A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)
R - Ragozhatatlan szók - Ragozó nyelvek - Ragtapasz - Ragusa - Ragusai herceg - Ragusai pénzek - Ragusa vecchia - Ragya - Ragyanemüek - Raheita - Rahl
Ragozhatatlan szók 359 — nyoma (ten flad, önmaga stb.), különben vagy rag nélkül használjuk a birtokos jelzőt, v. pedig a határozói neket alkalmazzuk a birtokos jelző mellett (1. Jelző). A többi névrag mind határozó rag (1. Határozók). 1. Helyhatározó ragok: ben, bői, be (a bél főnév származékai), n, ról, ra (az utóbbi kettő a rajt adverbiummal rokon), nál, től, hoz, nek (falnak menni), vá, vé (világgá menni), úl, ül (hátul, belül), ig, tt (Győrött, alatt), nőtt, női, ni (a palócoknál s székelyeknél : a bírón ott voltam, bírónői jövök, bíróni megyek). 2. Időhatározó ragok : kor és szer. 3. Körülményhatározó ragok :ént v. int (szerint, részint, régebben nagyobb divat volt), ként, nként (ez utóbbi régentenkéd), kép, vei, szul, lag, lan (egészlen, holtomiglan), ért. II. A birtokos személyragok jellemzik az ural-altáji nyelveket az indogermán nyelvekkel szemben. A magyarban megkülönböztetünk : 1. egy birtokot s egy birtokost kifejező alakokat : ruhá-m, ruhá-d, ruhá-ja ; 2. egy birtokot s több birtokost : ruhá-nk, ruhá-tok, ruhá-jok v. ruhájuk (némely nyelvjárásban ruhá-jik, apjik, lövik) ; 3. több birtokot s egy birtokost : ruhá-i-m, ruhá-i-d, ruhá-i ; 4. több birtokot s több birtokost : ruhá-i-nk, ruhá-i-tok, ruhá-i-k. SÍM. Ragozhatatlan szók (a nyelvtanban), amelyekhez nem szoktunk ragokat tenni, hanem mindig egyazon alakban alkalmazzuk őket (latin műszóval partikulák). Ilyenek különösen a határozó szók, viszonyszók, kötőszók. Ragozó nyelvek: 1. Nyelvek. Ragtapasz, 1. Flastrom. Ragusa, 1. (Dubrovnik), Dalmáciában az ugyanily nevü kerületi kapitányság és kat. püspökség székhelye, a San Sergio lejtőjén és lábánál, (1890) 7143, mint község 11,177 lak. selyemáru-, bőr- és likőr- meg kitűnő olajkészítéssel , Hercegovinába irányuló tranzito-kereskedéssel , hajósiskolával. A város szélén levő kikötő Porto-Cosson nagyon kicsiny és azért a nagyobb hajók a 9 km.-nyire fekvő gravosai kikötőben állapodnak meg. Legszélesebb(10—12 m.) és leghosszabb utcája a Stradone v. Corso. A tiszta külsejű és a velencei építkezésre emlékeztető város legérdekesebb épületei : a székesegyház, értékes templomi kincsekkel; a Palazzo comunale ; a rektori palota (1338—1424) velencei ízlésű épület, román ízlésű oszlopokkal ; az Onofrio di Cava és Giovanni Orsini tervei szerint készített előcsarnokkal ; jezsuita, dominikánus és franciskánus kolostorok ; franciskánus templom. R.-t magas falak veszik körül számos toronynyal, aminek a Torre di Menze (1462). a falakon kívül erősségek (San Lorenzo, Revellino, Margherita, Imperial, ezelőtt Napoleon és Lacroma a közeli ugyanily nevű szigeten) is védik. Külvárosai: Pille és Ploce. R.-t a VII. sz.-ban epidaurumi menekültek alapították, midőn ezt a szlávok feldúlták. 1204-ig a bizánci birodalomhoz tartozott, ekkor velencei felsőség alá vetette magát ; 1358. pedig Nagy Lajos fenhatóságát ismerte el. A Balkán-félsziget belsejével folytatott kereskedés gazdaggá tette és így képessé lett a XIV. és XV. sz.