A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)

N - Népképviseleti rendszer - Népkonyhák - Népköltés - Népkönyvek - Népkönyvtárak

— 116 — Népkönyvtárak és szórakozásra való alkalmakat.Hírlapolvasó ter­meket, könyvtárakat, társalgó és szórakozó he­lyiségeket tart fenn számukra azért, hogy elvonja őket az egészséget és erkölcsöt rontó, költséges mulatozásoktól. Ezek mellett tudományos isme­reteket terjesztő felolvasásokat és egész előadási­­ciklusokat rendez számukra, ahol kenyérkereső munkájuk körüli szakismereteiket is növelhetik. Hazánkban eddigelé többnyire a földmíves nép körében keletkeztek, de majdnem kizárólag csak szépirodalmi szórakozást nyújtottak tagjaiknak ; újabban azonban a fővárosban az ipari munkások részére is alkottak ilyen N.-at s ezek programmja felöleli az igazi N. teendőinek minden ágát. 7. 7. Népképviseleti rendszer, a rendiségnek ellen­téte. Az a rendszer, melynél a törvényhozó tes­tületbe a nép választja képviselőit, kik nem egyes rendeknek, osztályoknak s nem is a választó­kerületnek, hanem a népösszességnek, az egész nemzetnek képviselői. A II. egyik sajátságos jel­lemvonása a rendi képviseletnél szokásos u. n. követutasításokkal összeférhetetlensége.Hazánk­ban a rendi képviseleten alapuló alsó tábla (Ka­rok és Rendek — Status et Ordines) az 1848. V. t.-cikkel alakult át N. alapján választott kép­viselőházzá. L. Képviseleti rendszer. H. Népkonyhák, olyan jótékony egyesületek konyhái, amelyekben a szegény néposztályok számára ingyen vagy nagyon mérsékelt áron egészséges és tápláló ételeket főznek. A jóté­konysági elvnek egyik igen sikerült alkalmazása, amely egyfelől enyhíti a szegénység szenvedéseit, másfelől megelőzi annak okait, továbbá a köz­egészségügynek is fontos szolgálatot tesz és e mellett nem menti fel az istápolt szegényeket az önfentartás gondjai alól. A II. szervezését majd­nem mindenütt a magánjótékonyság kezdemé­nyezte s többnyire társadalmi úton tartják fenn azokat, ámbár majdnem mindenütt részesülnek a fen­tartó egyesületek hatósági támogatásban. Legtöbbet tettek e téren különösen az utóbbi évtizedek alatt a jótékony nőegyesületek. Hazánk­ban kolera­járványok idején a járvány terjedé­sének csökkentésére több hatósági és egyesületi népkonyhát állítottak úgy a fővárosban, mint na­gyobb vidéki városainkban, a járvány megszűnte után azonban ezek egy része megszűnt. Egyik faj­tája a NI.-nak a leves­osztó intézet, amely hasonló céllal és szervezettel működik a szegénység eny­hítésén. Ilyen intézetek a század első tizedeiben uralkodott éhségek idejében terjedtek el. 7. 7. Népköltés, 1. Népdalok és Magyar népköltés. Népkönyvek, általában mindazok az irodalmi művek, melyek valamely nép minden rétegében elterjedtek, köztük maga a biblia, énekes köny­vek, zsoltárok stb. Szorosabb értelemben így ne­vezi az irodalomtörténet a nép körében támadt vagy legalább a nép számára irt és ott elterjedt mulattató könyveket, első­sorban a prózai szép­irodalomnak a nép állandó kedves olvasmányaivá lett termékeit. Legtöbb népkönyvünk eredete a XVI. sz.-ig nyúlik vissza, amikor N. külföldön, nevezetesen a szomszédos Németországban is nagy számmal keletkeztek s a könyvnyomtatás segítségével rendkívüli mértékben terjedtek. Egyébként is népies jellemű XVI. sz.