A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)
Ö, Ő - Ödö - Öfjord - Ögir - Öhlenschläger - Öhme - Öhringen - Ökle - Öklöndözés - Ökolampadius - Ökonomia - Ököljog - Ökölvívás
Ödö — 642 — ban, 1421., Zsigmond király Necpáli Györgynek s László Demeternek, Jánosnak, Istvánnak s osztályos rokonainak, iktári Bethlen János fiainak, Miklósnak és Péternek adományozta azon hű szolgálataikért, melyeket a husziták elleni háborúban tanúsítottak a király iránt. TH—v. Ödö, Ödön, 1. Eudu, Öfjord, város, 1. Akureyri. Ögir, 1. Egir. Öhlenschlager Ádám Gottlob, a dánoknak legnagyobb költője, szül. Kopenhágában 1779 nov. 14., megh. u. o. 1850 jan. 20. Színésznek készült, jogot tanult, 1805. beutazta Európa legnagyobb részét. 1810 óta az esztétika tanára volt a kopenhágai egyetemen, 1817—18. másodszor, 1844—45. harmadszor beutazta Németországot, melynek irodalmi körére jelentékeny befolyást gyakorolt. Ezen utáin megismerkedett Goethevel, hosszabb időt töltött Coppetban Staël asszonynál. Ö. korszakot alkotott hazájának irodalmában (jellemzését 1. Dán nyelv és irodalom alatt, V. köt. 24. old.). Munkássága sokoldalúság tekintetében erősen emlékeztet Goethére. Főbb művei: a) Líraiak: Digte (Kopenhága 1803); Frederiksberg (1817) ; Norgesreisen (1834) ; Fyensreisen (1835). b) Epikai művek: Tors reise til Jotunheim ; Langelandsreisen ; Jesu Kristi gientagne Liv den aarlige Natur ; Vaulundnis saga (2 köt., 1805); Helge (románcok, 1814); Hrolf Krake (1829) ; és Örvarodds saga (1841) ; egy didaktikus költemény (Digdekonsten) és a Regnar Lodbrog c. románc-ciklus (1849). c) Drámai művek : Hakon Jare, Baidur hin gode, Palnatoke, Axel og Valborg (1805-10), Starkodder (1812), Hagbarth og signe (hasontárgyú Mihalovich Ödön [1. o.] magyar zeneköltő egyik operájával), Postbroedrene (1817), Erik og Abel (1820), Väringerne i Miklagaard (szinműgyüjtemény 1827), Tordenskjold s Dronning Margreta (1834), Sokrates (1836) , Dina, Armleth, Kjartan og Gudrun (1842—48) az ezeregyés alapján irt Aladdin és egy dramatizált idill: Den lille Hyrdedreng (1818). Ő. sokat irt németül is, e téren azonban inkább mint műfordító működött. Németre fordította Holberg és Beskow (1. o.) műveit, azonkívül esztétikai előadásokat irt Ewaldról (1. o., 1810—11) és Schillerről (1811—12). Összes műveinek kritikai kiadása Liebenbergtől (32 köt., Kopenhága 1857— 1862). Irodalom. 6. életének fő forrása saját önéletrajza : Ö.s Levnet, fortalt af ham selv, 1830—31 és Brindringer, kiadva saját fiától, Kopenhága 1850 és 1872 ; nagyobb szabású tanulmányok Ö.-ről : Arentzen, Baggesen (Ö. ellenlábasa) og Ö., Kopenhága 1874—78, 8 köt. ; U. az Adam Ö.; u. o. 1879; Nielsen, Adam Ö., 1879; Elberling, Ö. og österlandske Eventyr, u. o. 1887 ; Schröder, Adam Ö. og de romantiske skole, u. o. 1888; Öhlschläger Ottó, a német birodalmi törvényszék elnöke, szül. 1831 máj. 16-án. Jogot tanult Königsbergben, a birói pályára lépett és 1858. törvényszéki ülnök, 1874. előadó lett az igazságügyi minisztériumban, 1885. a berlini kamaratörvényszék elnöke, 1889. államtitkár, 1891. pedig a lipcsei legfelsőbb törvényszék elnöke. 