A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)
R - Rolle - Rolle - Roller - Rollett - Rollin - Rollo - Rom - Róma
Rolle — 625 tett az 1875-iki toulousei árviznek 1887. kiállított képével (havrei muzeum). Ezt követte Si le mis ünnepe (1878, genti muzeum), azután pedig Zola regénysorozatának és Courbet realizmusának hatása alatt A bányamunkások sztrájkja (1880, valenciennesi muzeum), A munka (kőfaragók Suresnesben, Páris mellett, 1885) és A háború (1887) hármas sorozata. Törekvésének másik iránya a falusi életből, a szabad természetből vett képeiben nyilatkozik. A fejő leány (1888) és a Leány és bika (1889) a legfinomabb világítási tanulmányok. Legújabb művei közül kiválik A tolószékben ülő nő és az États généraux 1889-iki száz éves jubileumának ünnepét ábrázoló nagy képe a versaillesi történelmi múzeumban. Művei közül a párisi Luxembourg-múzeumban vannak : Előre , Normandiában. κ. l. Rolle (ejtsd: roll), az ugyanily nevű svájci járás székhelye Waadt svájci kantonban, 11 km.-nyire Nyontól, a Genfi-tó jobb partján, vasút mellett, (1888) 1855 lak., bortermeléssel, régi kastélylyal. Itt született Laharpe orosz generális, akinek emlékére a tó egyik szigetén 18 m. magas obeliszket állítottak és ezt a mellképével díszítették. Rolle (a francia róbból készült német szó) a. m. szerep. Roller Mátyás, pedagógus, szül. Üröm községben (Pest) 1840 szept. 13. Tanult Vácott és Budán. 1857. elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett és mint tanító Budaörsön 6 évig működött. Majd a kir. József-műegyetemen a gépészmérnöki kurzust végezte és 1868—70. u. o. tanársegéd volt és ez idő alatt letette a főreáliskolai tanképesítő vizsgálatot. 1870. tanárnak választották a pesti polgári fiúiskolához, egyúttal megbízták ezen új iskola igazgatásával. Tanársegédi ideje alatt csillagászattal is foglalkozott. Egyik idevágó értekezését az akadémiában olvasták fel, megjelent az Astronomische Nachrichten című szaklapban. 1871. kormánysegélylyel beutazta Németországot a polgári iskolák tanulmányozása végett. 1873. Lehenzl Guido meteorológiai intézeti igazgatóval az ÉNy-i felföldet utazta be a föld delejes viszonyainak felvétele végett. Irt több iskolakönyvet (1 fizikát, 3 könyvvitelt, 1 mértant). 1891 óta az Eötvös-alap pénztárosa s tagja a fővárosi bizottságnak. A lexikonba a mértékekről szóló cikkeket ő írja. F. Rollett Hermann, osztrák-német költő, szül. Badenben (Bécs mellett) 1819 aug. 20-án. 1838— 1844-ben Bécsben tanulmányozta a filozofiát és a természettudományokat. Első dalgyűjteménye a Liederkränze Bécsben 1842. jelent meg. Ezután Észak-Németországba ment és Frühlingsboten aus Österreich (Jena 1845) c. szabadelvű költeményeit tette közzé, melyek nevét Németországban ismertté tették, de Ausztriába való hazatérését megakadályozták. Ezután vándoréletet élt, míg 1854. megint hazatért szülővárosába. Legjelentékenyebb munkái : Wanderbuch eines Wiener Poeten (Frankfurt 1846) ; Eine Schwester c. dráma ; Ein Waldmärchen stb. (Lipcse 1874); Kampflieder (u. o. 1848) ; Jucunde (St.