A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)
K - Klerikálizmus - Kleruchok - Klerus - Klesch - Klesheim - Klesić - Klettenberg - Klettgau - Klétus - Kleve
Klerikalizmus — 630 — Volksblatt, Németországban a Germania, Franciaországban a Monde és az Univers, Rómában az Osservatore Romano és Voce di Verità. K. jellegű tudományos vállalatok közül nevezendők : az Analecta Rollandiana, Der Katholik, Historisch-Politische Blätter, a müncheni Historisches Jahrbuch, a Stimmen aus Maria Laach, a Literarische Handweiser és a Literarische Rundschau, Dublin Review stb. Klerikalizmus, egyházi jellegű irány, melynek hivei az egyház és a papság szolgálatában állva, annak igényeit és befolyását védelmezik. A szabadelvűség ellenlábasa. Kleruchok (gör.), az ókorban az állami szempontból alapított koloniák lakóinak neve, ellentétben az apoikoszokkal (1. Apoikia). Az állami szempontból alapított ezen gyarmatok nyilván ősképéül szolgáltak a római koloniáknak. A fegyver jogán elfoglalt új állami területeket (kleroi) a győztes állam saját polgárai között osztotta el, akik ennek folytán a kléroszok birtokosai (kleruchok) lettek. L. M. Klerus (fr. clergé, ang. clergy) a kat. egyházban a papi rend, ellentétben a keresztény néppel, a laikusokkal- K. görög szó a. m. sors. A papi rend a K. nevét némelyek szerint onnan nyeri, hogy az elsőnek megválasztott Mátyás sors útján jön kiszemelve (szt. Ágoston), mások szerint onnan, hogy a Levi zsidó törzs Kanaan földjének elosztásánál nem nyert osztályrészt, hanem a tizedre utaltatott s igy neki «az isten» jutott osztalékul. A K., mely felszentelés (ordinatio) által az egyház közvetlen szolgálatára s az egyházhatalom gyakorlására van hivatva, alkotja a szoros értelemben vett Sacerdotiumot, mig a keresztség által az egyház keblébe tagoltul felvett laikusok csak a tágabb értelemben vett Sacerdotiumhoz tartoznak. A papi rendnek, a K.-nak, mint az egyházhatalom gyakorlására különösen hivatott s jogosított rendnek szoros megkülönböztetése a laikusoktól, egyik lényeges különbség a katolicizmus és a protestantizmus között, amely utóbbi a híveknek általános papságát vitatja, s a papi rendet történetileg fejlődött, az őskeresztény egyházban nem gyökeredző intézménynek tekinti. A papi rendbe való felvétel egyedüli módja a felszentelés (1. Egyházi rend), mely, miként a keresztség, eltörölhetetlen jelleget kölcsönöz, ugy hogy valamint a megkeresztelt nem keresztény hitre történt áttérés dacára nem szűnik meg keresztény lenni, ugy az egyszer pappá felszentelt többé laikussá nem lehet. A tridenti zsinat anatémával sújtja azokat, kik ezt tagadni merészelnék. H. Klesch Kristóf, ág. ev. lelkész, szül. Iglón 1632 okt. 16., megh. Erfurtban 1706 febr. 20. Tanult szülőföldjén, majd 1648-tól a boroszlói gimnáziumban. 1650. a vittenbergai egyetem hittanhallgatói közé lépett s 1654. felkai diakónus, másfél évvel később matheóci, 1661. szepes-szombati lelkész lett. A gyásztized kezdetén Lengyel-, majd Németországba menekült. Itt Wittenbergában állapodott meg, hol az egyetem 1674 okt. 9. magiszteri címmel ruházta fel. Ekkor Jenába ment, hol prédikálással és irodalmi működéssel foglalkozott, mely utóbbiért 1678. több rendbeli kitüntetés lett jutalma. 