A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)

K - Kubany - Kubányi - Kuba-Sztaraia - Kubatura - Kubba - Kubébabors - Kubera - Kubicit - Kubicza - Kubikgödör - Kubikos

Kubany — 85 — lánc emelkedik. Folyói a Kuban és mellékvizei. Földje, különösen a Taman-félszigeten és a Ku­ban mentén igen termékeny. A főtermék a gabona ; termesztenek azonkívül dohányt (mintegy 5000 ha.-on) és szőllöt (500 h­a.-on). A steppés vidéken az állat-, főképen a merino-tenyésztés (21­ 2 millió drb) virágzó. A méhtenyésztés is jelentékeny és éven­ként mintegy 4­00,000 kg. mézet és 40,000 kg. viaszkot szolgáltat. A hegyekkel takart részeken az erdők nagy területeket (1­7 millió ha.) foglalnak el, amelyekben különösen szép fa a kaukázusi fenyő (Pinus Nordmanniana). A lakosok részint ortodox oroszok (1,423,805), részint nem orto­dox keresztények (26,903), raszkolnikok (17,412), mohammedánusok (93,794), izraeliták (5107) és pogányok (215). A kereskedelem emelésére 586 km. hosszú vasúti hálózat szolgál ; ennek főcikkei : a gabona, fa, gyapjú, hal és só. Az iskolák száma 311. A terület 7 járásra oszlik ; ezek : Jekaterino­dar, Batalpasinszk, Jejszk, a kaukázusi, Laba, Maikop és Term­juk. Főváros Jekaterinodar. —­ZIK. Kubany (Boubin), 1358 méter magas hegykúp a Cseherdőben, 8 km.-nyire DK­ felé Winterberg­től, Csehországban. Róla az egész hegységre a legszebb kilátás van. Kubányi Lajos, festő, szül. Alsó-Esztergályon (Nógrád) 1855 máj. 5. Iskoláit Pozsonyban és Selmecen végezte. 1873. a gyógyszerészi pályára lépett s 1880. oklevelet is szerzett. De csakhamar ezután az a vágy támadt benne, hogy a művészeti pályára lépjen. Kisebb képeit bírálat végett Keleti Gusztávnak küldte, ki azokban tehetséget fede­zett föl, és K.-t arra bátorította, hogy tanulni Münchenbe menjen. K. megfogadta a tanácsot s csakhamar olyan haladást tett, hogy apróbb mű­veit mindig örömest megvették a müncheni mű­árusok. Bajorországból visszatérve, szülőhelyén telepedett meg, hol minden idejét a festészetnek szenteli. K. legnagyobb előszeretettel lovakat fest s a Képzőművészeti Társulatnak és a Nemzeti Szalonnak nincs olyan kiállítása, melyen egy v. több művel ne szerepelne. Kuba-Sztaraja, az ugyanily nevü járás szék­helye Baku transz-kaukáziai orosz kormányzó­ságban, a Kudjal-csaj (Kubinka) mellett, 38 km.­nyire a Kaspi-tengertől, (1891) 13,917 lak., selyem-és gyapjuszövőszékekkel, bőrcserzéssel. A járás (7169 km 2, 198,879 leszgi, persa és török lak.) egykoron önálló khánság volt. Kubatura (új-lat.), a testek térfogatának kiszá­mítása. Kubba, Kubbe (arab) a. m. kupola , különösen a mohammedán szentek sírjai fölé emelt épület, melyet turba-nak (törökösen : tib­be) is szoktak nevezni. Egyéb szentélyekre is alkalmazzák a K. nevet , különösen Jeruzsálemben Kubbat al­szakhra (a szikla kupolája) az 'Omar mecsetjé­nek nevezett templom, mely a világ alapkövének tekintett sziklát foglalja magában. Az európai nyelvekbe névelőstül (al-) átment a K. szó, ne­vezetesen a spanyol alcoba, olasz alcova, francia alcove alakokban. G.K. Kubébabors (növ.: Cubeba Miq., eredetileg a. m. sü­lt v. a sült fűszere), a bors testvére v. al­génusza. A C. officinalis Miq. (Piper Cubeba