-ban vétel útján megszerezni a Narenta és a Cattarói-öböl közt fekvő területet. A török hatalom terjeszkedése következtében 1440-től kezdve ennek adófizetőjévé lett, de egyébként önállóságát és arisztokratikus köztársasági alkotmányát megtartotta. Az Afrika körül vezető tengeri út fölfedezése és az 1667-iki nagy földrengés kereskedelmét és gazdagságát csaknem egészen tönkre tette. 1806.I. Napoleon megszállotta és Marmont-t tette kormányzójává, felruházván őt a R.-i hercegi címmel. 1811. az újonnan alapított illíriai királyságba olvasztatott be, amelylyel együtt 1814-ben Ausztriához került. V. ö. Engel, Gesch. d. Freistaates R. (Bécs 1807); Vojnovics, Történelmi vezető R.-ban (szláv nyelven 1893). Gelcich,Dello sviluppo civile di R. (Ragusa 1884) ; Gelcich és Thallóczy, Diplomatarium Ragusanum. R. és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. Összeállította Geleich József. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Thallóczy Lajos (Budapest 1887). 211, város Siracusa olasz szicíliai tartományban, 8 km.-nyire Modicától, az Erminio mély völgyében, vasút mellett; két községből áll ; ezek: R. superiore (24,341 lak.) és R. inferiore (6380 lak.), pamutfonással, szövéssel , olaj-, bor-, sajtkereskedéssel , a közeli sziklákban számos barlanggal , kapucinuskolostorral, templommal, amelyben szép orgona van. —KIK. Ragusai herceg, 1. Marmont. Ragusai pénzek. A ragusai köztársaság a XVI—XVIII. sz.-ban réz- és ezüstpénzeket veretett rendszerint Krisztus s a város védszentje szt. Balázs képével. A tallér nagyságú pénzeken a város rektorának mellképes koronás címere látható. V. O. Dechant, Die Münzen d. Republik Ragusa (Bécs 1870). Ragusa vecchia (ejtsd: —vekchia), község Ragusa (ettől 10 km.-nyire) dalmáciai kerületi kapitányságban, mint község (1890) 9949 lak. antik fürdő és vízvezeték romjaival. R. helyén állott Epidaurum. Ragya (növ. ragyapenész: Erysiphe v. Eryside Wall.), a növények levelein v. a mák fején keletkező s az Erysiphe gomba okozta kipersegés, pecsét v. bevonat, 1. Lisztharmat, Herefélék, Peronoszpora-betegség, Hüvelyesek betegségei. — R. az orvostanban, 1. Himlő, W. O. Wolff, Die Meltaupilze (Berlin 1875). BORB. Ragyanemüek (név. Erysipheae), fehérszálu, a zöld növényrészeken kint élősködő penészgombák, fehér konidiumfoktól lisztes külsejök van . 1. Lisztharmat, Rabeita, város, Eritrea olasz gyarmat legdélibb fekvésű kikötőhelye, a Vörös-tenger Ny-i partján, a Bab-el-Mandeb közelében, mintegy 2000 lak, élénk kereskedéssel. Rahl, 1. Károly, osztrák festő, szül. Bécsben 1812 aug. 13, megh. u. o. 1865 jul. 9. A bécsi akadémián, majd Münchenben és Stuttgartban tanult, Magyarországban is járt, meglátogatta Olaszországot, Párist, Kopenhágát stb. Vándorútján többnyire képmásokat festett, később főleg nagy történelmi és dekorativ jellegű képeket, melyek Kaulbach és Genetti hatását mutatják. A legkiválóbbak : Manfred holttestének felfedezése ; Manfred bevonulása Lucernába ; A keresztények üldözése a katakombákban ; dekorativ képek Sina báró bécsi palotájában, a bécsi Alter Fleischmarkt templomának homlokzatán és előcsarnokában, a Rahr