A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)
N - Niece - Nied - Niederbartim - Niederbronn - Niederingelheim - Niedermayer - Niederplanitz - Niederrad - Niederselters - Niederung - Niedner - Nieheim - Niel - Niel
Nièce — 167 — Politikai és nemzetgazdasági értekezései Nachgelassene Schriften nicht-philologischen Inhalts c. alatt (Hamburg 1842) jelentek meg. Bonnban tartott előadásait tanítványai halála után rendezték sajtó alá : ilyenek : Vorträge über römische Geschichte (Berlin 1846—48, 3 köt.) ; Vorträge über alte Geschichte mit Ausschluss der römischen (u. o. 1847—52, 3 köt.) ; Vorträge über alte Länder· und Völkerkunde (u. o. 1851) ; Vorträge über römische Alterthiimer (u. o. 1858) és Vorträge über das Zeitalter der französischen Revolution (Hamburg 1845). Irodalom. Lebensnachriehten über B. G. N., aus Briefen desselben und aus Erinnerungen einiger seiner nächsten Freunde (von Dorothea Hensler, Hamburg 1838—39, 3 köt.); Classen, B. G. N., eine Gedächtnisschrift, Gotha 1876 ; Eyssenhardt, B. G. N., u. o. 1886. TH.GY. 2. Κ Márk Garsten Miklós, az előbbinek fia, szül. Rómában 1817 ápr. 1., megh. Oberweilerben 1860 aug. 1. Jogot tanult több egyetemen és 1854. a porosz király titkos tanácsosa lett, aki őt 1855. nemesi rangra emelte. 1855. ismeretlen tettesek nagy számú titkos állami iratot loptak, melyek N. felügyelete alatt voltak ; ezt N. annyira szivére vette, hogy 1857. búskomorságba esett és e bajában meg is halt. Mint a nemesi párt és az ortodoxia buzgó előharcosa, 1848—49. a Magdeburger Korrespondent c. lapot szerkesztette. Megemlítendő még a Geschichte Assurs u. Babels (Berlin 1858) g., ma már elavult műve is. TH. GY. 3. N. Carsten, német utazó és természetbúvár, szül. Lüdingworthban 1733 márc. 17., megh.Meldorfban 1815 ápr. 26. A dán hadseregbe lépett s 1761, midőn V. Frigyes egy tudós társaságot Arábia kikutatására küldött, ennek tagja lett s a földrajzi szakot bízták reá ; útitársai még azon évben elhaltak, s N. egyedül folytatta utazását, melyből csak 1767. tért vissza. 1768. hadmérnökkapitány, 1778. Meldorfban igazságügyi tanácsos, 1808- államtanácsos lett. N. volt az első, ki a földrajzi hosszúság meghatározására a holdtávolságokat fölhasználta. Utazásainak eredménye: Beschreibung von Arabien (Kopenhága 1772); Reisebeschreibung nach Arabien und andern umliegenden Ländern (u. o. 1774—78) ; Reisen durch Syrien und Palästina (Hamburg 1837) ; irta még: Descriptiones animalium etc. (Kopenhága 1775); Flora aegyptiaco-arabica (u. o. 1776). Életrajzát megírta fia, N. Barthold György (Kiel 1871). Nièce (franc., ejtsd : niesz) a. m. unokahúg. Nied, a Saarnak 98 km. hosszú baloldali mellékfolyója ; Német-Lotaringiában Contchen mellett ered és 10 km.-nyire Saarlouis alatt torkollik. Niederbarnm, Potsdam porosz kerület egyik járása, 1741 km 2 területtel, (1890) 188,297 lak. Niederbronn, város és fürdő Elzász-Lotaringia német birodalmi tartomány Alsó-Elzász kerületében, vasút mellett, (1896) 3029 lak., vas- és acélmüvekkel, 2 ásványvízforrással és látogatott fürdő-intézettel. Leginkább gyomor-, bél-, májbajok és köszvény ellen használják. V. O. Kuhn, N. et ses environs (Páris 1866). Niederingelheim, község Hesseniek Rajnai -Hessen nevü tartományában, 3 km.