A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)
N - Népképviseleti rendszer - Népkonyhák - Népköltés - Népkönyvek - Népkönyvtárak
— 116 — Népkönyvtárak és szórakozásra való alkalmakat.Hírlapolvasó termeket, könyvtárakat, társalgó és szórakozó helyiségeket tart fenn számukra azért, hogy elvonja őket az egészséget és erkölcsöt rontó, költséges mulatozásoktól. Ezek mellett tudományos ismereteket terjesztő felolvasásokat és egész előadásiciklusokat rendez számukra, ahol kenyérkereső munkájuk körüli szakismereteiket is növelhetik. Hazánkban eddigelé többnyire a földmíves nép körében keletkeztek, de majdnem kizárólag csak szépirodalmi szórakozást nyújtottak tagjaiknak ; újabban azonban a fővárosban az ipari munkások részére is alkottak ilyen N.-at s ezek programmja felöleli az igazi N. teendőinek minden ágát. 7. 7. Népképviseleti rendszer, a rendiségnek ellentéte. Az a rendszer, melynél a törvényhozó testületbe a nép választja képviselőit, kik nem egyes rendeknek, osztályoknak s nem is a választókerületnek, hanem a népösszességnek, az egész nemzetnek képviselői. A II. egyik sajátságos jellemvonása a rendi képviseletnél szokásos u. n. követutasításokkal összeférhetetlensége.Hazánkban a rendi képviseleten alapuló alsó tábla (Karok és Rendek — Status et Ordines) az 1848. V. t.-cikkel alakult át N. alapján választott képviselőházzá. L. Képviseleti rendszer. H. Népkonyhák, olyan jótékony egyesületek konyhái, amelyekben a szegény néposztályok számára ingyen vagy nagyon mérsékelt áron egészséges és tápláló ételeket főznek. A jótékonysági elvnek egyik igen sikerült alkalmazása, amely egyfelől enyhíti a szegénység szenvedéseit, másfelől megelőzi annak okait, továbbá a közegészségügynek is fontos szolgálatot tesz és e mellett nem menti fel az istápolt szegényeket az önfentartás gondjai alól. A II. szervezését majdnem mindenütt a magánjótékonyság kezdeményezte s többnyire társadalmi úton tartják fenn azokat, ámbár majdnem mindenütt részesülnek a fentartó egyesületek hatósági támogatásban. Legtöbbet tettek e téren különösen az utóbbi évtizedek alatt a jótékony nőegyesületek. Hazánkban kolerajárványok idején a járvány terjedésének csökkentésére több hatósági és egyesületi népkonyhát állítottak úgy a fővárosban, mint nagyobb vidéki városainkban, a járvány megszűnte után azonban ezek egy része megszűnt. Egyik fajtája a NI.-nak a levesosztó intézet, amely hasonló céllal és szervezettel működik a szegénység enyhítésén. Ilyen intézetek a század első tizedeiben uralkodott éhségek idejében terjedtek el. 7. 7. Népköltés, 1. Népdalok és Magyar népköltés. Népkönyvek, általában mindazok az irodalmi művek, melyek valamely nép minden rétegében elterjedtek, köztük maga a biblia, énekes könyvek, zsoltárok stb. Szorosabb értelemben így nevezi az irodalomtörténet a nép körében támadt vagy legalább a nép számára irt és ott elterjedt mulattató könyveket, elsősorban a prózai szépirodalomnak a nép állandó kedves olvasmányaivá lett termékeit. Legtöbb népkönyvünk eredete a XVI. sz.-ig nyúlik vissza, amikor N. külföldön, nevezetesen a szomszédos Németországban is nagy számmal keletkeztek s a könyvnyomtatás segítségével rendkívüli mértékben terjedtek. Egyébként is népies jellemű XVI. sz.-beli irodalmunk szívesen gondoskodott a nép számára ily mulattató olvasmányokról, melyek nagyrészt az európai (részben középkori) közös tőkéből vannak merítve, de leginkább olaszból. Ide tartozik XVI. sz.-beli széphistóriáink és prózai elbeszéléseink legnagyobb része ; a versesek közt mindenekelőtt Argirus királyfi Gyergyai Alberttól, s a Gesta Romanorumból, Boccaccióból, Aeneas Sylviusból átdolgozott regék (a Fortunatus német eredetű) ; a prózaiak közt vaskos néphumora miatt legkedveltebb volt és korunkig népkönyv maradt a deákból fordított Salamon és Markolf (ide való a talán magyar eredetű Mánkóci István kalandjai, de ez csak kódexben maradt fenn) ; kedvelt volt a Hét bölcs mester (Panciámis históriája, 1573) is, mely németből került hozzánk. A XVII. sz.-ban fordították németből a Szép Magelónát. Igen kedves könyve lett a népnek s máig a ponyván forog Haller János grófnak Hármas Istóriája, különösen középső része, a Példabeszédek miatt, mely a Gesta Romanorum átdolgozása. A könyv mind középkori forrásokból keletkezett s kelet és nyugat sok mondáját egyesítette. Már a XVIII. sz.-ban kevés népkönyv keletkezett, leginkább a régieket nyomtatták újra. A II.-et külföldön is, nálunk is jó ideig lenézték, költői értéküket és kultúrtörténeti fontosságukat csak újabban kezdték méltányolni. Először a német Görres I. emelte ki beesőket (Die deutschen Volksbücher, Heidelberga 1807). Általánosabb érdeklődést Schwab G. (Deutsche Volksbücher, Stuttgart 1836, 13. kiad. 1880) és Marbach (Deutsche Volksbücher, 1838— 1847, 44 köt.) kiadványai támasztottak irántuk. Legérdemesebb munkát végzett Simrock 1845— 1867-ig 13 kötetben megjelent kiadásával. Angol N.-ből Thoms adott ki gyűjteményt (London 1828, 2 köt.) ; a franciákról v. ö. Nodier, Nouvelle bibliothèque bleue (Páris 1842). A magyar II. gyűjteményben nincsenek kiadva; elméletileg Toldy Ferenc, Ipolyi Arnold (Vizsgálódás a régi magyar népkönyvek felett, Új Magyar Muzeum, 1855. I.) kezdtek velők foglalkozni. V. ö. még a Könyvszemle és az Irodalomtörténeti Közlemények köteteit, Beöthy Képes Irodalomtörténetét, s különösen Beöthy Szépprózai elbeszélés történetét, mely szépirodalmi népkönyveinket műfaji, irodalomtörténeti és összehasonlító irodalomtörténeti szempontból behatóan méltatja. N. L. Népkönyvtárak, igy nevezzük azokat a nyilvános jellegű könyvtárakat, melyek a magasabb fokú oktatásban nem részesült polgárok szellemi kívánalmainak igyekeznek eleget tenni. Nálunk a N. neve rendesen összeköttetésben emlegettetik az iskolai könyvtárakkal, mivel a N. rendesen iskolák mellett állanak fenn ; azonban a különbség igen lényeges, mivel a tanulók számára alakított ifjúsági könyvtárak részben az iskolai feladatokkal állanak összeköttetésben, részben pedig tárgy és különösen feldolgozás tekintetében egészen más jellegűek. Leginkább kifejlődött a II. intézménye az angolszász faj országaiban, hol, még Ausztráliát sem véve ki, csaknem minden községben vannak., kapcsolatban olvasószobákkal, egyes helyeken pedig, mint Manchesterben, Bostonban, oly hatalmas társadalmi tényezők, hogy a nép milliókra menő köteteket olvas el éven-