A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)
K - Kapcsoló villa - Kapcsolt részek - Kapcsolt tengely - Kapcsos fürész - Kapela - Kapela - Kapela nova - Kapelna - Kaper - Kapernaum - Kapetan - Kapetánovics - Kapetingek
Kapcsoló villa — 122 — Kapcsoló villa, sárgarézből vércből öntött háromágú csődarab, melynek célja két tűzfecskendő sugarát egy erősebb sugárrá egyesíteni. Ez okból 2 ága anyacsavarral, harmadik ága pedig apacsavarral van ellátva, hogy a fecskendők tömlőit hozzá lehessen kapcsolni. B. SZ. Kapcsolt részek (partes adnexae), igy nevezték régebben a mai Horvát-Szlavon-Dalmát társországokat. Ugy látszik e kifejezés a XVI. század végén, v. a XVII. sz. elején jött használatba és pedig hivatalosan először az 1606-iki bécsi békében (1608.1. t.-c.), mely szerint a király Magyarországot született magyarok, alávetett és hozzákapcsolt népek által bírja. Előzőleg e területnek bekeblezett, v. hódított részek (partes incorporatae, v. subjectae) volt a közjogi neve. Továbbá Erdélynek az anyaországtól történt elszakadásával a hozzá csatolt Kraszna, Középszolnok, Zaránd vmegyéket és Kővár vidékét Zilah városával, mint magyar területet szintén K.-nek nevezik és innen volt az erdélyi fejedelem címe : Princeps Transylvaniae et partium Hungáriae eidem adnexarum dominus. Midőn Erdély ismét a magyar király hatalma alá került, az országgyűlés többször sürgette e részek visszacsatolását, de az 1693—1733-ig terjedő időt nem számítva, mely alatt Magyarországhoz tartoztak, sikertelenül ; míg végre az 1848.VI. t.-c. kijelenti, hogy minden tekintetben Magyarország elválaszthatatlan, kiegészítő részeinek tekintessenek. De a bekövetkező abszolutizmus ismét Erdélyhez csatolja és csak 1861., illetve alkotmányunk hatályba léptével nyerik vissza törvényes jogállásukat. II. Kapcsolt tengely v. csatlós tengely, a lokomotivok olyan tengelye, mely a hajtó kerékpárral eszközölt kapcsolás útján forgattatik, tehát nem közvetlen a hajtó rúd által, hanem az u. n. kapcsoló v. csatló rúd (1. o.) közbeiktatásával. A nálunk elterjedt gyors- és személyvonatú lokomotivoknak egy hajtó és K.-e van, míg a tehervonatuaknál a hajtó tengelylyel két-három, sőt négy tengely is kapcsoltatik. L. még Kerékpár. VAHGA. Kapcsos fűrész, 1. Fűrész. Kapela (Kis- és Nagy-), a Karszt hegyrendszerhez tartozó két nagyobb hegység Horvát-Szlavónországban, Modrus-Fiume és Lika-Krbava vármegyékben. A két hegység a Karszt felföldjéből emelkedik ki és ÉNy-ról DK felé húzódik, és pedig a Nagy-K. Modrus-Fiume vmegyében, a Kis-K. ez utóbbi és Lika-Krbava határán. A Nagy-Kapela körülbelül azon horpadáson túl kezdődik, melyen a m. k. államvasutak vonala Ogulinból Fiuméba vezet. Nem képez rendszeresen kifejlődött, összefüggő hegygerinceket, hanem inkább egyes kimagasló csúcsok sorozata gyanánt tűnik fel. A csúcsok 1300—1500 m. magasak s jelentékenyebbek a Slavica (1120 m.), Bitoraj (1385 m.), Persova kosa (1318 m.), Visevica (1428 m.), Natorin vrh (1316 m.), Maj vrh (1269 m.), Visnjevica (1367 m.), Biela Lazica (1533 m.), Smolnik (1219 m.), Klek (1182 m.). Mindezen emelkedéseket jellemzi az ÉNy—DKi csapás, az összefüggés nélküli rendszertelen elhelyezés, a szabályos