1884 óta tagja a porosz urak házának, 1885 óta pedig államtanácsos. TH. GY. Öhme Ervin, német festő, szül. Drezdában 1831 szept. 18. Először atyjának, Öhme Ernő Ferdinánd (1797—1855) tájképfestőnek volt tanítványa, majd Richter Lajosnál és a drezdai akadémián tanult, később pedig tanulmányútjain ügyes tájképfestővé képezte ki magát. Ebben a nemben legismertebb képe a drezdai képtárban levő Kőbánya a szász Svájcban. Azonkívül nagy dekoratív tevékenységet fejtett ki, számos gobelint készített a szász udvar számára, három falképet festett a meisseni Albrechtsburgban stb. 1887— 1889. festette a caracasi parlament épülete számára a Venezuela köztársaság függetlenné nyilvánításának nagy képét. 1887 óta a drezdai technikai főiskola tanára. É. L. Öhringen, az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Jagst-kerületben, az Olim és vasút mellett, (1896) 3914 lak., gazdasági gépek, iskolapadok készítésével, sörgyárral és jelentékeny bortermeléssel ; fejedelmi kastélylyal,amelynek nagyszerű pincéi vannak ; templomában érdekes síremlékek láthatók. —ζικ. Ökle (állat, Rhodeus amarus Ag.), a nyílt hólyagú halak rendjébe tartozó kis halfaj ; szájnyílása mélyen fekszik, kicsiny, bajusztalan ; törzse magas, oldalt összenyomott ; oldalvonalai csak az első 5—6 pikkelyen láthatók. Az ivás idejének kivételével a hím és a nőstény egyszínű, hátán szürkés- vagy barnászöld, oldalain kékes ezüstfényű, farkúszójától a törzs közepéig egy zöld színű hosszsáv fut végig ; az ivás idején a hím pompás fémes fényt ölt magára, oldalai megkékülnek, hasa narancs- vagy cseresznyepirossá válik, hát- és alfelúszója sötétvörös lesz. Hossza 5—10 cm. Közép-Európa édes vizeit lakja, nálunk is gyakori és vidékek szerint más-más név alatt ismerik ; általánosabb nevei : keserühal, lapistyán, laponya, petikehal, pohé, sároglya, szt. Péter hala, ívása ápr. és máj. hónapban történik. A folyó, kavicsos vizeket szereti, de megél más fajta édes vízben is. Húsa keserű ízű. Növényekkel táplálkozik. D. .T. Öklöndözés v. ökröndözés, a hányást (1. o.) megelőző kellemetlen érzés, főleg a torokban, amelyhez apró, nem tökéletes hányási mozgások csatlakoznak. Gyógyítása összevág a hányás kezelésével. —ss— Ökolampadius, 1. Oecolampadius. Ökonomia (gör. a. m. háztartás), általában mindenféle gazdasági, szabályozott és céltudatos üzem, különösen pedig a gazdálkodási tevékenység a mezőgazdaságban. Ökonomus tehát akár a mezőgazda, aki önállóan folytatja saját gazdaságát és annak jövedelméből él, akár olyan gazdálkodó hivatalnok (alkalmazott), aki a nagyobb szabású mezőgazdasági üzemben a gazdának helyét pótolja. Ökonomisták a fiziokrata rendszer hívei. L. Fiziokratizmus. L. M. Ököljog (lat. jus manuarium) a. m. fegyveres önbíráskodás, melynek Németországban csak az u. n. örök béke (Pax publica , Ewiger Landfrieden) megállapítása 1495. s az a fölött való felügyeletért 1500. szervezett birodalmi kormány (Regimentum Imperii, Reichs-Regiment) I. Miksa császár alatt vetett véget. H. Ökölvívás (gör. pigme és pix) a testgyakorlatoknak ama, már a régi görögök és rómaiak által kedvelt neme, midőn az ellenfelek karjaik kilökő- Ökölvívás