A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)
S - Sáros vára - Sárosy
Sáros vára — 899 — díjért tisztességes ellátást. Az 1894—95-ik év első felében a gimnáziumban működött 12 rendes, 1 helyettes és 1 tanítóképezdei rendes tanár, összesen 14 tanár; a gimnázium előkészítő és 8 osztályába beiratkozott 506 tanuló. Az akadémiában működött 14 rendes és 2 segédtanár ; a hittanhallgatók száma 48, a joghallgatóké 73 volt. Az intézet legfőbb hatósága a püspök, főgondnok, egy egyházi és egy világi algondnok, továbbá az igazgatótanács, melynek elnökei a két algondnok, tagjai egyházi részről 6 esperes vagy lelkész, világi részről 6 egyházmegyei gondnok vagy tanácsbiró, 4 akadémiai tanár és a gazdasági választmány két tagja. V. ö. A sárospataki ev. ref. főiskola értesítőjében az 1894—95-ik évről s ebben különösen : A S. rövid története, Vázlatok és képek a S. XVIII. és XIX. sz.-beli életéből c. cikkeket Szinyei Gerzsontól, melyekből ezen cikk adatai vétettek. Fl. Sáros vára, már az Árpádok korában jelentékeny erősség, melynek birtoka taktikailag egyenértékű az egész vármegye felett való uralkodással. IV. Béla a tatárok elől ide menekül s a várat még jobban megerősítteti. Ezentúl aztán királyi vár marad 1436-ig, amikor Zsigmond a Perényieknek zálogosítja el. És jóllehet 1438. a sóvári Soósok, mint a vár kapitányai, ezt a zálogösszeget a Perényieknek és Tarczayaknak kiűzették, 1439. a vár örök adományképen a Perényiekre száll. Az Erzsébet királyasszony által behívott Giskra ezt a várat is elfoglalta s 1461-ig birta, amikor Mátyás király vezérei embereitől visszavették. Ezentúl 1483-ig megint a Perényiek kezén találjuk, ekkor Perényi István hűtlenségbe esik és a vár ura 1490. Korvin János, 1528. János király a várat a Perényieknek ajándékozta, de már 1542.I. Ferdinánd birtokában van, kinek kapitánya Werner György, a De admirandis Hungáriae aquis c. munkának szerzője. 1560. a Perényiek János Zsigmondhoz pártolván, Timizó kapta a S.-t, melyet Miksa király 1564-ben újból hatalmasan megerősíttetett s mely az 1642-iki béke értelmében Rákóczi Györgynek jutott.Utolsó kapitánya Székely volt, ki alatt a vár 1687-ben lángba borult.Régebbi kapitányai hol a vármegye alispánjai voltak (1246—49. Tekus comes), hol a főispánok (1499. Máriássy István, 1504—22. Bertóty Szaniszló), különben az uralkodók bizalmi emberei. L. M. Sárosy Gyula (tulajdonkép Lajos, pókai), költő, szül. Boros-Sebesen (Arad) 1816 febr. 12., megh. Pesten 1861 nov. 16. Nemes családból származott ; másféléves korában elvesztette atyját.Elemi iskoláit Szarvason, a gimnáziumot Mező-Berényen végezte s már szintaxista korában prózában és versben, magyarul és latinul egyaránt dolgozott ; már itt fordította gyakorlat kedvéért Berzsenyi ódáit és Csokonainak a lélek halhatatlanságáról irott költeményét latinra ; a nagy szünet idején szülőhelyén verseket irt s egy párt felküldött a Magyar Kurír számára; mostohaatyja nem volt a költészetnek barátja és S. ekkor vette fel Lajos helyett az irodalomban a Gyula nevet. 1832. Eperjesre ment mint másodévi költészettanuló s itt csakhamar lelke lett az 1827. alapított kollégiumi magyar nyelvművelő társaságnak. S. már ekkor, de később is mint vármegyei hivatalnok, a magyar nyelv grammatikáját és történetét hetenkint 6 óra alatt nyilvánosan tanította a kollégiumban s magánórákat is adott. 1837. Kassán magyarok számára irt ilyen című grammatikát adott ki : Nyelvészbe, vagy a magyar nyelv fő nehézségei, szabályokban, párbeszédekben és példalapokban. Költeményei javát Kovács Sámuel barátjával szövetkezve, már 1836. kiadta Jácint cím alatt, melyet később Aglája névvel cserélt fel a kiadó. Tanult nyelveket s németül és tótul is tudott verselni. Iskolai és gyakornoki pályájának végeztével letevén az ügyvédi vizsgát, 1837. Sáros vármegye másod aljegyzőjének neveztetett ki. 1840. már mint első aljegyző működött s ezen működése alatt hathatós nyomait hagyta hazafiai és a nemzeti nyelv körüli buzgalmának ; még ezen év őszén az aradi váltótörvényszékhez jegyzőnek, majd előadó bírónak nevezték ki s e minőségben működött 1848 máj. haváig, mikor a pesti váltó fő törvényszéknél alkalmazták mint előadó ülnököt. Költői híre is mindinkább emelkedett, a Kisfaludy-társaság 1847. tagjául választotta. A szabadságharcban egész lelkével részt vett. 1849 elején ő is Debrecenbe menekült, majd a pesti váltótörvényszék elnökévé nevezték ki s utóbb mint kormánybiztos és képviselő működött. Apróbb lelkesítő költeményein kivül ekkor írta az Arany Trombita c. számos részből álló hosszas, forradalmi versét, népies nyelven, a forradalmi láz oly izgató hangján, hogy ez a forradalom költészetének legtüzesebb darabjai közé tartozott ; megjelenés közben, ívenkint is terjedt s mikor 1849 máj megjelent, a ponyván árulták, maga S. is körutat tett vele és lelkesítve szavalgatta. A világosi katasztrófa után Arad, Bihar és más vármegyékben bujdosott ; az osztrák kormány vagyona elkobzásával kötélre ítélte s nagyon kerestette mindenütt. 1850 szept. Gyöngyösön telepedett le Lorsich Antal névvel s ott nyelvtanítással, majd nevelősködve élt pár évig. 1852 nov. nyomára jöttek, mire ő Rhédére szökött Vachott Sándorhoz, ezzel azonban Vachottot is bajba keverte. S.-t nov. 24. elfogták s akkorra már emberiesebbre változván a kormány magatartása, életfogytiglani fogságra ítélték. Várfogságát Königgrätzben töltötte. Onnan 1855 végén kegyelem útján kiszabadult s erre a fővárosban élt rendőri felügyelet alatt. Kizárólag az irodalomnak élt. 1857. Az én albumom c. díszkönyvét adta ki a legjelesebb írók közreműködésével és szép sikerrel. 1857 közepén Magyar Évlapok c. komoly irányú folyóiratot indított meg Mészáros Károlylyal, de az csakhamar megszűnt. 1858-ban kiadta költeményeit, melyekre több mint 2000 előfizetője jelentkezett. Az olasz háború idején 1859. újabb bajba került. Országos körútra indult, hogy újabb, még kiadatlan költeményeit felolvassa. Krinolin-vers c. verse miatt felségsértési perbe fogták s le is tartóztatták, de fölmentették, azonban, hogy ártalmatlanná tegyék, 1860. Budweisba belebbezték. Ott szűkös viszonyok közt élt ; de már 1861 jan. haza jöhetett. Sok szenvedése miatt betegen ért haza, baját súlyosbította a mértéktelen bolttal is. Régi jó kedve meg volt törve, ily módon akarta azt pótolni. Amely szók az s betűben nincsenek meg, Sz alatt keresendők I 56* Sárosy