L. fil.) egész 6 méter cserje ; levele hosszas, tojásdad v. elliptikus, virága kétlaki, hímfüzérje karcsú, hen­gerded, a termő füzér vastagabb ; bogyója nyeles, csaknem gömbölyded. Borneo­l-i részén, Jáván és Szumátrán terem, de itt is, valamint az An­tillákon, a kávé-ültetvényekben is termesztik. Éretlen megszárított gyümölcstorzsájáról szedik le a farkos vagy nyeles borsot (piper caudatum). Ez borsónagyságú, kevésbbé csípős, mint a fe­kete bors, de inkább balzsamos fűszeres ízű. BORB. Kubera v. Kuvera, a gazdagság istene az in­deknél. Nevét torzalakjától vette (ku a. m. rút, rossz, vera a. m. test). Rendesen három lábbal és egyik szeme helyén sárga folttal ábrázolják.Visra­vasz és neje Idavida fia s így a híres démonkirály Rávána féltestvére. Az északi vidék uralkodója és a tündér­ fele rakják meg a félig állatszerü himnárák fejedelme. Székhelyét Kailaszán, a Himalaja hegység egyik csúcsán képzelték. KÉGL. Kubicit (ásv.), 1. Anah­im. Kubicza Pál, főrendiházi tag, szül. Alsó-Szernyén (Trencsén) 1816 okt. 25., megh. Ivanó­con, trencsénvármegyei birtokán, 1893 máj. 31. Tanult Nyitrán, Trencsénben és Pozsonyban. 1837. joggyakorlaton volt Komárom vmegyében, 1838. nyert ügyvédi oklevelet. Trencsénben két évig mint aljegyző szolgálta a vmegyét, ekkor 1847. a vmegye mint követet küldötte Pozsonyba az utolsó rendi országgyűlésre. 1848. alispánja lett szülő vmegyéjének, onnét mint a trencsén­városi választókerület képviselője ment a parla­mentbe s azt Debrecenbe is követte. A világosi katasztrófa után ő is bujdosott, s 1849 dec. jelent­kezett a haditörvényszék előtt, de az ellene in­dított keresetet megszüntették. Ezután egy ideig visszavonulva gazdálkodott, de 1861. ismét első alispánná, 1865. országgyűlési képviselővé vá­lasztották. 1867. Trencsén vármegye főispánjává nevezte ki a nemzeti kormány s e hivatalát 1890-ig töltötte be, mint egyike a legjelesebb főispánok­nak, s a főrendiház tagja, a Szent István-rend kiskeresztbe s a Ferenc József-rend nagykeresz­tese és valóságos belső titkos tanácsos lett. Egyike volt a leghűbb, s egyszersmind legjózanabb haza­fiaknak, buzgó előmozdítója a magyar nemzeti­ségnek. T. L. Kubikgödör, az anyaggödör (1. o.) népies el­nevezése. Kubikos, a töltésépítéssel foglalkozó földmun­kások népies neve az Alföldön. A töltésépítő vál­lalkozók az Alföld népesebb városainak (Hód­mező-Vásárhely, Szeged, Szentes, Csongrád stb.) a mezei munkánál nélkülözhető munkásait mesz­sze földre elszállították. A K.-ok teljesen nomád­életre vannak kényszerítve. Legtöbbször ketten laknak. Hálóhelyük 30-4­0 cm.-re a földbe ásott, 1—1­2 méter széles és 2—3 m. hosszú gödör, melyet az időjárás viszontagságai ellen való vé­delmi, fél-hengeralakban egy gyékény takar be. Derekalj és paplan gyanánt az éppen ugy mint a juhászoknál majdnem egész évben elma­radhatatlan bunda szolgál. Maguk főznek maguk­nak : lebbencset, tarhonyát és főleg paprikást meg gulyáshúst. Feleségét a legritkább esetben viszi magával. Amíg a védtöltések magasítása és erősítése nagyobb mértékben folyamatban volt, addig igen jó keresete volt egy K.-nak : 10—15 Amely szók a si betű­ben nincsenek meg, a C-ben keresendők ! 5* Kubikos

Next