A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)

K - Keményítő-cukor - Keményítőgyári hulladékok - Keménymag - Kemény mester - Kemény ólom - Kemény öntés - Keményparásak - Keménység - Keménységi fok - Kéményseprő - Kéményseprő-palló - Kemény száj

Keményítő-cukor — 356 — Kemény száj­ tós által, v. légnyomó készülékben szabadíttatik meg. Az ezen eljárásnál nyert keményítő darabok 50—60° C.-nál előre lesznek szárítva, majd papírba téve alacsonyabb hőmérséknél a még feles víztől is megszárítják. Minél lassabban történik a szá­rítás, a keményítő fénye annál erősebb. Egyéb kem­ényítőf­ajok. Az ú. n. exotikus ke­ményítőfajokat, mint szágo-, tapioka-, Arrow­root-keményítő, többnyire igen egyszerű módon nyerik, ezek rendesen sárgás színűek. Megjegy­zendő még, hogy a kereskedésben előjövő szágo­liszt burgonyakeményítőből készül megfelelő ke­zelés mellett. A keményítő használata az iparban igen sokféle : a fehérneműek keményítésére, csi­nozására, a papírgyártásban, könyvkötészetben, továbbá mindenféle dextrinek, keményítőszörp és szőllőcukor előállításához használják. sz. GY. Keményítő-cukor, 1. Szöllő-cukor. Keményítőgyári hulladékok, 1. Keményítő-Keménymag, 1. Keménymag. Kemény mester, baranyai főispán, néhai Lő­rinc nádor fia, a Héderváry-család tagja, 1290. nagy tisztességgel fogadta az Ausztriából a ma­gyar trón elfoglalására hazatérő III. Andrást, sa­ját házánál fényesen megvendégelte és Székes­fehérvárra is elkísérte. Hűségét a király 1291 aug. 9. és okt. 4. a fiuörökös nélkül elhunyt Ba­logh Miklós sársomlyói várának, Harsány nevü falvának és egyéb javainak odaajándékozásával hálálta meg. M. Kemény ólom, az az ólo­n-örvény, melyben mintegy 5°/C antimon s ezenkívül kis mennyiség­ben arzén, réz, vas s más rondítő van. Kemény öntés, 1. Kérges öntés. Keményparásak (Acanthopteri), a csontoshalak egyik rendje ; a békuszonyosokkal és tü­skepará­sokkal azonos értelmű kifejezés. L. Tüskepará­sok és Halak. Keménység, az ásványnak az a tulajdonsága, hogy nálánál puhább ásványt megkarcolni képes. A K. az ásvány megismerésére nézve igen jellemző tulajdonság, azért az ásványok K.-ének megha­tározására K.-i fokozatot állítottak össze. A meg­használtabb K.-i fokozat a Mohs-féle, mely a leg­puhább ásványt l­el, a legkeményebbet 10-el jelzi és a következő : 1. szteatit (zsirke) ; 2. kősó v. gipsz ; 3. mészpát ; 4. fluorit ; 5. apatit ; 6. földpát ; 7. quarc ; 8. topáz ; 9. korund ; 10. gyémánt. Va­lamely ásványnak keménységét röviden számmal szoktuk megjelölni. K. 6­7, annyit tesz, hogy az illető ásvány quarckeménységű, vagyis a föld­páttól lefelé megkarcolja a puhább ásványokat, ellenben a topáz, a korund és a gyémánt az illető ásványt karcolják meg. K. 6­5 annyit tesz, hogy az illető ásvány keményebb a földpátnál, de nem oly kemény mint a quarc , vagyis a földpátot meg­karcolja, a quarcot nem, ellenben a földpát az illető ásványt nem karcolja meg, a quarc igen. Breithaupt 12 fokú K.-skálát használt , a 2-ik és 3-ik fok közé szúrta a csillámot, az 5. és 6-ik fok közé a szkapolitot. K. fokozat hiányában valamely ásvány keménységére nézve következő eljárással tájékozódunk : Az 1 K. ásvány körömmel igen könnyen, a 2 nehezen karcolható ; a vasszeg a 3 K. ásványon jól fog, a 4-iken nehezen ; az acél az 5 K.