A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)
N - Niccolo dell' Abate - Niccolo di Liberatora - Nice - Nicea - Niceai zsinat - Nicea-konstantinápolyi hitvallás - Nicephorus - Nicetas Akominatus - Niche - Nicholson - Nicias - Nickel - Niclaes - Nicol - Nicolai - Nicolai - Nicolai
Niccolo deli' Abate — 164 — Irene Malatesta (1837). Hagyatékában találták : Storia della casa di Svevia in Italia (Milano 1881) és lírai költeményeit, melyeket először Gargiolli adott ki N. összes művei közt (8 köt., Milano 1875—81). Később jelent meg : Lezioni di mitologia ad uso degli artisti (Firenze 1865) ; Poesie inedite (u. o. 1884); V. O. Vannucci, Ricordi della vita e delle opere di G. Β. N. (Firenze 1886). Niccolo dell' Abate, olasz festő, szül. Modenában 1512., megh. Fontainebleauban 1571. Correggio és Giulio Romano hatása alatt képezte ki magát, 1545. nagy történelmi freskóképeket festett a modenai városházán, 1547. festette a szt. Péter és Pál apostolok vértanúságát ábrázoló képet (drezdai képtár), azután a Scandiano kastély nagy freskóképeit (modenai képtár) és egyetmást Bolognában. Már meglehetős hírneve volt, mikor 1552. Primaticcio Fontainebleauba, II. Henrik király udvarához hívta meg. Sokat dolgozott Primaticcio vezetése alatt a fontainebleaui kastélyban. Neki tulajdonítják a mostani lépcsőház Sándor-képeit és az elpusztult Odisszea-képeket. Függő képei közül a Proserpina elrablása (London, Stafford House) a legjellemzőbb; a fontainebleaui kastély híres Nyugvó Dianája vagy tőle, vagy Primaticciótól való. Munkáiban fiai, Giulio, Cristoforo és Camillo dell' Abate is segítségére voltak. E. L. Niccolo di Liberatore, olasz festő, 1. Alunno, Nice, Nizza (1. o.) francia neve. Nicea (Nicaea), több ókori város neve. 1. Bitiniában az Askania-tó mellett ; Antigonos alapította, Lysimachos megnagyobbította ; virágzó kereskedő város ; sőt egy időben királyi székes főváros ; 325. és 787. általános zsinatnak volt színhelye ; most Isnik. 2. Indiában, a paropamizádok területének határán ; nyugatra a Kophen folyótól ; most Begham.3. Massiliai gyarmat Liguriában, most Nizza. 4. Az epiknemidi bokrok erőssége, az Oeta-hegy aljában, közel a hires termopilei szoroshoz, melynek sztratégiai kulcsa volt, ugy hogy makedoniai Fülöp vele biztosította magának a szent háború sorsát. 5. Indiában, a Hidaszpesz mellett , Nagy Sándor alapította ama győzedelemnek emlékére, amelyet Poros király felett aratott, L. M. Niceai zsinat. Az első N.-ot illetőleg lásd Arius. A második N. 787. tartatott I. Hadrian pápa és Irene görög császárnő idejében, a képrombolás (1. o.) miatt. A zsinaton megjelent 350 püspök ugy határozott, hogy a szent képek tétessenek ki, mert ezek a hiveket Krisztus, Mária és a többi szentek szeretetére emlékeztetik s hogy a tisztelet nem a képnek adatik, hanem annak, akit az ábrázol. Ezen kívül alítottak 22 szabványt az egyházkormányzat, az istentisztelet és a fegyelem dolgában. p. F. Nicea-konstantinápolyi hitvallás (Symbolum nicaeno-constantinopolitanum), a leghasználatosabb hitvallási forma, amelyben az első két zsinatnak, a niceainak (325) és a konstantinápolyinak (381) ágazatai