A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)

R - Ragozhatatlan szók - Ragozó nyelvek - Ragtapasz - Ragusa - Ragusai herceg - Ragusai pénzek - Ragusa vecchia - Ragya - Ragyanemüek - Raheita - Rahl

Ragozhatatlan szók 359 — nyoma (te­n flad, ö­n­maga stb.), különben vagy rag nélkül használjuk a birtokos jelzőt, v. pedig a határozói nek­­et alkalmazzuk a birtokos jelző mellett (1. Jelző). A többi névrag mind határozó rag (1. Határozók). 1. Helyhatározó ragok: ben, bői, be (a bél főnév származékai), n, ról, ra (az utóbbi kettő a rajt adverbiummal rokon), nál, től, hoz, nek (falnak menni), vá, vé (világgá menni), úl, ül (hátul, belül), ig, tt (Győrött, alatt), nőtt, női, ni (a palócoknál s székelyeknél : a bírón ott voltam, bírónői jövök, bíróni megyek). 2. Időhatá­rozó ragok : kor és szer. 3. Körülményhatározó ragok :­ént v. int (szerint, részint, régebben na­gyobb divat volt), ként, nként (ez utóbbi régente­nkéd), kép, vei, szul, lag, lan (egészlen, holtomig­lan), ért. II. A birtokos személyragok jellemzik az ural-altáji nyelveket az indogermán nyelvek­kel szemben. A magyarban megkülönböztetünk : 1. egy birtokot s egy birtokost kifejező alakokat : ruhá-m, ruhá-d, ruhá-ja ; 2. egy birtokot s több birtokost : ruhá-nk, ruhá-tok, ruhá-jok v. ruhá­juk (némely nyelvjárásban ruhá-jik, apjik, lö­vik) ; 3. több birtokot s egy birtokost : ruhá-i-m, ruhá-i-d, ruhá-i ; 4. több birtokot s több birto­kost : ruhá-i-nk, ruhá-i-tok, ruhá-i-k. SÍM. Ragozhatatlan szók (a nyelvtanban), amelyek­hez nem szoktunk ragokat tenni, hanem mindig egyazon alakban alkalmazzuk őket (latin műszó­val partikulák). Ilyenek különösen a határozó szók, viszonyszók, kötőszók. Ragozó nyelvek: 1. Nyelvek. Ragtapasz, 1. Flastrom. Ragusa, 1. (Dubrovnik), Dalmáciában az ugyan­ily nevü kerületi kapitányság és kat. püspökség székhelye, a San Sergio lejtőjén és lábánál, (1890) 7143, mint község 11,177 lak. selyemáru-, bőr- és likőr- meg kitűnő olajkészítéssel , Hercegovinába irányuló tranzito-kereskedéssel , hajósiskolával. A város szélén levő kikötő Porto-Cosson nagyon kicsiny és azért a nagyobb hajók a 9 km.-nyire fekvő gravosai kikötőben állapodnak meg. Legszé­lesebb(10—12 m.) és leghosszabb utcája a Stradone v. Corso. A tiszta külsejű és a velencei építkezésre emlékeztető város legérdekesebb épületei : a szé­kesegyház, értékes templomi kincsekkel; a Palazzo comunale ; a rektori palota (1338—1424) velen­cei ízlésű épület, román ízlésű oszlopokkal ; az Onofrio di Cava és Giovanni Orsini tervei szerint készített előcsarnokkal ; jezsuita, dominikánus és franciskánus kolostorok ;­­ franciskánus tem­plom. R.-t magas falak veszik körül számos to­ronynyal, aminek a Torre di Menze (1462). a fa­lakon kívül erősségek (San­ Lorenzo, Revellino, Margherita, Imperial, ezelőtt Napoleon és La­croma a közeli ugyanily nevű szigeten) is védik. Külvárosai: Pille és Ploce. R.-t a VII. sz.-ban epidaurumi menekültek alapították, midőn ezt a szlávok feldúlták. 1204-ig a bizánci birodalomhoz tartozott, ekkor velencei felsőség alá vetette ma­gát ; 1358. pedig Nagy Lajos fenhatóságát ismerte el. A Balkán-félsziget belsejével folytatott keres­kedés gazdaggá tette és így képessé lett a XIV. és XV. sz.