A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)

NY - Nyirokmirigy-gyuladás - Nyirokrendszer - Nyírolaj - Nyírott bársony - Nyírrák - Nyírrothadás - Nyirség - Nyir-Vasvári - Nyírvíz - Nyírvíz-szabályozó társulat - Nyiry

Nyirokmirigy-gyuladás — 302 — tej és mély nyaki Ny.-et találunk, azok a bőr alatt, ezek a nagy nyakerek kíséretében a mélyben fek­szenek. Azontúl vannak hónalji Ny. és olyak, ame­lyek a mellen kivül vannak. A könyök- és térd­­ha­jlásban is található 2—4, mig az alkaron és al­száron egy-kettő ; a combredő alatti részen (a lágyéktájon) több felületes és mély Ny. (gl. lym­phaicae inguinales) található, amelyek infekciókra megdagadnak, genyedhetnek és dobokat hoznak létre. (L. Bubo.) Skrofulás vagy gümőkóros (tuber­culosus)betegeken is megszoktak e mirigyek da­gadni, sőt a szomszéd mirigyek rákos daganatokra, de nagyobb gyuladásokra is, s ilyenkor a rákot már operálni nem tanácsos. Erős testmozgásra (katonai marsra) is megduzzadhat u. n. limfatikus embere­reken a lágyékmirigy egyike-másika, rendesen azonban infekcióra történik ez s bizonynyal vala­mely kórnemző baktérium az oka annak. A mell­kasban a gátorüregekben (cavum mediastinale), nemkülönben a tüdőcsöveken (hörgők) vannak Ny., amely utóbbiak pigmentesek (feketések) is lehet­nek s különösen skrofulás gyermekekben meg­duzzadva a tüdő szövetét is nyomhatják s nagyobb bajnak is lehetnek okozói, vagy a szervekben sajtosan szétesve gümőkóros bacillusoknak is szolgálhatnak termőtalajul. A hasüregben a bél­fodorban vannak nagy számmal (100—200) s a be­lekből jövő tápnedverekkel állanak összefüggés­ben. A medencében, de a hasban is az ereket is kisérik s felveszik az alsó végtag nyirokereit is, nemkülönben a medencebeli szervek nyirok­nedvét is. Az egyes szervekben, igy a nyelvben, a mandolákban és a belekben is vannak nyirok­csomók, bár rendesen egyszerűbbek ezek , vagy csomókba vannak szedve, mint p. a Bayer-féle tü­szők a belekben vagy a Payer-féle tü­szőhal­mazatok (Payer-féle plaqueok , agmina Paye­riana), amelyek különösen tífuszban véresen be­szüremkedhetnek, s a diéta meg nem tartása alatt különösen s igen gyakran a rekonvaleszcencia alatt szakadhatnak meg s ilyenkor a beteg k­öny­nyen elpusztul, mert az átlyukadt belen át a bél­tartalom a hasüregbe juthat s a beteg erős has­hártya-gyuladás következtében vész el. TH: A lovak alsó állkapcsa két szárának belső felü­letén elhelyezett Ny. megnagyobbodhatnak, mely miatt a takonykór gyanúja merül fel. Az illető Ny. csoportja ilyenkor különböző nagyságú, fe­szes, tömött daganatot alkot, mely ugy a csont felületével, mint a fölötte levő bőrrel össze szokott nőni és melynek megnyomása nem okoz az állat­nak fájdalmat. L. Takonykór. HUT. Nyirokmirigy-gyuladás: 1. Limfadenitisz. Nyirokrendszer (systema vasorum lymphati­corum): 1. Nyirokerek. Nyírolaj: 1. Nyírfa. Nyírott bársony, 1. Bársony. Nyírrák, a pata húsos nyírfának és gyakran a többi lágy részének idült gyuladásos megbetege­dése; mint az elnevezés is mutatja, régebben rákos megbetegedésnek tartották. Oka mindenek szerint az, hogy a folytonosságában megszakadt vagy elrothadt szarunyíron vagy talpon valamely fertőző anyag jut a húsos részekhez és az