A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)
K - Kapir - Kapisztrán
Kapilláritás — 124 — gyobbítani akarjuk, a kapilláris erők ellenében munkát kell végeznünk, bele kell fújnunk ; ha pedig a fúvó cső végét nyitva tartjuk, a buborék teljesen összehúzódik. A folyadék határfelülete úgy viselkedik, mint valami kifeszített rugalmas hártya, mely összehúzódni törekszik , hogy az egyensúlyban maradjon, a hártya széleire, valamint a hártyából kimetszett felületi rész széleire feszítő erőnek kell működnie a hártyában. A folyadék határfelületében is ily feszítő erők működnek; a vonalegységre, rendesen 1 mm.-re ható feszítő erő neve feszültség, mely csak az érintkező folyadékok minőségétől függ. Ha a folyadékra külső erő nem hat, vagy a kapilláris erők mellett elhanyagolható, akkor az előbbiek alapján a határfelület oly alakú lesz, hogy az adott feltételek mellett lehető kicsiny legyen. Plateau olajcseppet tett víz és alkohol keverékébe, melynek sűrűsége az olaj sűrűségével egyenlő volt ; az olajcseppre gyakorolt felhajtó erő egyenlő lévén akkor az olajcsepp súlyával, az oly állapotban volt, mintha semmi külső erő sem hatna reá ; tehát oly alakot vesz fel, melynél a csepp adott térfogata mellett a felület a lehető legkisebb ; ilyen természetű felület pedig a gömb ; tényleg az olajcsepp gömbalakot öltött. Ha a folyadékra a nehézség is hat, akkor az a kapilláris erőkkel egyetemben megszabja a határfelület alakját. Az előbb körvonalazott elmélet a felület alakjának meghatározására egy másodrendű parciális differenciálegyenletre vezet, melynek integrációja csak igen kevés egyszerű esetben sikerült (hengerfelület) ; ha a határfelület forgásfelület, akkor is csak közelítő megfejtéssel kell megelégednünk. A kísérleti vizsgálatok jelentékeny részét a felületi feszültség értékének meghatározása képezi ; felhasználható p. ezen célra a folyadékok felemelkedése kapilláris csövekben. Kiváló előnyökkel rendelkezik Eötvös Lóránd Kr. n. n. reflexiós módszere, mely kapilláris hengerfelületre alkalmazva közvetlenül megadja a felületi feszültség értékét, forgásfelületre alkalmazva pedig egyetlen egy folyadék, p. a víz felületi feszültségének értékét ismerve, bármely folyadékot igen egyszerű úton megadja. Eme módszer előnyei főkép abban állanak, hogy általa a felületi feszültség értéke meghatározható teljesen zárt üvegcsőben foglalt s csak telített gőzével érintkező folyadékon, miáltal a felület tisztasága biztosítva van. Lehetségessé teszi továbbá eme módszer a felületi feszültségnek igen tág hőmérsékleti körben — az olvadási ponttól közel a kritikus hőmérsékletig — való meghatározását. Egészen új szempontból vizsgálta a kapilláris jelenségeket Eötvös Lóránd dr. Vizsgálatai úgy fizikai, mint kémiai szempontból kiváló fontosságú eredményre vezettek, amennyiben általuk a folyadék molekula súlya és felületei feszültsége közötti igen egyszeri kapcsolat az u. n. Eötvös-féle törvény derült ki. Eme törvény úgy fejezhető ki, hogy a molekuláris felületi energia a hőmérséklet minden, u. n. normál folyadékra egyformán arányosan változik. Azaz ha a a felületi feszültség, 2 υ a molekuláris térfogat, akkor αυ a minden normál-folyadékra a hőmérséklettel arányosan változik, az arányossági faktor pedig mind e folyadékokra ugyanaz : a normál-folyadéknak nevezve az olyat, melynek molekulái egyformák és egyszerűek, tehát nem alkotnak molekula-csoportokat. A mely anyagok ezen törvénytől eltérnek, azoknak molekulái nem egyszerűek s a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan egyforma és egyszerű molekulákra bomlanak. Ebből is látható az Eötvös-féle törvény jelentősége a molekulasúly s fizikai disszociáció szempontjából. V. ö. Magy. tud. akad. III. oszt. ülése 1885. TANGL. Kapit. 1. Kefi. Kapisztrán János (Capistrano), szt. Ferencrendi szerzetes, Magyarország történelmének nevezetes alakja, szül. 1386 jun. 24-én, a calabriai tartomány Capistrano nevü városkájában, honnan előnevét vette. Megh. 1456 okt. 23-án, Perugiában elvégezvén a jogot, büntető törvényszéki biró lett ; de összeütközésbe jővén polgártársaival, börtönbe vetették, s mig ő ott sínylődött, szép fiatal felesége meghalt. 30 éves volt, mikor kiszabadult, s a világgal meghasonolva, a szt. Ferenciek szerzetébe lépett. Izzó szenvedélye ezentúl az egyház érdekei előmozdítására irányult. V. Márton, IV. Jenő és V. Felix pápák megbízásából 1426-tól fogva 30 esztendőn át üldözte mint legátus és inquizitor a szerzete kebelében eretnekségre hajló u. n. Fratricellieket, főként a nápolyi tartományban és az egyházi államban. Ugyanekkor sienai Bernáttal együtt alapította meg a szt. Ferenc-rend szigorúbb rendtartású ágát, melynek magyar tartománya, «Provincia s. Joannis a Capistrano » címmel 1757. alakult meg, s mai napiglan virágzik 9 magyarországi, 9 szlavóniai és 4 alsó-ausztriai rendházzal. 1450-ben V. Miklós pápa Németországbaküldte, hogy a husziták és a törökök ellen keresztes háborút prédikáljon. Ékesszólása bár csak latin nyelven érvényesülhetett, mindamellett nagy sikert ért el. Csehországban számos huszitát térített meg, Sziléziában a szent ostya meggyalázása címén számos zsidót vonatott kínpadra végettetett meg, míg végre Podiebrád György parancsára el kellett hagynia az országot. Szenvedélyes lelke csakhamar új működési teret talált Magyarországon. Midőn III. Kalixtus pápa a török ellen keresztes háborút hirdetett, Magyarországba Carvajal bíbornokot és K.-t küldte az ügy elősegítése végett. K. annyira felizgatta a kedélyeket a keresztes háború hirdetésében, hogy az 1456-iki budai országgyűlésen egyhangúlag kimondották a rendek a fegyverre kelést. A török azonban hírtelen Nándorfehérvár alatt termett, 150 ezernyi hadával s 300 ágyúval. Hunyadi János, miután a Cilley által felbujtogatott főurak egymásután pártoltak tőle el, K.-tól segítve, 1456 jul. 14. megtámadta a törököt hajóhadával, s annak hajós hadseregét tönkretette , mire a török jul. 21-ére elrendelte Belgrád ostromát. Hunyadi a maga vitézeivel és K. a keresztesekkel két ízben verte vissza a törököket, mig harmadszor a városba nyomultak s a keresztényeket részint a várba, részint a külső bástyákra szorították. Szilágyi Mihály s a kis számú őrség már-már kétségbe estek a vár megtarthatásán, de a K. Jézus nevét kiáltozó szava által feltüzelt keresztesek lelkesedése a harcot rendkívül hevessé s a török túlnyomó száma. Amely szók a Κ betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők! Kapisztrár»