A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)

K - Kossuth-emlékérmek - Kossuthfalva - Kossuth Hirlapja - Kossuth-induló - Kossuth-kalap - Kossuth-könyvtár - Kossuth név

Kossuth-em lékérmek — 833 Kossuth név kok készültök, melyek közül több fenmaradt egye­seknél, kik az emigránsokkal levelezésben álltak. Kossuth-emlékérmek. Az emigráció idejéből kétféle német ós egy angol szövegű K. emlékérmet ismerünk. Németek : Ludwig Kossuth, geb. d. 27. April 1806. Szembenéző mellképe. Rev. Gott be­schütze Ungarn. 1849. Magyarország koronátlan címere cartouche-ban damaszeirozott mezőben. Ezüst és ón. — 2. Lud. Kossuth. Jos. Bem. Vereint i. Kampf für Ungarns heil'ge Freiheit ; két szembe néző mellkép, alul 1849. Rev. Des Ruhmes un welk­baren Lorbeer windet d. Geschichte euch beiden (babérkoszorúban) ; ón. Angol : Louis Kossuth the Washington of Hungary ; balra néző mellképe. Rev. Now in the name of eternal truth, and by all that is sacred and dear to man ; sinee the history of mankind is recorded, there has been no cause more just than the cause of Hungary ! — ezüst és bronz. Veretett Amerikában. Halála alkalmából három magyar feliratú bronz ós ón emlékérem készült : 1. Kossuth Lajos. Dicső korszak lánglelkü alko­tója. Született 1802 szept. 16. Meghalt 1894 márc. 20. 2. u. a. kisebb. 3. Kossuth Lajos. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. 1848. KÉTHY. Kossuthfalva, Soroksárhoz tartozó népes telep, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti alsó j.-ban, vasúti állomással. Kossuth Hírlapja, politikai napilap, melyet Kossuth Lajos pénzügyminiszter saját orgánu­mául alapított és saját programmjával indított meg 1848 jul. 1., 4000 előfizetővel. Bajza József volt a szerkesztője; közreműködtek a lapnál: Kossuth vezércikkeivel, melyek azonban később elfoglaltságánál fogva mindinkább gyérültek, továbbá Ábrányi (Eördögh) Emil, Garay János, Hunfalvy Pál, Szabó Károly, Szathmáry Károly, Szeberényi Lajos, b. Wesselényi Miklós stb. Meg­jelent a K. dec. 31-ig, minden eddigi magyar lap­nál nagyobb íven, gyakran félív melléklettel, összesen 156 szám ; nov. már 5153 példányban járt. sz. J. Kossuth-induló a címe egy nagy hatású ere­deti magyar indulónak, melyet Müller József, a Turszky-ezred volt jeles katona karmestere 1848 tavaszán Kossuth Lajos tiszteletére szerzett. Szép­ségre s eredetiségre nézve ez induló méltó párja a ma már világhírű Rákóczi indulónak, KÁLDY. Kossuth-kalap, gömbölyű kupaku, felhajló karimájú pörge kalap ; magyaros viselet ; az 50-es évek elején tüntetés számba ment, a 70-es évek elején ismét divatban volt. Kossuth-könyvtár. Kossuth nem volt könyv­gyűjtő a szó szoros értelmében. Könyvtára eset­leg került össze azon tárgyak és tudománykörök szerint, melyek őt időről időre foglalkoztatták. Mindazonáltal annak némely csoportja igen gaz­dag ; igy ritka teljességben van meg benne az emigracionálís évek (1850—66) irodalma; apró röpiratok, melyek a magyar, osztrák és olasz ügyeket tárgyalják, alig találhatók más könyv­tárban ily nagy számmal ; növeli e gyűjtemény értékét, hogy az elhunyt az elolvasottakat jegyze­tekkel kísérte ; e lap széli feljegyzések sokszor igen becses adatokat tartalmaznak. Igen gazdag a könyvtár természettudományi munkákban, me­lyekkel az elhunyt