-nyire a Rajnától, a Selz völgyének kijáratánál, vasút mellett, (1890) 2688 lak. Kémiai gyárral, jó vörösbortermeléssel. Nagy Károly 768 és 774 között egy régibb császári villa helyén egy palotát építtetett, amely 100, részint Ravennából, részint az Oden-erdőből hozott márvány- és gránitoszlopon nyugodott. 1154. I. Frigyes a palotát kijavíttatta és IV. Károly 1354., miután 1270. tűzvész pusztította el, újra felépíttette. Idővel azonban, különösen a 30 éves háborúban, e palotát elpusztították. Néhány oszlop belőle a heidelbergai kastélyban, a mainzi Schiller-kútnál máig is látható; egyetlen egy maradt meg a városban az evangelikus templom kerítésfalán. W. O. Hilss, Der Reichspalast zu Ingelheim (Oberingelheim 1868) ; Loersch, Der Ingelheimer Oberhof (Bonn 1885). Szik. Niedermayer Ádám, gépészmérnök, szül. Almás-Kamaráson (Arad) 1853 dec. 24. Elemi iskoláit és az alreáli Aradon, a felső reált és a műegyetem gépészmérnöki szakosztályát Budapesten végezte 1878. Iskolái elvégzése után a magyar királyi államvasutak fő javító műhelyébe műhelygyakornokul vették fel, ahonnan pár hónapi működés után 1879. a Ganz és Társa részvénytársulat budai törzsgyárába lépett át, ahol most is mint főmérnök és a hengerszéki és malom építési osztály főnöke van alkalmazásban. A magyar mérnök- és építész-egyletben 1883 ismertette a különböző rendszerű Ganz-féle hengerszékeket, mely előadás külön lenyomatban magyar, német, francia és angol nyelven is megjelent. A Lexikonnak is munkatársa. Niederplanitz, falu Zwickau szász kerületi kapitányságban, (1890) 8868 lak., kőszénbányával. Niederrad, falu Wiesbaden porosz kerületben, a Majna és vasút mellett, (1890) 5440 lak., vas- és rézöntéssel, viaszkosvászon- és kalapkészítéssel. Niederselters, falu Wiesbaden porosz kerületben, 16 km.-nyire Limburg a. d. Lahntól, az Ernsbach és vasút mellett, (1890) 1472 lak., hires ásványvízforrásokkal, amelyek egy medencébe összegyűjtve egy üvegcsarnokkal vannak fedve. Közelében Oberseiters falunak hasonló forrásai vannak. V. ö. Die Heilquellen des Taunus, hg. H. Grossmann (Wiesbaden 1887). Niederung, Gumbinnen porosz kerület járása, 893 km 2 területtel, (1890) 55,614 lak. Niedner Keresztély Vilmos, német protestáns egyháztörténetiró, szül. Oberwinkelben (Waldenburg közelében) 1797 aug. 9, megh. Berlinben 1865 aug. 12. Lipcsében végezte teologiai tanulmányait, ugyanott lett 1829. teologiai tanár ; 1850—59. mint magánzó élt Wittenbergában, ekkor Berlinbe hivatott az egyháztörténelmi szakra, hol egyszersmind a fő egyháztanács tagjául is kineveztetett. Fő műve : Geschichte der christlichen Kirche (Lipcse 1846, 2. kiad. Berlin 1866). 1845 óta elnöke volt a lipcsei történelmi-teologiai társulatnak és kiadója a Zeitschrift für historische Theologie c. folyóiratnak. f.l. Nieheim Detre, 1. Niem. Niel, falu Anvers belga tartományban, a Rapel és vasút mellett, (1890) 6020 lak., tégla- és cementgyárral. Niel (ejtsd: niel) Adolf, francia marsal és hadügyminiszter, szül. Muretben (Felső-Garonne) 1802 okt. 4, megh. 1869 aug. 14. Tanulmányait 1821—27. a párisi műegyetemen és a metzi műszaki intézetben végezte, mire 1827. a műszaki Niel