-beli irodal­munk szívesen gondoskodott a nép számára ily mulattató olvasmányokról, melyek nagyrészt az európai (részben középkori) közös tőkéből vannak merítve, de leginkább olaszból. Ide tartozik XVI. sz.-beli széphistóriáink és prózai elbeszéléseink legnagyobb része ; a versesek közt mindenekelőtt Argirus királyfi Gyergyai Alberttól, s a G­esta Romanorumból, Boccaccióból, Aeneas Sylviusból átdolgozott regék (a Fortunatus német eredetű) ; a prózaiak közt vaskos néphumora miatt legked­veltebb volt és korunkig népkönyv maradt a deákból fordított Salamon és Markolf (ide való a talán magyar eredetű Mánkóci István kalandjai, de ez csak kódexben maradt fenn) ; kedvelt volt a Hét bölcs mester (Panciámis históriája, 1573) is, mely németből került hozzánk. A XVII. sz.-ban fordították németből a Szép Magelónát. Igen ked­ves könyve lett a népnek s máig a ponyván forog Haller János grófnak Hármas Istóriája, különösen középső része, a Példabeszédek miatt, mely a Gesta Rom­anorum átdolgozása. A könyv mind középkori forrásokból keletkezett s kelet és nyugat sok mondáját egyesítette. Már a XVIII. sz.-ban kevés népkönyv keletkezett, leginkább a régieket nyomtatták újra. A II.-et külföldön is, nálunk is jó ideig lenézték, költői értéküket és kultúrtörté­neti fontosságukat csak újabban kezdték méltá­nyolni. Először a német Görres I. emelte ki be­esőket (Die deutschen Volksbücher, Heidelberga 1807). Általánosabb érdeklődést Schwab G. (Deutsche Volksbücher, Stuttgart 1836, 13. kiad. 1880) és Marbach (Deutsche Volksbücher, 1838— 1847, 44 köt.) kiadványai támasztottak irántuk. Legérdemesebb munkát végzett Simrock 1845— 1867-ig 13 kötetben megjelent kiadásával. Angol N.-ből Thoms adott ki gyűjteményt (London 1828, 2 köt.) ; a franciákról v. ö. Nodier, Nouvelle biblio­thèque bleue (Páris 1842). A magyar II. gyűjte­ményben nincsenek kiadva; elméletileg Toldy Ferenc, Ipolyi Arnold (Vizsgálódás a régi magyar népkönyvek felett, Új Magyar Muzeum, 1855. I.) kezdtek velők foglalkozni. V. ö. még a Könyv­szemle és az Irodalomtörténeti Közlemények kö­teteit, Beöthy Képes Irodalomtörténetét, s külö­nösen Beöthy Szépprózai elbeszélés történetét, mely szépirodalmi népkönyveinket műfaji, iroda­lomtörténeti és összehasonlító irodalomtörténeti szempontból behatóan méltatja. N. L. Népkönyvtárak, igy nevezzük azokat a nyil­vános jellegű könyvtárakat, melyek a magasabb fokú oktatásban nem részesült polgárok szellemi kívánalmainak igyekeznek eleget tenni. Nálunk a N. neve rendesen összeköttetésben emlegettetik az iskolai könyvtárakkal, mivel a N. rendesen is­kolák mellett állanak fenn ; azonban a különbség igen lényeges, mivel a tanulók számára alakított ifjúsági könyvtárak részben az iskolai felada­tokkal állanak összeköttetésben, részben pedig tárgy és különösen feldolgozás tekintetében egé­szen más jellegűek. Leginkább kifejlődött a II. in­tézménye az angolszász faj országaiban, hol, még Ausztráliát sem véve ki, csaknem minden köz­ségben vannak­­., kapcsolatban olvasószobákkal, egyes helyeken pedig, mint Manchesterben, Bos­tonban, oly hatalmas társadalmi tényezők, hogy a nép milliókra menő köteteket olvas el éven-

Next