igen behatóan foglalkozott; a használat nyomai majdnem minden kötaten láthatók. Talán a legbecsesebb művek egyike e nemben New-York államnak természetrajzi le­írása 21 kötetben, melyet Kossuth amerikai kör­útja alkalmával mint állami tiszteletajándékot kapott. A könyvek legnagyobb részét az ily tisz­teletajándékok képezik. Hazai és külföldi szerzők vetélkedtek abban, hogy nagy hazánkfiát szellemi termékeik megküldésével megtiszteljék. Ε köny­vek mind ajánlásokkal (dedicatio) ellátvák, és e tekintetben a könyvtár a legérdekesebb autográf­gyüjtemények egyike. A könyvtárat 1894 febr. 12. keit eladási okirat szerint egy országgyűlési kép­viselőkből ós Kossuth egyéb tisztelőiből alakult bizottság vette meg a magyar nemzet számára a megboldogulttól ós örököseitől 16,000 forintért. Ugyané bizottság, melynek élén Eötvös Károly mint elnök, Hermán Ottó, Károlyi Gábor gróf, Hentaller Lajos, Horváth Adám, Sturmán György országgyűlési képviselők mint bizottsági tagok ós Eötvös Bálint dr. mint bizottsági jegyző állottak, 1894 március 15. kelt alapító levéllel örök tulaj­donul a magyar nemzeti muzeumuak adomá­nyozta a vétel tárgyát képező könyvtárat oly föl­tétellel, hogy az mint «Kossuth Lajos könyvtára» külön állíttassék föl ós annak anyaga a muzeumi könyvtár anyagába soha be ne osztassók. Kossuth Lajos a könyvtárat a vétel-tárgyalások alatt kezdte lajstromoztatni személyes felügyelete és ellenőrzése mellett ; talán utolsó szellemi munkája a be nem fejezett könyv-katalogus revideálása volt, melyben reszkető kézzel itt-ott javításokat eszközölt ós felvilágosító jegyzeteket irt egyes könyvcimekhez. A magyar nemzeti muzeum az elhunyt örököseitől 1894 máj. vette át részletes leltár mellett a könyvtárat, mely alkalommal kiderült, hogy az 4303 darab kötetet és füzetet foglal magában. A könyvtár 1894 jun. Budapestre megérkezvén, az a leltár sorrendjében a nemzeti muzeum könyvtárának úgynevezett Széchenyi­termében helyeztetett el ; teljes anyagát a könyv­tár folyóirata, a Magyar Könyvszemlo fogja is­mertetni. FEJÉKPATAKY LÁSZLÓ. Kossuth név. Eredete felől a legkülönbözőbb magyarázatok vannak. 1 .Kos ; ennek igazolására felhozzák, hogy a Kossuth-család címere ágas­kodó kost ábrázol s igy nem egyéb, mint beszélő címer, mely a család nevével van összefüggésben. 2. Bálint Gábor szerint (Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén) a mongol-kalmik khosot törzsnévvel egyezik. — 3. A zsidóságnál nagyon népszerűvé vált a zsidó koset (igazság) szóval való egyeztetés. — 4. A legáltalánosabb vélekedés szerint a név szláv eredetű, felhozzák analógiá­nak a cseh-tót Kossuch, meg a délszláv Kosutány nevet s ezek szerint a név jelentése a. m. «kecske­bak» v. «szarvas» ; kuriozumszámba megy Wurz­bach (Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. XIII. k.) állítása, aki teljesen figyel­men kivül hagyva mindenféle történelmi alapot, a Kossuth-család hatszázados múltját, annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a név eredetileg a szláv Kohut (kakas) volt s ezt csak Kossuth Lajos magyarosította meg azzal, hogy a h betűt két ss-sel helyettesítette, kedvébe akarván járni a tisztavérii magyaroknak. — 5. Maga Kossuth A Pallas nagy Lexikona. X. köt 58

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék