A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Stein - Stein
Stein — 198 — kapott városi jogokat. 1441. Ausztria birtokába jutott ; 1457-ben szabad birodalmi várossá lett. 1803 óta tartozik Schaffhausenhez. V. ö. S. am Rhein. Klosterbüchlein und Fremdenführer (Linz 1891). — 2. S., város Krems osztrák kerületi kapitányságban és törvényszéki járásban, Alsó-Ausztriában, a Duna bal partján ; kikötője Kremsnek, amelytől nyugat felé 2 km.-nyire fekszik. Van gőzhajóállomása, három temploma, két várromja és városi muzeuma, (1890) 4203 lak. S. és Krems között van a kapucinusok egykori kolostora Und. 1477. Kinizsi fogta a várat ostrom alá. 1486—91. magyar kézen volt. Stein, J. János, kolozsvári könyvárus és nyomdász-kiadó, szül. Balmazújvároson 1814 szept. 8., megh. Kolozsváron 1886 aug. 14. Iskoláit a debreceni kollégiumban szép sikerrel végezvén, innen Pozsonyba, majd Kolozsvárra ment, hol Barra Gábor könyvkereskedésében kapott alkalmazást a 30-as évek vége felé. Barra korai halála után sógornője Barráné üzlettársa lett 1842, s ez időtől fogva kezdődött kiadói önálló tevékenysége is az özvegy Barráné és Stein cégben. 1855-től kezdve úgy nyomdai vállalatát, mint könyvkereskedését saját neve alatt folytatta. Mint buzgó és termékeny könyv- és hírlapkiadó jelentős részt vett Erdély irodalmi fejlődésének előmozdításában. Ma is virágzó könyvkereskedése gyülőhelye volt az erdélyi írók intelligenciájának s az erdélyrészi magyar irodalom felvirágzása körül maradandó érdemeket szerzett. 2. S. Márk Aurél, indologus, szül. Pesten 1862 nov. 26. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Drezdában, egyetemi tanulmányait pedig Bécsben, Lipcsében, Tübingában és Oxfordban végezte, mindenütt foglalkozván a régi ind és iráni irodalom tanulmányozásával. 1883. bölcsészetdoktorrá avattatott a tubingai egyetemen. 1888. meghívták a lahorei egyetem szanszkrit irodalmi tanszékére. Lahoréban azóta mint az egyetem keleti kollégiumának igazgatója s az egyetemi hivatalnak főnöke is működött. 1889—94. átkutatta a kasmíri mahárája jammui könyvtárában levő 6000 szanszkrit kéziratot és ezeknek katalógusát kiadta, kivonatokkal és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Több munkálatban foglalkozott Északnyugat-India régi történetével. Zoroastrian deities on indo-scythian coins (London 1888) az indo-szittya uralom vallási és művelődési viszonyait az érsek tanúsága szerint tárgyalta. Ez uralom későbbi korszakára vonatkozik Zur Geschichte der Salus von Kabul (Stuttgart 1893) c. munkája. A Rájataranginí című kasmíri krónika eredeti szanszkrit szövegét az általa megszerzett archetipus alapján kiadta a kasmíri kormány számára (Bombay 1892). Az indo-iráni régi földrajzra vonatkoznak következő munkái : Afghanistan in Avestic Geography (u. o. 1888) ; Notes on the ancient topography of the Pir Pantsal (Kalkutta 1894) ; Notes on Ou-Kong's account of Kashmir (Bécs 1896). Kasmír régiségeit s topográfiáját az 1888— 1896. években tett gyakori utazásai alkalmával behatóan tanulmányozta. Ezen kutató utazásairól a londoni Asiatic Society s a bécsi akadémia elé terjesztett jelentéseiben számolt be. Szerzett tapasztalatait pedig teljesen feldolgozta Chronicle of the kings of Kashmir (London, sajtó alatt) című művében, mely a kasmíri krónika angol fordítását és magyarázatát tartalmazza. 1895. a magyar tudományos akadémia kültagjává választotta ; mint ilyen 1897. tartotta meg székfoglalóját A fehér hunok és rokon törzsek indiai szerepléséről (Budapesti Szemle, 1897. évf.) című tanulmányával. A Punjai University Fellow-ja, továbbá tagja a Royal Asiatic Society, Bengal Asiatic Society (Kalkutta) és a Société Asiatique-nak (Páris). Stein, I. Frigyes lovag, német zoológus, szül. Niemezben (Brandenburg) 1818 nov. 3-án, megh. Prágában 1885 jan. 9-én. Már mint gimnazista több tudományos dolgozatot tett közzé az Isis című folyóiratban. 1838 óta Berlinben tanult, hol Müller János kitírnő tanítványa volt. 1841. doktorrá habilitálták s ekkor a százlábúak ivarszerveiről értekezett. 1843. a berlini muzeumhoz ment őrnek. 1848. magántanárrá lett az egyetemen, majd 1850. Tharauba ment akadémiai tanárnak. 1855. a prágai egyetemre hívták meg a zoologia tanárának, hol 1877. a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét nyerte. Főleg az alsóbbrendű állatokat, kiváltképen az ázalékállatkákat tanulmányozta. Fő műve : Der Organismus der Infusionsthiere (Lipcse 1859—83, 3 köt.). D. J. 2. S. Henrik Frigyes Károly báró, német államférfi, szül. Nassauban 1757.okt. 26., megh. Kappenbergben 1831 jun. 29. Ősrégi családból származott, jogi tanulmányait a göttingai egyetemen végezte, 1780. porosz állami szolgálatba lépett s fokozatosan emelkedve, 1796. a vesztfáliai kamarák elnökévé neveztetett ki, mely minőségben sokat tett az ipar és kereskedelem emelésére. 1804. mint a jövedék-, vám-, só-, gyár- és kereskedelmi osztály főnöke, tagja lett a porosz minisztériumnak, eltörölte a belföldi vámokat, statisztikai hivatalt állított fel Berlinben s az ipar és kereskedelem emelésére papirospénzt adott ki. 1806. a jenai és auerstädti katasztrófák hallatára egyike volt azon kevés porosz államférfiaknak, kik cselekedni mertek s az általános fejvesztettség közepette szakosztályának pénztárát Berlinből Königsbergbe szállíttatta. Bár III. Frigyes Vilmos nem szerette, a tilsiti béke után (1807 júl.) mégis S.-t tartotta az egyedül alkalmas embernek a porba tiport Poroszország újjászervezésére. Mint a porosz kormány feje S. a tilsiti béke után valóban Poroszország regenerátora lett. Éles szemmel felismerte az okokat, melyek az államot a jenai katasztrófához vezették s megtalálta a helyes utat az erős, a nemzetiségi eszmén alapuló új porosz állam felemelésére. Az elnyomott porosz nép részvétlensége idézte elő Nagy Frigyes királyságának bukását, a középkori terhek alatt roskadozó népet kellett tehát felszabadítani s az állam szabad polgáraivá tenni. Az 1807 október 9-iki hires rendelet egy csapással lerontotta a válaszfalat nemesek és polgárok között, megengedte a birtokok felosztását, a polgároknak nemesi birtokok szerzését s a nemeseknek polgári foglalkozás űzését; a városokra vonatkozó 1808 november 19-iki rendelet pedig a városok kormányzatát a polgároktól választott képviselők és elüljárók kezeibe Amely szók az S betilben nincsenek meg, ez alatt keresendők! Stein