A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)

K - Klerikálizmus - Kleruchok - Klerus - Klesch - Klesheim - Klesić - Klettenberg - Klettgau - Klétus - Kleve

Klerikalizmus — 630 — Volksblatt, Németországban a Germania, Fran­ciaországban a Monde és az Univers, Rómában az Osservatore Romano és Voce di Verità. K. jellegű tudományos vállalatok közül nevezendők : az Analecta Rollandiana, Der Katholik, Historisch-Politische Blätter, a müncheni Historisches Jahr­buch, a Stimmen aus Maria Laach, a Literarische Handweiser és a Literarische Rundschau, Dublin Review stb. Klerikalizmus, egyházi jellegű irány, mely­nek hivei az egyház és a papság szolgálatában állva, annak igényeit és befolyását védelmezik. A szabadelvűség ellenlábasa. Kleruchok (gör.), az ókorban az állami szem­pontból alapított koloniák lakóinak neve, ellen­tétben az apoikoszokkal (1. Apoikia). Az állami szempontból alapított ezen gyarmatok nyilván ősképéül szolgáltak a római koloniáknak. A fegy­ver jogán elfoglalt új állami területeket (kleroi) a győztes állam saját polgárai között osztotta el, akik ennek folytán a kléroszok birtokosai (kleru­chok) lettek. L. M. Klerus (fr. clergé, ang. clergy) a kat. egyház­ban a papi rend, ellentétben a keresztény néppel, a laikusokkal- K. görög szó a. m. sors. A papi rend a K. nevét némelyek szerint onnan nyeri, hogy az elsőnek megválasztott Mátyás sors út­ján jön kiszemelve (szt. Ágoston), mások szerint onnan, hogy a Levi zsidó törzs Kanaan földjének elosztásánál nem nyert osztályrészt, hanem a ti­zedre utaltatott s igy neki «az isten» jutott oszta­lékul. A K., mely felszentelés (ordinatio) által az egyház közvetlen szolgálatára s az egyházhata­lom gyakorlására van hivatva, alkotja a szoros értelemben vett Sacerdotiumot, mig a keresztség által az egyház keblébe tagoltul felvett laikusok csak a tágabb értelemben vett Sacerdotiumhoz tartoznak. A papi rendnek, a K.-nak, mint az egyházhatalom gyakorlására különösen hivatott s jogosított rendnek szoros megkülönböztetése a laikusoktól, egyik lényeges különbség a katoli­cizmus és a protestantizmus között, amely utóbbi a híveknek általános papságát vitatja, s a papi rendet történetileg fejlődött, az ős­keresztény egyházban nem gyökeredző intézménynek tekinti. A papi rendbe való felvétel egyedüli módja a fel­szentelés (1. Egyházi rend), mely, miként a kereszt­ség, eltörölhetetlen jelleget kölcsönöz, ugy hogy valamint a megkeresztelt nem keresztény hitre történt áttérés dacára nem szűnik meg keresztény lenni, ugy az egyszer pappá felszentelt többé laikussá nem lehet. A tridenti zsinat anatémával sújtja azokat, kik ezt tagadni merészelnék. H. Klesch Kristóf, ág. ev. lelkész, szül. Iglón 1632 okt. 16., megh. Erfurtban 1706 febr. 20. Tanult szülőföldjén, majd 1648-tól a boroszlói gimná­ziumban. 1650. a vittenbergai egyetem hittan­hallgatói közé lépett s 1654. felkai diakónus, más­fél évvel később matheóci, 1661. szepes-szombati lelkész lett. A gyásztized kezdetén Lengyel-, majd Németországba menekült. Itt Wittenbergában állapodott meg, hol az egyetem 1674 okt. 9. ma­giszteri címmel ruházta fel. Ekkor Jenába ment, hol prédikálással és irodalmi működéssel foglal­kozott, mely utóbbiért 1678. több rendbeli kitün­tetés lett jutalma. 