-vel nem ad tüzet, a 6-as nagyon kevéssé, a 7 és a többivel erősen ad tüzet. A 6 K. az üve­get gyengén, a 7 K. erősen karcolja. A K. egészen pontos meghatározására való a sziderometer, vagy olyan készülék, melyben acél- v. gyémánt-hegy­gyel karcolják a kérdéses ásványt és pedig bizo­nyos mennyiségű súlynehezék közvetítésével. A mennyi súly szükséges ahhoz, hogy az illető ás­vány megkarcoltassék, annyi a K.-é. A K. tehát súlyokkal fejeztetik ki, ami természetesen sokkal pontosabb, mint a más ásványokkal való felületes összehasonlítás. A Mohs-féle K.-i fokozat ásvá­nyainak vizsgálata szklerométerrel a következő eredményeket adta : az acéltű karcot idézett elő Γ 5 grammnyi megterhelés alatt a gipszen, 9 gram­mal a mészpáton, 36 g. a fluoriton, 163 g. az apatiton, 260 g. a földpáton ; a gyémánthegy megkarcolta 12 g.-nyi megterhelés alatt az apa­titot, 20 g.-al a földpátot, 34 g. a quarcot, 43 g. a topázt, 51 g. a zafirt. A gyémánthegy az acél­tűt 23 g. súly alatt karcolja meg. A különbség a K.-i fokozat alsó fokain levő ásványok között jóval csekélyebb mint a magasabb fokon levő ás­ványok közt, úgy hogy a fokozat egyes tagjai közt nagyon eltérők e K.-i különbségek. Sokkal nagyobb a­ különbség a magasabb fokon, mint az alacsonyabb fokon levők közt. A különbség a gyémánt meg a korund K.-e közt jóval nagyobb,, mint a következő fokon levő ásványok közti K. A szklerométerrel való pontos meghatározások azt is kiderítették, hogy egyazon kristály nem minden lapon mutat tökéletesen egyforma K.-et, sőt még egyazon lapon az irányok szerint is van némi különbség a K. között. Nemcsak a kristá­lyok alaki meg­hasadási iránya, de úgy látszik a kristályok alaki meg K.-i viszonyai között is van, bizonyos összefüggés. Eddigelé a következő K.-i törvényeket lehetett a szklerométerekkel való mérések alapján megállapítani: 1. K.-i különb­ségek csakis hasadó kristályokon mutatkoznak. 2. A hasadási lapokon van a legkisebb, a hasa­dási lapra merőleges lapokon a legnagyobb K.. A különböző irányú K.-i adatok alapján a kristá­lyokon K.-i görbéket szoktak szerkeszteni, melyek más-más K.-i különbségek mellett más-más ala­kot eredményeznek, úgy hogy belőlük az illető ásvány K.-i viszonyai leolvashatók. A K.-et újab­ban még legyalulással, fúrással meg csiszolással is határozzák meg. SZT­­H„ Keménységi fok, 1. Keménység. Kéményseprő van Magyarországon — bele­értve Horvát-Szlavonországokat — az 1890. ipar­statisztika szerint 901 önálló iparos és pedig 826 férfi s 75 nő, kiknél alkalmazva van 33 tisztviselő, 10 családi kisegítő, 1164 segéd, 519 tanonc, 3 mun­kás, 2 napszámos és 22 szolga. A K. ipart az 1884. évi XVII. t.-c. (ipartörvény) külön is szabályozza. Kéményseprő-palló, szűkszáru kémények tisz­togatása miatt az épület fedelén készített egy­szerű bürü, melyen állva a kéményseprő a ké­ménybe a tisztító vasgolyót leereszti. A K. kát­ránynyal bekent puhafa-palló, melyet Γ00—2ΌΟ m. közökben kovácsolt vaslábak tartanak ; a palló fölött Γ00 m. magasban elhúzódó gömbölyű v. lapos vas szolgál korlátul. F. K.: Kemény száj, a lónál a kevésbbé érzékeny száj, mely miatt a ló nehezen vezethető. Különféle okai Amely szók a Κ betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők !

Next