A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)

L - Lobkowitz-kódex - Lob-nor - Lóbogár - Lobogó - Lobogó

Lobkowitz-kódex — 603 —­ ladozó államháztartás rendbehozatalában, de az áldatlan viszonyok közepette alig tudott sikere­ket felmutatni. Külpolitikája a franciák iránti barátság jellegét mutatja. L. igen nagy tisztelője volt az erélyes és hatalmas tettekre törekvő XIV. Lajos francia királynak, akiben az abszolu­tizmus lángelméjű megtestesülő­jét bámulta. Más­felül határozottan károsnak vallotta Ausztriának Spanyolországgal való összeköttetését és Francia­országgal való békés szövetkezést szeretett volna létesíteni, mely e két hatalmas államnak érdek­közösségét és világuralmát biztosította volna. Ennélfogva sokáig visszatartotta Lipótot, nehogy — a többi hatalmak szövetségéhez csatlakozva — véget vessen a XIV. Lajossal való békének. L. ezen politikája, mely homlokegyenest ellenkezett a régi habsburgi hagyományokkal, nagy ellen­szenvet költött. Többen azzal is vádolták, hogy látszólagos önzetlensége mögött a franciáktól való megvesztegettetése lappang. 1673-ban már­maga is érezte,­­hogy állása bizonytalanná vált és elbocsáttatását kérte, melyet azonban nem kapott meg. 1674. ellenségeinek kezébe került több, XIV. Lajosra vonatkozó, némileg kompro­mittáló irata, melyek miatt azzal vádolták, hogy I. Lipót és Ausztria érdekeinek elárulásával Franciaország zsoldjába lépett. 1674 okt. 17. ki­rályi leirattal raudnitzi birtokára száműzetett, hol visszavonultan élte le napjait. Vagyonát nem kobozták el és megmaradt az aranygyapjas-rend lovagjának is. L. kétszer nősült meg. Második felesége : Zsófia Auguszta, sulzbachi grófnő (megh. 1682 ápr. 30.) Öt gyermeke volt, kik kö­zül két fia túlélte. V. ö. Wolf Ádám, Fürst W.L. (Bécs 1869) ; Pauler Gyula: Wesselényi összees­küvése (I. köt.). sz. G. Lobkowitz-kódex,1514-ből való magyar nyelv­endók, 81. papír-kódex. Leírói valószínűleg Kla­rissza-apácák voltak. Imádságok, példák és le­gendák vannak benne. A Lobkow­itz-hercegek csehországi raudnitzi könyvtárában van. Kiadta Volf Gy. a Nyelvemléktárban. KIM. Lob­nor, nagy tó Közép-Ázsiában az Altin­tagtól É-ra K.-Turkesztánban, 672 m. magasban. Két részből áll : Kara-Buran és a keletibb Kara-Kurcsinból, amely utóbbi az igazi L. Ennek felü­lete legfölebb 2000 km­, közepes mélysége azonban legfölebb 2 m. Benne elvész a Tarimn és ennek vízmennyiségétől függ a L. vízmennyisége is. Partjai laposak és sós agyagból állanak, míg a L. vize édes és nagy részében növényzet takarja. Benne egy kis sziget is van, amelyen halászok laknak. A víz nov. közepén rendesen befagy és csak márciusban olvad föl ismét. Európai utazók közül Marco Polo után csak Prsevalszkij látta. —ζικ. Lobogár, 1. Ló­tetü. Lobogó, Szentegyházas-Oláhfaluhoz tartozó kezdetleges fürdő Udvarhely vmegye udvarhelyi j.-ban, dús vasas forrással. Lobogó (ném. Flagge ; pl. bandiera ; ang. flag . 1. a mellékelt színes képet), a hajó nemzetiségének ismertető jele, hadi hajókon azonkívül az a pallá­dium, melynek megvédése minden tengerésznek becsületbeli kötelessége. A hajókon többféle L.-k vannak, melyek különböző célokra szolgálnak. Hadi­hajókon bizonyos L.