1680. Thennstädtben (Türingia) prédikátor, 1684. Erfurtban diakónus, a követ­kező évben ugyanott lelkész lett. Költészet és teologia volt írói munkásságának két főiránya. Magyar vonatkozású műve : Succincta papisticae in XIII. Scepus, oppidis Hungáriáe 1674. insti­tutae deformationis narratio (Jena 1679). 7. J. Klesheim Antal báró, osztrák tájnyelven iró német költő , szül. Péterváradon 1816 február 9., megh. Badenben 1884 jul. 6. Platzer álnév alatt Pesten és Pozsonyban mint népdalénekes lépett föl. Tetszést aratott az osztrák tájnyelven írt költeménygyűjteményével : Steierische Alpenblu­men. Később saját költeményeit olvasta fel előbb Pesten és Bécsben, majd az osztrák tartományok­ban , később némely német udvarnál. Gyűjteményei közül említendők : Schwarzblattl aus'n Weana­wald (Bécs 1843—1866); Das Mail­ifterl (1853, 2. kiad. Drezda 1858). TIMÁU. Klesic (ejtsd:-sics) Pál (1390—1391), I. Tvrdko István boszniai király bánja volt Dalmáciában, mely 1390- Zsigmond királyunktól teljesen elpár­tolt és magát a boszniai királynak alávetette. K. hivatalos címe «Horvátország és Dalmácia vaj­dája» volt. Hivataloskodása csak Tvrdko király haláláig (1391 márc. 23.) tartott. Életkörülményei­ről mást nem tudunk, mint hogy előkelő boszniai család sarja és kitűnő hadvezér volt. Utódja a horvát-bosnyák bánságban Vukcic Vuk lett, míg­nem Zsigmond 1393. Dalmáciát ismét visszasze­rezte.­­ Bec. Klettenberg Zsuzsánn­a Katalin, német irónő, szül. 1723 dec. 19. M. m. Frankfurtban, megh. 1774 dec. 16. Ismeretes arról, hogy Goethe anyjá­val barátságban lévén, nagy befolyást gyakorolt Goethére annak ifjúságában, Goethe által meg­ismerkedett Lavaterrel is. Élete és egyénisége Goethe Wilhelm Meister-jének Bekenntnisse einer schönen Seele-jében tükröződik. Irt néhány egy­házi éneket és prózai dolgozatot. TÍMÁR: Klettgau, a régi alamann hercegségnek egy­kori kerülete, a Banden, Rajna és Wutach kö­zött. A Habsburg-Laufenburgi grófok birtokából 1408. Sulz grófjainak jutott birtokába. Ezek ki­haltával 1687. a Schwarzenberg hercegi család kapta meg, amely azután 1813. a badeni nagy­hercegségnek eladta. Jelenleg egy része Baden­hez tartozik, másik része Svájchoz. A Svájchoz tartozó rész 2 járásra oszlik ; ezek Felső-K. (41 km2 ter., 3557 lak., Neunkirch székhelylyel) és Alsó-K. (40 km2 ter., 4232 lak., Unterhallau szék­helylyel). Ezeken kívül a K. része volt még Zü­rich kantonnak a Rajna jobbpartján fekvő része és a mellette fekvő Buchberg. —ZIK. Klérus (Kilit), egri prépost és királyi kancellár volt 1222., s mint ilyen ő fogalmazta az arany­bullát (1. o.) s ugyanakkor a magyar egyházi rend szabadalomlevelét. A király jutalmul egri püs­pökké tette ; K. 1225. már mint ilyen panaszkodott káptalana sanyarú helyzetéről. 1232. ő alapította a bélháromkúti apátságot (1. o., Pallas Nagy Lexi­kona III. 42). M. Kleve (Cleve, Kleef), az ugyanily nevű járás székhelye Düsseldorf porosz kerületben és az egy­kori K. hercegség fővárosa 5 km.-nyire a Rajnától és 7 km.-nyire a németalföldi határtól, a Kermis­dal és vasút mellett, (1890) 10.409 lak., vasöntővel. Amely szók a lí betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők ! és' Kleve

Next