A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)

P - Per mille - Permi nyelvek - Permissio - Permjákok - Permoser - Perm-szisztéma - Permutatio - Perna - Pernambuco

Per mille — 944 — segélyével működésbe hoznak, mire a puttonyba α-nál betöltött oldat a puttonyba illesztett kau­csuk (c), illetve sárgaréz csövön (d) áthaladva, a cső végére illesztett porlasztó (pulverizátor) (k) nyílásán át (g) kipermeteztetik. Az oldat finom eloszlatása azáltal megy végbe, hogy a d csövön kitóduló oldat egy rézsútos fúráson (2. ábra Z-nél) át a porlasztó m gömbjébe hatol, amelyben kör­forgást végez, aminek következtében a g nyíláson át nem egyenes sugár alakjában, hanem tölcsér­alakban löveltetik ki, a centrifugális erő hatásá­nál fogva számtalan apró cseppre, permetegre oszolva. A puttony száját letakaró fedő (1. ábra a) alatt egy kis szita van alkalmazva, mely a be­öntésnél megtisztítja az oldatot a szeméttől, mi a gép bedugulását okozhatná ; az f csap arra szol­gál, hogy munkabeszüntetésnél elzárhassák a ki­nyomuló oldatot, s végül a h oszlopocska segé­lyével a netaláni eldugulásnál a porlasztót ki lehet tisztítani akként, hogy i-nél a dróttal körül­tekert oszlopocskát többször fölfelé nyomják s mindjárt rá visszaeresztik, mire a dugulást okozó üledék kiverődik s lent, h oszlopocska irányában kifolyik. Munkában a gépet a munkás e vállszíjak segélyével hátára veszi, az f csapat megnyitja, jobb kezével a b hajtórudat néhányszor le-felmoz­gatja — a hajtást csak akkor kell ismét megkez­deni, ha a permeteg kilövelése gyengül — mire a balkézben tartott d csővel a permeteget az egyes növényekre irányítja. Franciaországban és Amerikában igen el vannak terjedve a ló- v. ösz­vérh­átra illeszthető és a lóval húzott P.-k is ; ezeket hazánkban nem igen használják. L. még Peronoszpora-betegség. MZY. P. (spray), a sebészeti operációknál használt készülék, melylyel az operáció területére és a sebre finom cseppekbe szétszórt antiszeptikus fo­lyadékokat alkalmaztak a Lister-féle eredeti seb­kezelésnél. Egy jól záró üvegbe töltött antiszep­tikus folyadékot (5%-os karbolsavoldatot) kettős futtató gummilabda segítségével finom nyílású csövön át nagy erővel kihajtva igen apró eső­szerü cseppekre osztottak szét s ezen eső alatt végezték az operációt és a kötözéseket. Utóbb ezen készülék elhagyatott, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy kellő óvatosság mellett az köny­nyen nélkülözhető. (L. Antiszepszis.) Ugyanezen készülék már régóta volt használatban az orvosi gyakorlatban Richardson ajánlatára részint azon célból, hogy gyorsan elpárolgó folyadékokkal (éter) a test egy kisebb felszínén gyors lehűlést és ezzel érzéstelenítést érjenek el (helybeli érzés­telenítés), részint azon célból, hogy ezen finom cseppekre elosztott folyadékot belehel­­éssel a légző szervek bajainak orvoslása végett alkal­mazzák. Ugyanezen elven alapszik a belehelő ké­szülék is, mely most igen elterjedt alkalmazás­nak örvend. Β—Y. Per­mille (lat.), 1. Mille. Permi nyelvek, a finn-ugor nyelvcsalád hét főágának egyike, mely a zűrjén és votják nyel­vet foglalja magában (1. o.). Permi nyelvnek ne­vezik s külön