A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)
K - Kosztel- - Kosztnic - Kosztolány - Kosztolányi - Kosztolna - Kosztomarov - Kosztos csapat - Kosztos horgászat - Kosztroma
Kosztel 1837 - Lufthaler a várat a törököknek 2000 aranyért átadta, de árulásáért halállal lakott ; a törökök azonban 1596-ig birták a várat, amikor Draskovics János bán a törököket megverte s a várat felgyújtotta. 1624. Zrínyi György, 1657. Erdődy Miklós bán leverte a törököket s tőlük végleg visszahódította K. várát. TH—v. 2. K., Bosnyák-E, az ugyanily nevü járás székhelye Banjaluka bosnyák kerületben, az Una jobb partján, (1881) 1375 lak. 1556. a török ostrom alá fogja, de Zrínyi Miklós fölszabadítja. 1690. pedig Draskovics horvát bán 50,000 törököt ver itt meg. —ζικ: Kosztel-hegység, Horvát-Szlavónország egyik kisebb hegycsoportja, mely Varasd vmegyében a Solta és Krapina völgyei között emelkedik s leginkább cerithium- és kongéria-képződményekből áll. A K.-hegységfelé közvetlenül összefügg a magasabb Macelj-hegységgel. TH—v. Kosztnic, 1. Konstanz. Kosztolány, 1. Fenyő-K, 1. azt. — 2. Nagy-K. kisközség Nyitra vármegye pöstyéni j.-ban, (1891) 1563 tót és német lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Nagy-K. egyik főfészke volt Giskra cseh martalócainak, különösen pedig a hirhedt Dzvela zsebrak vezérnek, kit Mátyás király 1466. innen kiostromolt ; a kuruc időkben is szerepelt. TH.v. Kosztolányi, 1. László (nemes-kosztolányi) báró, tábornok, szül. Kosztolányban 1739 jun. 30., megh. u. o. 1806 jun. 30. Már mint 15 éves ifjú a 2-ik magyar gyalogezredbe lépett és részt vett a hét éves háború három első hadjáratában, később a török elleni háborúkban tűnt ki, s 1788 máj. 29. mint előőrs, Vasziley helység mellett egy 2000 főnyi török dandárt megszalasztott. A következő évben (1789 aug. 28.), midőn Clerfayt osztrák tábornokot 25.000 főnyi török had Mehádia mellett megtámadta, K. lovas rohama döntötte el az ütközet sorsát. A csata után K. a Cerna folyó túlsó partján is üldözte a futó mozlimeket, s vitézségéért a lovagkeresztet, majd később a bárói rangot kapta. Utoljára (1793) a lauterburgi vonal bevételénél tüntette ki magát ; a rá következő évben tábornoki ranggal nyugalomba vonult. 2. K. Mór (nemes-kosztolányi, alsó és felsőkemenci), százados, szül. 1806 november 27., megh. Nemes-Kosztolányban 1884 máj. 16. Serdülő korában a korneuburgi katonai intézetbe vétetett fel, honnét mint hadapród került a 33-ik gyalogezredbe. A honvédség felállításakor átlépett a magyar hadseregbe századosi ranggal. Móga és Görgey alatt végigküzdötte a szabadságharcot s az utóbbinak Komárom alól történt elvonulásakor Klapkával maradt a várban. A kapitulációt mindvégig ellenezte s testtel s lélekkel forradalmi ember volt. Komárom átadása után visszament birtokaira. Közügyekbentöbbé nem vett részt. 3. K. Sándor, ferencrendi szerzetes, XVIII. sz.beli iró. Lelkész volt Kőrösladányban. Művei : Egyházi beszédek (2 köt., Pozsony 1794) ; Böjti napokra rendeltetett beszédek (4 köt., u. o. 1798) ; Három szakaszokra osztott szent beszédek (Pest és Pozsony 1800). ζ—κ. Kosztolna, kisközség Nyitra vmegye miavai j.