.-eknek állandóan egyenlő bírói eldöntése törvénykezési gyakorlatot állapít meg. Különösen érdekesek a bűnügyi J.-ek. A leghíresebb gyűjteményeknek egyike a Pitaval­féle «Causes célèbres» című gyűjtemény. Német­országban nevezetes a Feuerbach gyűjteménye «Merkwürdige Kriminalrechtsfälle». Igen érdekes az olasz gyűjtemény : «Repertorio delle cause ce­lebri di tutte le nazioni». Tanulmányi célokra köl­tött J.-ek is szolgálnak, amelyeken a jogtanulók magukat a törvény alkalmazásában gyakorolják. Jogi, 1. Djogi. Jogi bizonyosság nem lehet soha matemati­kai, apodiktikus bizonyosság, hanem csak a való­színűségnek oly magas foka, hogy az ellenke­zőnek elfogadása, mint valószínűtlen kivétel a tapasztalati igazságok alól észszerűtlennek mu­tatkozik. Az a felfogás, hogy csak a tárgyi, az ítélő alanytól független bizonyosság érdemli meg a J. nevét, a törvényes bizonyítási elméletek felállítására vezetett. Vagyis a törvény előre ál­lapítja meg, mily feltételek alatt tekinthet a bíró valamely tényt bebizonyítottnak, tehát jo­gilag bizonyosnak, és­pedig: a) vagy úgy, hogy a feltétel fenforgása esetén a bíró a tényt bizo­nyítottnak elfogadni tartozik, még akkor is, ha alanyilag másként van meggyőződve (pozitív törvényes bizonyítási elmélet) ; b) vagy úgy, hogy a feltételek fenforgása nélkül a bíró a tényt bi­zonyítottnak el nem fogadhatja ugyan, akkor sem, ha alanyilag annak valóságáról meg volna győződve ; de a feltételek fenforgása esetén sem tartozik a tényt bizonyítottnak elfogadni, ha ez alanyi meggyőződésével ellenkeznék (negatív tör­vényes bizonyítási elmélet). Az ezekkel ellenkező u. n. szabad bizonyítás a t.-hoz nem tárgyi, ha­nem alanyi bizonyosságot követel, vagyis az itélő birónak észszerű v. is a gondolkodás általá­nos törvényeinek megfelelő okokon nyugvó sze­mélyes meggyőződését. HEIL. Jogi közmondás, közmondás alakjában élő jog­szabály. A szokásjognak egyik fontos felismerési forrása. Jogintézmény, Jog. Jogi személy (erkölcsi, költött, eszmebeli sze­mély). A természeti személytől különböző jog­alany. Természetileg ugyanis csak az egyes ember jogképes. Oly célok elérése érdekében azonban, amelyek terjedelme és tartama az egyes ember­nek érdekét s működését meghaladja, a jog mes­terségesen, költés (Actio) útján teremt jogalanyo­kat azáltal, hogy bizonyos személyegyesületeket vagy alapítványokat önálló jogalanyisággal, ön­álló képességgel ruház fel, hogy jogokat szerez­hessenek s kötelezettségeket vállalhassanak. J. tehát oly jogalany, melynek természeti egyéni­sége nincs, csak eszmeileg létezik. Valamint a természeti, úgy a J. keletkezéséhez is kettő szük­séges, u. m. először a jogalanyisággal felruhá­zandó alzat (substratum) és másodszor az alzatot jogalanyisággal felruházó jogszabvány. A jog­alanyiság gyökerezhetik vagy törvényben, mely elvontan határozza meg a jogalanyiság meg­nyerésének feltételeit, vagy az államhatalom kü­lönös adományozása, királyi privilégium, amely valamely összszerű alzatot ruház fel jogalanyiság­gal. A jogalanyiságot képviselő alzat kétféle lehet: u. m. a) bizonyos célra egyesült természeti sze­mélyeknek többsége; b) bizonyos célra rendelt vagyon. Ennek megfelelően a J.-ek kétfélék, u. m. testületek és alapítványok. A római jogban az alapítványok mellett a fekvő örökség (hereditas lacens) is önálló jogalanyisággal felruházott va­gyon. Testületnél (corporatio, collegium corpus) sem az egyes természeti személyek, sem a jelen­legi és jövendőbeli tagok számszerinti összesége nem képezi a jogalanyt, melynek alzata ellenke­zőleg, a tagoktól különböző, csak eszmeileg létező költött anyagok egységében fekszik. Ezáltal kü­lönbözik a testület az önálló jogalanyisággal fel nem ruházott társaságoktól, egyesületektől. Testü­letnél az egyes testületi tagok nem alanyai a tes­tületi vagyonnak, mint ellenkezőleg a társasági tagok alanyai a társas vagyonnak. A testületi ta­gok tehát a testületi vagyonhoz oly viszonyban állanak, mint más idegen személyek. A részvény­társaságok is csak alakilag hasonlítanak a testü­letekhez, anyagilag, érdemileg azonban a testület­től ép ugy különböznek, mint más társaságok. A testület mindig anyagi, a részvénytársaság csak alaki (collectiv) személyegység. De megjegyzendő, hogy társaságok, egyletek is jogi személyiséget nyerhetnek s ilyennel felruházhatók. Hazai jogunk­ban J.-ül említendők különösen : 1. A kir. fiskus, ki a szent koronát, a királyt s az országot magán­jogilag képviseli. 2. A közönségek (universitates), amelyek kétfélék : világiak és egyháziak. Vilá­giak a kapcsolt részek, a megyék (törvényható­ságok) és kerületek; az erdélyi szászok közön­sége. Egyháziak a bevett vallások egyházai egye­temben. 3. A községek (communitates). A tes- Amely szók a J betű­len nincsenek meg, az I-ben keresendők! Jogi személy

Next