A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
M - Muskátfa - Muskátli - Muskátpinty - Muskau - Muskegon - Muskéta - Muskingum - Muskogies - Muspellsheim - Muspilli - Muspratt - Mussafia - Musschenbroek - Musselburgh - Musset
Muskátfa — 864 — Muskátfa m. hettifa a. m. kigyófa (1. k.). Muskátli (növ.), a Pelargonium (1. t.) kerti virág népies neve. Muskátpinty (Spermestes punctularia Gm.), a kúpcsőrű éneklő madarak csoportjába tartozó pintyfaj, melynek háta barna, feje sötétebb barna, hasa fehér, barna rajzolatokkal díszítve. Ösiznagysága. Hazája Malakka és a szomszédos szigetek. Európába tömegesen szállítják és szobában mint díszmadarat, továbbá állatkertekben tartják. V. J. Muskau, város Liegnitz porosz kerületben, 29 km.-nyire Rothenburgtól, a Lausitzi Neisse és vasút mellett, (1890) 3356 lak., papírgyárral, vastartalmú ásványvízforrással, kastélylyal és nagy parkkal. Muskegon (ejted: möszkegn), 1. 300 km. hosszú folyó Michigan É.-amerikai államban; a Higginstóból ered és 2 km. széles torkolatban a Michigantóba ömlik. — 2. M., az ugyanily nevü county (1350 km. ter., 28,000 lak.) székhelye Michigan E.amerikai államban, 152 km.-nyire Lansingtől, a M.-torkolat balpartja és vasút mellett, (1890) 22,702 lak., vasmüvekkel, őrlőmalmokkal és számos fürészmalommal, amelyek termékei élénk kereskedelmének fő cikkei. —ZIK. Muskéta (a franc. mousquet után) a. m. kanócpuska (1. o.). Muskingum (ejtsd: möszkingöm), 1. county Ohio É.-amerikai államban 1690 km 2 tel., 52,000 lak., Lanesville székhelyijei. — 2. ff., 240 km. hosszú folyó Ohio É.-amerikai államban. Coshodonnál a Tuscarawas és Waldhonding összefolyásából ered, fölveszi a Lickinget és Mariettánál az Ohióba szakad. 175 km.-nyi hosszúságban torkollik.—ZIK. Muskogies, indus törzs, a. m. krík (1. o.). Muspellsheim (a föld megsemmisítőjének lakása), a germán mitológiában a tűz és melegség világa, mely már a világ teremtése előtt délfelé terül el. Fejedelme Surf, aki izzó kardot tart kezében s midőn a világ vége eljön, ezt elégeti. Muspilli (ó-skand. muspell), a germán mitológiában a föld megsemmisülése, midőn viz és tűz dühöngnek, az emberi nem eltűnik s a föld a tengerbe sülyed. Muspratt (ejtsd : möszprett) Jakab Sheridan, angol kémikus, szül. Dublinben 1821 márc. 8., megh. Liverpoolban 1871 febr. 4.1843. Liebig laboratóriumában dolgozott. Ekkor jelent meg két dolgozata a szuletekről és a balderiansavnak az indigóból való képződéséről, és ezen időtájban fedezte fel Hofmannal a tomidint és a nitranilint. 1848. Liverpoolban a College of Chemistry vegyészi iskolát alapította, melynek egyik tanára lett. M. főkép a kémiai technológia terén fejtett ki kiváló és maradandó becsű munkálkodást. Kiadta a Dictionary of chemistry-t (Glasgow 1852, 2 köt.). M. Mussafia (ejtsd: mussza—) Adolf, neolatin filologus, szül. Spalatóban 1835 febr. 15. Bécsben orvostudományokat hallgatott s 1855. az ottani egyetemen az olasz nyelv tanára lett ; 1860. megkapta a neolatin filologia tanszékét. Számos tanulmányt irt (leginkább a Wiener Akademie vállalatában) a neolatin nyelvekről ; önállóan adta ki : Handschriftliche Studien (Bécs 1862—70); Altfranz. Gedichte aus venet. Handschriften (u. o. 1864) ; Monumenti antichi di dialetti italiani (u. o. 1864) ; De regimine rectoris (Fra Paolino könyvé, u. o. 1868). Legújabb műve : Altfranzösische Prosalegenden (Bécs I., 1896). M. L. Musschenbroek Peter van M., hollandi fizikus,, szül. Lejdában 1692 márc. 14., megh. u. , 1761 szept. 