egymást kiegészítve vannak összefoglalva. Ezen ágazatok közül azok vannak leginkább kidomborítva, amelyek Jézus és a Szentlélek istenségére vonatkoznak és hogy a bűnbocsánat szentségileg történik. A filioque szó I. Miklós pápa idejében lett beleszőve. P. F. Nicephorus, 1. Nikephoros. Nicetas Akominatus, 1. Akominatos és Niketas. Niche, 1. Fülke. Nicholson (ejtsd : nikoisza), mintegy 250 km. hosszú, széles, homokos medrű folyó Queensland ausztráliai gyarmatban, amely DNy felől lévén a Karpentaria-öbölbe szakad. A Gregory-ág összeköti az Albert-folyóval. Nicias, 1. Nikias. Nickel, 1. Nikol. Niclaes v. Nikias (Nikolai), 1. Famaisták. Nicol., latin állatnevek után Nicolas Herkules francia zootomus és entomologus nevének rövidítése. Nicolai, porosz város, 1. Nikolai. Nicolai Illés, erdélyi, szebeni szobrász, a XVII. sz.-ban élt. Több műve közül nevezetes az Apafiak almakereki szarkofágja 1635-ből. Nicolai, 1. Fülöp, német egyházi dalköltő, szül. Mengeringhausen faluban 1556 aug. 10., megh. Hamburgban 1608 okt. 26., hol főlelkész volt. Előbb 1588 óta Wildungenben, 1596 óta pedig Unnában volt evang. lelkész. Korának egyik legjobb egyházi dalköltője (Freudenspiegel des ewigen Lebens, 1599), kinek egyes dalai (Wie schön leuchtet der Morgenstern ; Wachet auf, ruft uns die Stimme) még ma is élnek az evang. egyházban. A reformátusok ellen irt vitairatai a kor szomorú termékei közé tartoznak. Életét megírták Curtze (1859) és Wendt (1859). H. G. 2. N. Kristóf Frigyes, német könyvkereskedő és iró, szül. Berlinben 1733 márc. 18., megh. u. o. 1811 jan. 8. Miután 1749 óta Odera-Frankfurtban a könyvkereskedést megtanulta és nem közönséges általános, főleg irodalmi műveltséget elsajátított, visszatért 1752.Berlinbe,hol Lessinggel s Mendelssohnnal bizalmas baráti viszonyba lépett s kiadta első művét : Briefe, d jetzigen Zustand d. schönen Wissenschaften betreffend (1755, újra kiadta Ellinger 1894), melyben magas álláspontról igen figyelemre méltó képét adja a korabeli német irodalom gyengéinek. Azután kiadta Mendelssohnnal a Bibliothek der schönen Wissenschaften I—IV. kötetét (1757—60) és Lessing, Mendelssohn és Abbt közreműködésével a századnak egyik legkitűnőbb folyóiratát : Briefe, d. neueste Literatur betreffend (1759—64, 24 köt.), melyet Lessing lángeszű kritikája korszakalkotó, maradandó becsű vállalattá tett. Utolsó folyóirata, az Allgemeine deutsche Bibliothek (1765—91, 106 köt.) és ennek folytatása, a Neue allgemeine deutsche Bibliothek (melyet K. 1801—5-ig szerkesztett), szintén rendkívüli, de nem kedvező hatással volt a korra, mert N. ebben, főleg 1775 óta a lapos észszerűség és üres fölvilágosodás mértékével bírálja a századnak hatalmasan emelkedő irodalmát, melyet sem megérteni, sem méltányolni nem képes. Történelmi szempontból értékes művei : Beschreibung von Berlin und Potsdam (1769) ; Anekdoten von Friedrich II. (1788—92, 6 füzet), de különösen : Beschreibung einer Reise durch Deutschland und die Schweiz (1783—96, 12 köt.). Dél-Németország katolikus tartományai művelődési s irodalmi viszonyainak nem egészen tárgyilagos, de mindenkép érdekes és tanulságos rajza. (Ekkor Nicolai