1680. Thennstädtben (Türingia) prédikátor, 1684. Erfurtban diakónus, a következő évben ugyanott lelkész lett. Költészet és teologia volt írói munkásságának két főiránya. Magyar vonatkozású műve : Succincta papisticae in XIII. Scepus, oppidis Hungáriáe 1674. institutae deformationis narratio (Jena 1679). 7. J. Klesheim Antal báró, osztrák tájnyelven iró német költő , szül. Péterváradon 1816 február 9., megh. Badenben 1884 jul. 6. Platzer álnév alatt Pesten és Pozsonyban mint népdalénekes lépett föl. Tetszést aratott az osztrák tájnyelven írt költeménygyűjteményével : Steierische Alpenblumen. Később saját költeményeit olvasta fel előbb Pesten és Bécsben, majd az osztrák tartományokban , később némely német udvarnál. Gyűjteményei közül említendők : Schwarzblattl aus'n Weanawald (Bécs 1843—1866); Das Mailifterl (1853, 2. kiad. Drezda 1858). TIMÁU. Klesic (ejtsd:-sics) Pál (1390—1391), I. Tvrdko István boszniai király bánja volt Dalmáciában, mely 1390- Zsigmond királyunktól teljesen elpártolt és magát a boszniai királynak alávetette. K. hivatalos címe «Horvátország és Dalmácia vajdája» volt. Hivataloskodása csak Tvrdko király haláláig (1391 márc. 23.) tartott. Életkörülményeiről mást nem tudunk, mint hogy előkelő boszniai család sarja és kitűnő hadvezér volt. Utódja a horvát-bosnyák bánságban Vukcic Vuk lett, mígnem Zsigmond 1393. Dalmáciát ismét visszaszerezte. Bec. Klettenberg Zsuzsánna Katalin, német irónő, szül. 1723 dec. 19. M. m. Frankfurtban, megh. 1774 dec. 16. Ismeretes arról, hogy Goethe anyjával barátságban lévén, nagy befolyást gyakorolt Goethére annak ifjúságában, Goethe által megismerkedett Lavaterrel is. Élete és egyénisége Goethe Wilhelm Meister-jének Bekenntnisse einer schönen Seele-jében tükröződik. Irt néhány egyházi éneket és prózai dolgozatot. TÍMÁR: Klettgau, a régi alamann hercegségnek egykori kerülete, a Banden, Rajna és Wutach között. A Habsburg-Laufenburgi grófok birtokából 1408. Sulz grófjainak jutott birtokába. Ezek kihaltával 1687. a Schwarzenberg hercegi család kapta meg, amely azután 1813. a badeni nagyhercegségnek eladta. Jelenleg egy része Badenhez tartozik, másik része Svájchoz. A Svájchoz tartozó rész 2 járásra oszlik ; ezek Felső-K. (41 km2 ter., 3557 lak., Neunkirch székhelylyel) és Alsó-K. (40 km2 ter., 4232 lak., Unterhallau székhelylyel). Ezeken kívül a K. része volt még Zürich kantonnak a Rajna jobbpartján fekvő része és a mellette fekvő Buchberg. —ZIK. Klérus (Kilit), egri prépost és királyi kancellár volt 1222., s mint ilyen ő fogalmazta az aranybullát (1. o.) s ugyanakkor a magyar egyházi rend szabadalomlevelét. A király jutalmul egri püspökké tette ; K. 1225. már mint ilyen panaszkodott káptalana sanyarú helyzetéről. 1232. ő alapította a bélháromkúti apátságot (1. o., Pallas Nagy Lexikona III. 42). M. Kleve (Cleve, Kleef), az ugyanily nevű járás székhelye Düsseldorf porosz kerületben és az egykori K. hercegség fővárosa 5 km.-nyire a Rajnától és 7 km.-nyire a németalföldi határtól, a Kermisdal és vasút mellett, (1890) 10.409 lak., vasöntővel. Amely szók a lí betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők ! és' Kleve