19. Szülővárosában orvostudományt, fizikát és matematikát tanult, azután egy ideig Londonban tartózkodott, hol Newtonnal kötött ismeretséget. Hazájába térvén vissza, 1719. a duisburgi egyetemre mint a matematika és fizika tanárát hivták meg, mely városban 1723-ig maradt. Utóbbi évben az utrechti, 1739-ben pedig a lejdai egyetemre ment, hol azelőtti szaktárgyait adta elő. M. a Royal Societynek és a párisi akadémiának volt tagja. Fizikai művei : Experiments made on the indian magnetic land (Phil Trans. 1734) ; De viribus magneticis (u. o. 1725) ; Institutiones physicae (Lugd. Bat. 1748) és Elementa physices (u. o. 1729 és 1739). M. latinra fordította továbbá az Accademia del Cimento Saggi di naturali esperienze etc. cimű munkálatait e címen : Tentamina experimentorum naturalium captorum in Accademia del Cimento (Lejda 1731); ehhez csatolva: Additamenta ad experimenta in ambra aliisque corporibus virtutis electricae. Végül még említjük Introductio ad philosophiam naturalem (u. o. 1762, 2 köt.) című művét. H. L Musselburgh (ejted : mösszelberg), kikötőváros Midlothian skót grófságban, a Firth of Forth D-i partján, az Esk torkolatánál, 8 km.-nyire Edinburgtól, (1891) 8888, Invereiket beleszámítva 9328 lak., vitorlavászonszövéssel, kalap- és bőrgyártással , élénk kereskedéssel. Közelében van Pinkie, ahol 1547. a skótok VIII. Henriket legyőzték, —ZIK. Musset (ejtsd : mitszé), 1. Alfréd de, francia költő, szül. Párisban 1810 nov. 11., megh. u. o. 1857 máj. 2. Orvosi és jogtudománynyal, pénzügytannal és festészettel foglalkozott, mignem a francia irodalom romantikus áramlata a költészetre csábította. Hugo Viktor és Nodier bátorítására kiadta (1830) Contes d'Espagne et d'Italie c. kötetét, mely tartalmának merészsége és költői szépségei miatt feltűnést és visszatetszést keltett egyszersmind második kötetét (1831) kevesebb figyelemre méltatták, s neve csak akkor lett ismertté, midőn három kötetbe gyűjtve (1832—34) kiadta újabb műveit. Ezek közt volt : Un spectacle dans un fauteuil és a Namouna lirai eposz, mely szépségre és költői értékre Byron Don Juanjával versenyez. 1833. Rolla c. költői elbeszélésével aratott újabb sikert, s még ugyanazon évben elkísérte George Sandot olaszországi útjára, mint titkára , de a két büszke és szenvedélyes lélek nem férhetett soká össze, s e szerencsétlen szerelem keserű fájdalmának nyomai később mindvégig meglátszanak M. költészetén. A szakítás után M. kétszeres lelkesedéssel fordult a költészethez s 1835 óta lírája mintegy megtisztul az előbbi falaktól és a gyöngédség szelíd régióiba emelkedik. Ekkor vallotta be, naiv, megkapó őszinteséggel ifjúsági tévedéseit : La confession d'un enfant du siècle (1836) ; s most következő költeményeiben : Les nuits (1835—37) ; Lettre à Lamartine (1836); Espoir en Dieu (1838) műve- Musset.