-ban vétel útján megszerezni a Narenta és a Cattarói-öböl közt fekvő területet. A török hatalom terjeszkedése következtében 1440-től kezdve ennek adófizetőjévé lett, de egyébként ön­állóságát és arisztokratikus köztársasági alkot­mányát megtartotta. Az Afrika körül vezető ten­geri út fölfedezése és az 1667-iki nagy földren­gés kereskedelmét és gazdagságát csaknem egé­szen tönkre tette. 1806.I. Napoleon megszállotta és Marmont-t tette kormányzójává, felruházván őt a R.-i hercegi címmel. 1811. az újonnan alapí­tott illíriai királyságba olvasztatott be, amelylyel együtt 1814-ben Ausztriához került. V. ö. Engel, Gesch. d. Freistaates R. (Bécs 1807); Vojnovics, Történelmi vezető R.-ban (szláv nyelven 1893). Gelcich,Dello sviluppo civile di R. (Ragusa 1884) ; Gelcich és Thallóczy, Diplomatarium Ragusanum. R. és Magyarország összeköttetéseinek oklevél­tára. Összeállította Geleich József. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Thallóczy Lajos (Budapest 1887). 2­­11, város Siracusa olasz szicíliai tartomány­ban, 8 km.-nyire Modicától, az Erminio mély völ­gyében, vasút mellett; két községből áll ; ezek: R. superiore (24,341 lak.) és R. inferiore (6380 lak.), pamutfonással, szövéssel , olaj-, bor-, sajtke­reskedéssel , a közeli sziklákban számos barlang­gal , kapucinuskolostorral, templommal, amely­ben szép orgona van. —KIK. Ragusai herceg, 1. Marmont. Ragusai pénzek. A ragusai köztársaság a XVI—XVIII. sz.-ban réz- és ezüstpénzeket vere­tett rendszerint Krisztus s a város védszentje szt. Balázs képével. A tallér nagyságú pénzeken a város rektorának mellképe­s koronás címere lát­ható. V. O. Dechant, Die Münzen d. Republik Ra­gusa (Bécs 1870). Ragusa vecchia (ejtsd: —vekchia), község Ragusa (ettől 10 km.-nyire) dalmáciai kerületi kapitány­ságban, mint község (1890) 99­49 lak. antik fürdő és vízvezeték romjaival. R. helyén állott Epidau­rum. Ragya (növ. ragyapenész: Erysiphe v. Eryside Wall­.), a növények levelein v. a mák fején kelet­kező s az Erysiphe gomba okozta kipersegés, pe­csét v. bevonat, 1. Lisztharmat, Herefélék, Pero­nos­zpora-betegség, Hüvelyesek betegségei. — R. az orvostanban, 1. Himlő, W. O. Wolff, Die Mel­taupilze (Berlin 1875). BORB. Ragyanemüek (név. Erysipheae), fehérszálu, a zöld növényrészeken kint élősködő penész­gombák, fehér konidiumfoktól lisztes külsejök van . 1. Lisztharmat, Rabeita, város, Eritrea olasz gyarmat legdé­libb fekvésű kikötőhelye, a Vörös-tenger Ny-i partján, a Bab-el-Mandeb közelében, mintegy 2000 lak, élénk kereskedéssel. Rahl, 1. Károly, osztrák festő, szül. Bécsben 1812 aug. 13, megh. u. o. 1865 jul. 9. A bécsi akadémián, majd Münchenben és Stuttgartban ta­nult, Magyarországban is járt, meglátogatta Olaszországot, Párist, Kopenhágát stb. Vándor­útján többnyire képmásokat festett, később főleg nagy történelmi és dekorativ jellegű képeket, me­lyek Kaulbach és Genetti hatását mutatják. A legkiválóbbak : Manfred holttestének felfedezése ; Manfred bevonulása Lucernába ; A keresztények üldözése a katakombákban ; dekorativ képek Sina báró bécsi palotájában, a bécsi Alter Fleischmarkt templomának homlokzatán és előcsarnokában, a Rahr

Next