völgykifejlődés teljes hiánya, a töbörök (dolinák) gyakori előfordulása, szóval mindazon sajátosságok jellemzik, melyek a Karszt fogalmát alkotják. A Kis-Kapela, melyet a József-út iránya határol a Nagy-K. felé, egészben véve hasonló alkotású, de kevésbbé szélesre terül el s valamivel alacsonyabb , jelentékenyebb csúcsai a Kapela (1092 m.), Velki Javornik (1141 m.) és Seliski vrh (1260 m.). Utóbbitól K-re terülnek el a szépségükről hires Plitvicai tavak (1. o.), számszerint 13. Az ezektől K-re levő horpadás választja el a Kis-K.-t a Pljesivica-hegységtől (1. o.), mely az Ozeblinben 1657 m.-ig emelkedik. L. még Karszt. b.v. Kapela, község Belovár-Kőrös vmegye belovári j.-ban, (1891) 970 horvát-szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnek 8704 lakosa van. Kapela nova, község Pozsega vmegye újgradiskai j.-ban, (i89±) 534 horvát-szerb lakossal, vasúti állomással, mint politikai községnek 5358 lakosa van. Kaperna, község Verőce vmegye alsó-miholjaci j.-ban, (1891) 1233 horvát-szerb lakossal, vasúti állomással. Kaper, 1. Kajózás. Kapernaum, 1. Kafarnaum, Kapetan (az olasz capitano-ból), Boszniában a földesúr , Szerbiában valamely járás politikai főnöke, aki a kerületi főnöknek van alárendelve. Kapetánovics Mehmed bég, bosnyák politikus és író, szül. Vitinában (Hercegovina) 1839. ősrégi nemes hercegóc családból. Volt kajmnakám (járási főnök) Stolacban, Ljubuskiban, Focsában és Trebinjében. 1876. Konstantinápolyba küldték mint országgyűlési képviselőt. 1878. a bosnyák küldöttséggel ment Budapestre a király elé, s az okkupáció óta a közügyek közül mint a kormány hathatós támasza működik. 1893. kinevezték Sarajevo polgármesterévé. Irodalmi munkái a következők : Streitschrift eines bosnischen Beg (1879); Sto misle muhamedovci u Bosni (1886); Narodne blago (1886) ; Boj pod Banjomlukom és Buducnost muhamedovca u Bosni i Hercegovini. A király több magas rendjellel tüntette ki. κ—κ. Kapetingek (Capétiens), Franciaország harmadik, Capet Hugótól származó dinasztiája, mely 987—1328-ig uralkodott. A család ősatyja állítólag Witichin, szász eredetű férfiú volt, ki Nagy Károly idejében jött nyugati Frankországba s kinek Róbert fia (a Bátor) Kopasz Károly idejében anynyira kitüntette magát, hogy Anjout, Touraine-t és az Ile de France-t hűbérül kapta. Róbert a normannok elleni küzdelemben esett el (v. ö. Kalkstein, Robert der Tapfere, Berlin 1871). Róbert utódai előbb a külellenségek ellen, majd a legfőbb hatalomért küzdöttek, végre a trónt kerítették hatalmukba. A családból származó királyok : Hugó (987-996), I. Róbert (996-1031), I. Henrik (1031-1060), I. Fülöp (1060-1108), VI. Lajos(1108-37), VII. Lajos (1137—80), II. Fülöp (1180—1223), VIII. Lajos (1223-26), IX. Lajos (1226-70), III. Fülöp (1270—85), IV. Fülöp (1285—1314), X. Lajos (1314—16), V. Fülöp (1316-22) és IV. Károly (1322—28). VI. Károlyban a K. egyenes ága kihalt s a trón a K. egy mellékágára, a Valois családra szállt. A francia forradalom idején az öszszes francia királyokat K.-nak nevezték. V. ö. Kalkstein, Gesch. des franz. Königtums unter dersten Kapetingern (Lipcse 1877) , Lutehaire, Hist. Amely szók a Κ betűben nincsenek meg, a C-be ií keresendők! Kapetingek