-Gallen 1854) ; Gedichte (Lipcse 1865); Offenbarungen (Bécs, 2. kiad. 1870) ; Erzählende Dichtungen (Lipcse 1872) ; Märchengeschichten aus dem Leben (Bécs és Lipcse 1874); Die drei Meister der Gemmoglyptik: Antonio, Giovanni u. Luigi Pichler (Bécs 1874). V. ö. Katscher, H. R.'s Leben und Werke (Bécs 1894). Rollin (ejtsd: rollen) Károly, francia történetíró, szül. Párisban 1661 jan. 30., megh. 1741 szept. 14-én. A Sorbonneban tanulta a teologiát s 1683. a Du Plessis kollégiumon tanári állást nyert, 1688. tanár lett a Collège de France-on, 1696. pedig a Collège de Beauvais igazgatója. A jansenista mozgalomba keveredve, állásáról lemondott s az ifjúsági irodalom művelésére adta magát, míg végre 1720. egyetemi rektorrá lett. Számos pedagógiai és történeti művei közül a legnevezetesebbek : Traité des études (Páris 1726—31, 4 köt.) ; Histoire ancienne (ιι. ο. 1730—38,13 köt.) ; Histoire romaine (u. o. 1738—48, 16 köt. ; folytatták Crévier, Lebeau és Ameilhon). Munkáit újabban Didot adta ki (1845—63,23 köt.) és Hachette (1837—41, 7 köt.). Tiszteletére a párisi városi kollégiumot ma is Collège R.-nek hívják, .. .. Rolle (Rodla, Hrolf, franciául Raoul), Normandia első fejedelme, Meréből (Norvégia) való normann család sarja. Hazájából Harfagar Harald királytól elűzetvén,876-ban Franciaországba ment, ahol Rouen és Normandia elpusztítása után Ny-i és É-i Franciaországban sok várost feldúlt s ama normann kalandorok élére állott, kik 885. Párist ostromolták. Odo francia király 889. békét vásárolt tőle s 912. Együgyű Károly király Gizella leányát feleségül adta R.-nak s hozományul Bretagne és Neustria (Normandia) egy részét mint határgrófságot oly feltétel alatt engedte át vejének, hogy ez a katolikus hitre térvén, hűségi esküt tegyen. R. a keresztségben Róbert nevet kapott s hatalmas uralkodónak és a mellett törvényhozónak is bizonyult. A normannokat állandó letelepedésre szorította és szigorú igazságszolgáltatást hozott be országában. Megh. 932. Történetét már nagyon korán mondákkal tarkázták, melyek aztán Wace Róbert híres regényének szolgáltak alapul : németre átdolgozta Gaudy F. (Glogau 1835). " o. J. Rom, elpusztult épület , főleg kolostorokról, várakról stb. mondják. Róma, 1. tartomány Olaszországban Grosseto, Perugia, Aquila, Caserta és a Tirreni-tenger közt, 12,170 km 2 területtel, (Issi) 903,472, 1893-iki becslés szerint 1,002,667, egy km 2-re 82 lak. A tartomány nagyobb részét hegyek takarják ; határán ÉNy-ról DK. felé húzódnak a Szabin-hegyek, amelyek némely csúcsokban 2000 m.-nél is magasabbak. É-i részét az Apenninek ágai takarják, amelyeket Ken a Chiana- és Tiberis-völgy határolnak és amelyekhez tartozik az Albánhegység is. Itt a Monte-Cimino Viterbo mellett 1056 m. és a Monte-Cavo 25 km.-nyire Rómától 956 m. magas. Ezen terület meleg és hideg, különösen kéntartalmú ásványvizekben nagyon gazdag. A tartomány D-i részét a Volszk-hegység borítja, amelynek É-i részében a Monte Lepini a Semprevisában 1536 m. magasra emelkednek. A főváros kapui előtt elterülő síkság a Campagna di Roma (1. o.). A Monte Lepini és a tenger közt feküsznek a Pontini-mocsarak. Fő folyója a Tiberis, a Teveronéval ; a számos parti folyó közül a nagyobbak : a Fiora, Marta, Mignone. A Pallas nagy lexikona, XIV. köt. Róma