A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
J - Jogérvényes - Jogérzet - Jogeset - Jogi - Jogi bizonyosság - Jogi közmondás - Jogintézmény - Jogi személy
Jogérvényes - 936 — J.-nek ezt a két hatályát alaki J.-nek nevezik. A J.-nek harmadik hatálya, melyet az alaki J.-vel szemben az ítélet anyagi jogerejének neveznek az, hogy a jogerős ítélet a való igazság, a peres jogviszony valódi kifejezésének tekintendő, vagyis azt, amit a jogerős ítélet kimondott, valónak kell tartani, «Res judicata pro veritate habetur», vagy «Res judicata jus facit». Arra nézve, hogy mi emelkedik az ítéletben ily anyagi 1.-re, eltérők a nézetek. Minthogy azonban tényleg a dolog úgy állhat, hogy a bírói ítélet a valóságnak meg nem felel, tehát csak alaki igazságot tartalmaz, de az anyagi igazságnak meg nem felel ; minthogy a polgári bírónak sokszor az alaki igazsággal meg kell elégednie, a büntető bírónak ellenben mindig az anyagi igazság kiderítése képezi feladatát, általánosan elfogadott elv az, hogy a büntető bírót a polgári bírónak ítélete nem köti ; azokban a magánjogi kérdésekben, amelyektől függ, hogy létezik-e valamely és mily bűncselekmény, a büntető bíró önállóan határoz, akkor is, ha ugyanabban a kérdésben a polgári bíró már jogerősen határozott. Az ítélt dolog (res judicata) továbbá csak az illető peres felek s jogutódaik között alkot jogot vagyis «jus facit inter partes». HEIL. Jogérvényes. 1. Jogerős. Jogérzet, Jogérzetem, a bennünk levő, az élet tapasztalatai által nevelt közvetetlen fogékonyság a jog igazságos kiszolgáltatása iránt. Jogeset, oly eset, amelyre valamely jogszabály alkalmazandó. Egynemű J.-eknek állandóan egyenlő bírói eldöntése törvénykezési gyakorlatot állapít meg. Különösen érdekesek a bűnügyi J.-ek. A leghíresebb gyűjteményeknek egyike a Pitavalféle «Causes célèbres» című gyűjtemény. Németországban nevezetes a Feuerbach gyűjteménye «Merkwürdige Kriminalrechtsfälle». Igen érdekes az olasz gyűjtemény : «Repertorio delle cause celebri di tutte le nazioni». Tanulmányi célokra költött J.-ek is szolgálnak, amelyeken a jogtanulók magukat a törvény alkalmazásában gyakorolják. Jogi, 1. Djogi. Jogi bizonyosság nem lehet soha matematikai, apodiktikus bizonyosság, hanem csak a valószínűségnek oly magas foka, hogy az ellenkezőnek elfogadása, mint valószínűtlen kivétel a tapasztalati igazságok alól észszerűtlennek mutatkozik. Az a felfogás, hogy csak a tárgyi, az ítélő alanytól független bizonyosság érdemli meg a J. nevét, a törvényes bizonyítási elméletek felállítására vezetett. Vagyis a törvény előre állapítja meg, mily feltételek alatt tekinthet a bíró valamely tényt bebizonyítottnak, tehát jogilag bizonyosnak, éspedig: a) vagy úgy, hogy a feltétel fenforgása esetén a bíró a tényt bizonyítottnak elfogadni tartozik, még akkor is, ha alanyilag másként van meggyőződve (pozitív törvényes bizonyítási elmélet) ; b) vagy úgy, hogy a feltételek fenforgása nélkül a bíró a tényt bizonyítottnak el nem fogadhatja ugyan, akkor sem, ha alanyilag annak valóságáról meg volna győződve ; de a feltételek fenforgása esetén sem tartozik a tényt bizonyítottnak elfogadni, ha ez alanyi meggyőződésével ellenkeznék (negatív törvényes bizonyítási elmélet). Az ezekkel ellenkező u. n. szabad bizonyítás a t.-hoz nem tárgyi, hanem alanyi bizonyosságot követel, vagyis az itélő birónak észszerű v. is a gondolkodás általános törvényeinek megfelelő okokon nyugvó személyes meggyőződését. HEIL. Jogi közmondás, közmondás alakjában élő jogszabály. A szokásjognak egyik fontos felismerési forrása. Jogintézmény, Jog. Jogi személy (erkölcsi, költött, eszmebeli személy). A természeti személytől különböző jogalany. Természetileg ugyanis csak az egyes ember jogképes. Oly célok elérése érdekében azonban, amelyek terjedelme és tartama az egyes embernek érdekét s működését meghaladja, a jog mesterségesen, költés (Actio) útján teremt jogalanyokat azáltal, hogy bizonyos személyegyesületeket vagy alapítványokat önálló jogalanyisággal, önálló képességgel ruház fel, hogy jogokat szerezhessenek s kötelezettségeket vállalhassanak. J. tehát oly jogalany, melynek természeti egyénisége nincs, csak eszmeileg létezik. Valamint a természeti, úgy a J. keletkezéséhez is kettő szükséges, u. m. először a jogalanyisággal felruházandó alzat (substratum) és másodszor az alzatot jogalanyisággal felruházó jogszabvány. A jogalanyiság gyökerezhetik vagy törvényben, mely elvontan határozza meg a jogalanyiság megnyerésének feltételeit, vagy az államhatalom különös adományozása, királyi privilégium, amely valamely összszerű alzatot ruház fel jogalanyisággal. A jogalanyiságot képviselő alzat kétféle lehet: u. m. a) bizonyos célra egyesült természeti személyeknek többsége; b) bizonyos célra rendelt vagyon. Ennek megfelelően a J.-ek kétfélék, u. m. testületek és alapítványok. A római jogban az alapítványok mellett a fekvő örökség (hereditas lacens) is önálló jogalanyisággal felruházott vagyon. Testületnél (corporatio, collegium corpus) sem az egyes természeti személyek, sem a jelenlegi és jövendőbeli tagok számszerinti összesége nem képezi a jogalanyt, melynek alzata ellenkezőleg, a tagoktól különböző, csak eszmeileg létező költött anyagok egységében fekszik. Ezáltal különbözik a testület az önálló jogalanyisággal fel nem ruházott társaságoktól, egyesületektől. Testületnél az egyes testületi tagok nem alanyai a testületi vagyonnak, mint ellenkezőleg a társasági tagok alanyai a társas vagyonnak. A testületi tagok tehát a testületi vagyonhoz oly viszonyban állanak, mint más idegen személyek. A részvénytársaságok is csak alakilag hasonlítanak a testületekhez, anyagilag, érdemileg azonban a testülettől ép ugy különböznek, mint más társaságok. A testület mindig anyagi, a részvénytársaság csak alaki (collectiv) személyegység. De megjegyzendő, hogy társaságok, egyletek is jogi személyiséget nyerhetnek s ilyennel felruházhatók. Hazai jogunkban J.-ül említendők különösen : 1. A kir. fiskus, ki a szent koronát, a királyt s az országot magánjogilag képviseli. 2. A közönségek (universitates), amelyek kétfélék : világiak és egyháziak. Világiak a kapcsolt részek, a megyék (törvényhatóságok) és kerületek; az erdélyi szászok közönsége. Egyháziak a bevett vallások egyházai egyetemben. 3. A községek (communitates). A tes- Amely szók a J betűlen nincsenek meg, az I-ben keresendők! Jogi személy