nyelvnek tekintik némelyek a zűr­jén nyelv permi dialektusát. Permissio (lat., ol. permesso) a. m. enge­dély, megengedés, beleegyezés ; permissive, meg­engedéskép, engedély módjára : permissa supe­riorum, felsőbb engedélylyel ; permittál, megen­ged, engedélyt ad. P. a retorikában, 1. Megen­gedés. Permjákok, erősen eloroszosodott néptörzs a Felső-Kama mentén, Vjatka (mintegy 10,000) és Perm (mintegy 80,000) orosz kormányzóságok­ban ; magukat komi-nak hívják és a zürjénekkel meg a votjákokkal együtt az észak-ugor (finn) nyelvcsalád permják-finn csoportjába tartoznak. Nyelvükkel Rogov foglalkozott egy nyelvtanban (Szt.-Pétervár 1860) s egy szótárban (u. o. 1869). Már a XI. sz.-ban orosz adófizetők voltak, János cár pedig 1505. letette utolsó fejedelmüket, Mat­thaeust, s egészen leigázta a P.-at. Vadászattal, halászattal meg földmíveléssel foglalkoznak ; val­lásukra görögkeletiek, s az első keresztény térí­tőjük szent Steph­anus volt (1375—96). V. O. Smirnov, A P. (oroszul Kazán 1891). Permoser Boldizsár, német szobrász, született Kammerauban (Bajorország) 1651., megh. Drez­dában 1732-ben. Salzburgban Weisskirchnernek, Bécsben Knackernek volt tanítványa, azután fá­évet töltött Olaszországban, főleg Firenzében. 1704—10. Berlinben I. Frigyes király számára dolgozott, azután Drezdában telepedett le. Leg­kiválóbb művei: Szavójai Jenő herceg emlék­szobra a bécsi Szt.-Katalin-templomban és az í­jját faragó Amor márványszobra Charlottenburgban. Dekorativ művei, melyekben a bárok stilus túl­zásaiban nyilatkozik, nagy számmal láthatók Porosz- és Szászország nagyobb városaiban. É. n.: Perm-szisztéma a. m. dias­­szisztéma (1. o.). Permutalio, 1. Felcserélés. Perna, község Zágráb vármegye vrginmosti j.-ban, (1891) 1060 horvát-szerb lakossal. Pernambuco, 1. a Brazíliai Egyesült­ Álla­mok egyike az Atlanti-óceán, Parahiba, Rio Grande do Norte, Ceara, Piauhi, Bah­ia és Ala­goas közt, 128,395 km 2 területtel, (1888) 1.110,831 lak. A parti lapály 50—70 km. széles, tőle beljebb a szárazföld felé fensíkok és hegyláncok emel­kednek. Az Irmaos-hegység P. Ny-i határán DNy-ról ÉK-nek húzódik és vízválasztóul szol­gál a Parahiba és San Francisco közt; kiága­zásai DK-nek vonulnak. Az állam nagyobb részét a San Francisco (1. o.) baloldali mellékvizei öntö­zik, amelyek a sellőik miatt nem hajózhatók. P. belsejét nagyobbára 500—1200 m. magas fen­síkok (sertaos) alkotják, amelyek a szárazság miatt gyakran kopárak. A parti lapály talaja azonban termékeny alluvium, amelyet némely helyen buja őserdők, másutt cukornád-, pamut-, dohány-, kávé- és kákaóültetvények takarnak. Az erdők fernambuk- vagy pernambuk- és egyéb festő-, továbbá kitűnő épületfát szolgáltatnak; ezenkívül a kókuszdió, balzsam, benzoe, ipe­kakuana és más gyógyszerek is találhatók az er­dőkben. Az állattenyésztés legvirágzóbb ága a szarvasmarha-tenyésztés. Márvány a csaknem egyedüli bányatermék. Gyárilag űzik a vasön­tést, szappan- és szeszfőzést, a cukor- és rumkészí­tést. A fővárosból 4 vasúti vonal vezet az állam belsejébe. 2. P. Cidade do Recife vagy Recife, Rio de Janeiro után Brazília legnagyobb városa, P­­ál- Pernambuco

Next