-k magas vagy legfelsőbb személyek jelenlétét tudatják, más L.-k megint magas rangú vezénylő tisztek jelenlétét és rang­ját jelzik. A L. könnyű színes gyapjúszövetből, rendesen egyenszög alakban készül, de vannak háromszög alakú, több csúcsban végződő L.-k is. A színek száma és összeállítása tekintetében igen sokféle L. létezik, azonban a rajz mindkét olda­lon egyforma (kivévén Paraguay­ állam L.-ját). A L. és zászló­ közötti különbség az, hogy míg egyrészt egy és ugyanazon államnak kereske­delmi L.-ja a nemzeti színekből állíttatik össze és igy a nemzeti zászlóhoz többé-kevésbbé hason­lít, a hadi L. ettől egészen eltérő lehet (p. Oszt­rák-Magyarország) ; másrészt a zászló szövetjével a zászlórúdhoz szögeztetvén, azzal egy darabot képez, mig a L. rúdjának ormáig egy zsineggel húzatik fel (hajózási műnyelven: felvonni). A nemzeti 11. hadi­hajókon rendesen három nagy­ságban található ; a legnagyobbnak hossza a hajó szélességével egyenlő, magassága a hajó széles­ségének 2/3 része. A következő L. nagysága az előbbinek 2/s része, végre a kicsi annak fele. Ezen­kívül a csónakok számára is mint homloklobogó (Gösch) még egy L. van, mely nagyságra nézve a nagy L. negyedrészének felel meg. Sík tengeren az utazás alkalmával a hajók L.-ikat, azok kímé­lése végett rendesen la nem tűzik, de ha más ha­jóval találkoznak, vagy partok mentén, a L.-nak kitűzése szabály. A kereskedelmi hajók hadi ha­jókkal szemben a L.-nak felvonására és annak háromszori lebocsátására és felvonására mint tisztelgésre kötelesek. Parti erődök körletében, amelyeken L. van kitűzve, minden hajónak mu­tatni kell nemzeti L.-ját, ellenkező esetben arra egy éles ágyulövéssel kényszeríttetik. Bármely hajó csak a saját nemzeti L.-jának kitűzése mel­lett ütközhetik meg ; ily esetben egy hamis L.-nak kitűzése — illetve egy hamis L. alatt való támadás — kalózmesterségnek, árulásnak tekintetik. A nemzeti L.-nak lehúzása (megkülönböztetendő a mindennap naplemenetkor eszközölt bevonás­tól) annyit jelent, hogy az ezt cselekvő hajó ellen­felének megadja magát, mely esetben az ütkö­zetnek ismételt felvétele vagy folytatása a hadi­szokások ellen lenne. Béke idejében egy meghatá­rozott órában, rendesen 8 órakor reggel vonja fel a hajó L.-ját, este naplementekor pedig bevonja. Ezen fel- és bevonás mindenkor bizonyos ceremó­niával történik ; ahol zene van, ott a hajózene a himnuszt játsza. A nemzeti L. a hajó tatfedélze­téről kinyúló lobogó­ rúdra, vagy pedig a vi­torlás hajóknál mindig — a keresztárboc-ágra tűzetik ki. Fél orommagasságban mutatott L. egy, a hajón bekövetkezett halálesetet jelent; a megfordítva nem a rendes helyre tűzött nem­zeti L., amely közepén össze van kötve, pe­dig azt jelzi, hogy a hajónak segélyre van szük­sége. A nemzeti L.-n kivül hadi­hajók még a homloklobogót (1. o.) is viselik. Végre minden tengeri hajó a nemzeti L.-n kivül még jellobogókkal is el van látva, melyek alakra nézve egyenszegűek, háromszög alakban kivágot­tak vagy hosszúkásak, azaz egy csúcsban végző­dök. Ezen jellobogóknál kétféle minőséget külön­böztetnek meg, t. i. a nemzetközi jelkódex jellobo­góit, melyek beszerzése minden hajóra kötelező. Lobogó

Next