irha­rétegben idült gyuladást okoz, minek következ­tében a papillák túlsarjadzanak és a recés szö­vetben többé-kevésb­é élénk proliferáció lép föl. A beteg sokszor sántít, a szarunyír és néha a szarutalp is részben hiányzik, helyét szü­rkés­sárga, igen bűzös csirizszerű anyag fedi, mely alatt a lobogószerűen megnagyobbodott szemöl­csök láthatók ; szaru a beteg lágy részek felett egyáltalán nem képződik, vagy ha igen, akkor az puha, sárgás szinűi s az alappal csak lazán függ össze. A bántalom igen makacs és hosszan tartó ; a használni szokott edző folyadékok és hintőporok (tejsav, erős kreolin, szublimát-oldat, salétromsavas ólom, szalicilsav, kénsavas réz és vas, pokolkő), valamint a tüzes vas is a legtöbb esetben csak keveset használnak. Több ízben aránylag gyors és gyökeres gyógyulásra vezetett a betegedett lágy részek kimetszése és kikapa­rása és a patának szakszerű bekötése. PLUSZ B. Nyírrothadás, a lovak szarunyírjának valósá­ságos rothadása. Az oka mindenkor az, hogy a nyír barázdáiból a bomló szerves anyagokat nem távolítják el : prediszponáló okul szolgál a szűkült pata, melynek mély, keskeny nyírbarázdái nehe­zen tisztogathatók és nem érintkeznek a talajjal, minek következtében hiányos a természetes me­khanikai tisztogatás. Ha a rothadás következté­ben a szarunyír annyira szétesett, hogy a lágy részek szabadon fekü­sznek, akkor a ló sántít, a barázdákat szürkés-barna, bűzös, kenőcsszerű­ anyag tölti ki, a szarunyír cafatok­. A szarunyír elrothadása következtében a pata szűkül. A szaru­cafatok és a bomló anyagok eltávolítása, vala­mint a rothadást megakadályozó orvosságok al­kalmazása mindenkor célr­­a vezet. PLUSZ B. Nyírség, Szabolcs vmegye középrészén elterülő térség, mely az e vidéket jellemző fától, a nyír­fától vette nevét. Földje nagyrészt homok, csak csekély emelkedések és dombsorok vannak rajta ; vízben szegény vidék, éghajlata olyan mint az alföldé, nagy nyári forróságokkal. Fő terményei a búza, rozs, kukorica, de különösen a burgonya, melyet messzi vidékre elszállítanak innen. Bora nagyon középszerű s többnyire kerti borok, azon­ban van kitűnő dinnyéje és jó dohánya. Számos helység és város (Nyíregyháza, Nyír-Bátor) fek­szik rajta, melyek mind a «Nyír» melléknévvel vannak összetéve. Salamon király kormányzata alatt az Ozul vezérlete alatti kunok a Ny.-et el­foglalták és elpusztították. b­ev. Nyír-Vasvári (Vasvári), kisközség Szatmár vár­megye máté­szalkai j.-ban, (1891) 1161 magyar lak. Nyírvíz v. nyírié (növ., aqua betulina), tavasz­kor a vénebb nyírfából megfúrás folytán kiszi­várgó viz , 2°/6 szőllőcukor van benne, nyírbor, nyírsör lesz belőle, régen orvosságnak is hasz­nálták, ma inkább csak jó ízéért és tavaszi kúrá­ból iszszák. Nyírvíz-szabályozó társulat, 1879. alakult, s ártere Szabolcs, Szatmár és Hajdú vmegyék te­rületén körülbelül 54,732 hold, melyet a csator­názás művelhető talajjá tett. A nyíri vizek leve­zetésére a Ny. 44­6 km. hosszú nyilt főcsatornát épített, mely a felső-szabolcsi társulat mentesített árterén át a Tiszába ömlik; a Ny. székhelye Nyíregyháza s kötelékébe 60 község tartozik. Nyiry István, a matematika, később a fizika és­­ filozófia tanára a sárospataki ref. főiskolában. Nyiry

Next