-ban, (1891) 2063 tót lak. Kosztomarov Miklós, orosz történetbuvár, született Osztrogosban (voronezsi kormányzóság) 1817., megh. Szt. Pétervárt mint nyugalmazott tanár 1885 ápr. 19. Tanult a harkovi egyetemen és több évig kis-orosz népköltészeti adalékok gyűjtésével foglalkozott, azután 1846-ban tanár lett a harkovi egyetemen, de már a rákövetkező évben elbocsáttatott, mert a kis-orosz irodalom előmozdítására célzó törekvései felkeltötték a kormány gyanúját. Irodalmi föllépésének első éveiben kis-orosz nyelven irt, de 1847 óta kizárólag a nagy-orosz nyelvet használta. Nevezetesebb művei : Russzkaja Isztorija , zsiznje opiszanijah jeja glavnjejsih djejatjelej (számtalan kiadás, úgyszólván minden évben); Poszljednyje gody pjecsi Poszpolitoj ; Bogdan Hmelnickij (Szt. Pétervár 1884) ; Isztoricseszkija 1110-nografli i izszljedovanija (u. o. 1881) ; Mazepa i Mazepincy (Mazepa és a Mazepisták, u. 0. 1885) ; Szjeveroruszkija narodopavsztva vo vremja udijnovjecsevavo uklada (Az északi orosz népbiróság, u. 0. 1886) ; Ocserk demasnyej zsiznji i mravov velikorusszkavo naroda , XVI—XVII. szt. (A nagyorosz nép házi élete és szokásai a XVI— XVII. sz.-ban, u. 0. 1887) ; Ocserk torgoviji moszkovszkavo goszudarsztva , XVI XVII. szt. (A moszkvai birodalom kereskedelme a XVI—XVII. sz.-ban, u. 0. 1889); sz. E. Kosztos csapat (ném. Backsmannschaft ; ol. rancio , ang. mess), a hadihajó legénységének 10— 12 főből álló csoportja, mely a szerepkönyv beosztás szerint egy tálból eszik, illetve egy evőcsoportot képez. F—L. Kosztos horgászat, a halfogásnak az a neme, midőn a horog inánál fogva vesszőre van kötve. L. Halászat, Kosztroma, 1. kormányzóság Oroszország középső részében Vologda, Vjatka, Nizsegorod, Vladimir és Jaroszlavl között, 84,695 km 2 területtel, 1.381,722, 1 km 2-re 16 lakossal. Az egész kormányzóság a Volga vízkörnyékéhez tartozik , ennek hajózható mellékfolyói : a K. és mellékvize a Vioxa, az Unzsa és Vetluga. Nagyobb tavai a Galics(57 km 2) és a Csukloma(43 km 2). Majdnem egész K. a permi képződményekből áll. Az időjárás meglehetősen zord és nedves. K.-ban az évi középhőmérséklet 25°, a júniusi 25-7° és a januáriusi — 23-7°. A megművelt föld alig teszi az egész területnek 1/5-ét. A legjobban megterem a len, kender és burgonya ; sok kezet foglalkoztat a nagy kiterjedésű erdőkben az erdőgazdaság. Az állattenyésztés nem jelentékeny, csakis a méhtenyésztés. Bányászatot csak az Unzsa mentén találni. Az ipar újabban fejlődésnek indult. A kereskedelmet a Volga hajózható mellékvizeivel és 56 ron. hosszú vasúthálózat élénkíti. Az oktatás szolgálatában áll 5 közép-, 2 szak- és 485 népiskola. K. föl van osztva a következő 12 járásra : K., Buj, Galics, Jurjevec, Kinesma, Kologriv, Makarjev, Nerekhta, Szoligalics, Csukhloma, Varnavin és Vetluga. — 2. K. az ugyanily nevü kormányzóságnak és püspöknek székhelye a Volga és a 398 km. hosszú K. Összefolyásánál, az előbbinek balpartján, vasút mellett, (1892)30,935 lak., pamut- és lenszövőkkel, bőrgyártással, hajókészítéssel, gépgyárakkal, vászon-, len-, bőr-, termény- Amely szók a Κ betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők ! Kosztroma