A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
SZ - Szapáryfalva - Szapeke - Szaplonca - Szapoly - Szapolyai-
Szapáryfalva — 416 — miniszterelnöki tárcát. 1894 jan. az egyházpolitikai javaslatok miatt kilépett a szabadelvű pártból, az 1897—1901. országgyűlésre pedig nem vállalt képviselői mandátumot s jelenleg a főrendiház tagja. Sz. számos rendjel, u. m. : I. osztályú vaskoronarend, aranygyapjas-rend, Szt.-Istvánrend nagykeresztjének, a francia becsületrend nagy keresztjének stb. birtokosa. Szapáryfalva, legújabb telepítésű nagyközség Krassó-Szörény vármegye bégai j.-ban, (1891) 1200 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Szapeke, 1. Dong. Szaplonca, nagyközség Máramaros vármegye szigeti j.-ban, (iszi) 2682 oláh és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lúgos savanyuvize kedvelt italul szolgál. Szapoly v. szapuly, fából v. vaslemezből készült kisebb-nagyobb öblös lapát, melyet a hajó (ladik stb.) fenekében meggyült viz kihányására használnak. Nevezik Szolnoknak is. κ. κ. Szapolyai- (Zápolya-) család, eredetét és nevét a pozsegavármegyei Zapolya falutól nyerte, mely a török hódoltság alatt pusztult el (most puszta Godinyák mellett). A szláv eredetű név magyarosan Sz.-ra változott át, a XVI. sz.-ban Heltai G. krónikájában már így irja. Sz. János király «de Zapola»-nak irta magát, de az ő idejében az sz-et is többnyire 2-vel irták. A Sz.-család első történelmi tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367— 1375). 1372. követségben járt Károly császárnál Máriának Zsigmonddal való eljegyeztetése érdekében. Testvére János előkelő országos méltóságokat viselt. Egy ideig Halics és Lodoméria kormányzója, azután országbíró volt (1391 körül). A nikápolyi csatában veszett el (1396). Harmadik testvérük Dezső, Mária királynő főlovászmestere volt. 1387. Jánossal együtt egy Somogy nevű (ma már nem létező) falut nyertek Abaújban Zsigmond királytól. 1406. új adománylevelet nyer erről János három fia : Loránd, Péter és Ijestár. Ez utóbbi fiai Imre és István (1. o.), kik nagy szerepet játszottak a XV. sz. folyamán. 1. Sz. György, István (1. o.) nádornak Hedvig tescheni hercegnőtől született fia, János (1. o.) király öcscse, szepesi gróf, nem játszott vezérszerepet Magyarország történetében, de származásánál, gazdagságánál és katonai tehetségénél fogva erős támogatója volt a nemzeti pártnak II. Ulászló és II. Lajos királysága idején, de az udvarral is inkább fentartotta a jó viszonyt, mint bátyja. 1504-ben eljegyezte Korvin János herceg árváját Erzsébetet, kivel a Korvin-család gazdag uradalmait volt öröklendő. De jegyese nemsokára elhalt s Sz.-nak hozzá fűzött reményei meghiúsultak. A mohácsi csatában végzetes és szomorú szerepet játszott. Őt tették Tomory Pál kalocsai érsek mellett a sereg egyik fővezérévé, amit ő vonakodva, csak bátyjának a táborba érkezéséig fogadott el, hogy azután neki adja át. A mohácsi csatában vagy azután az üldözés közben esett el, holttestét nem találták meg. 2. Sz. Imre, Hunyadi János titkára, majd uradalmainak felügyelője, királyi kincstartó, szepesi gróf, Bosnyákország kormányzója, horvát-, dalmát- és tótországi bán, aurauiai perjel és nádor. Hunyadi János mellett nevelkedett, részt vett a törökök és husziták elleni harcokban, Sáros várát ezektől foglalja el 1461-ben. Érdemeiért nyert már előbb Késmárk várát s a királyi kincstartóságot. A meghódított Bosnyákország kormányát, Horvát- és Tótország bánságát Mátyás király reá bizta, kinek a bosnyák hódítás művében legfőbb érdemet tulajdonított. Ezért kapja a szepesi örökös grófságot is. 1465. Mátyás nyugateurópai politikája (a német császárral szövetkezés, a cseh ügyekbe avatkozás) ellen oppozíció támad a főurak között, melynek Sz. Imre a vezére. Mátyás király ezért minden méltóságától megfosztotta. A nemzeti párt szervezkedett s az adóreformok miatt elégedetlen Erdélyben forradalmat készítettek elő. Az összeesküvők «igazgatói és elüljárói» a két Szentgyörgyi gróf és Elderbach Bertold mellett Sz. István és Imre szepesi grófok voltak (1467). Mátyás hirtelen Kolozsváron teremvén, az összeesküvők seregét széjjelverte. Sz. Imre és rokonai most a Szepességben tűzték ki a lázadás zászlaját, de Mátyás moldvai hadjárata után Sz. megjelent előtte Váradon, kegyelmet kért és ezután hiven szolgálta királyát. Vitéz János esztergomi érsek békítette ki a királylyal, amit hasonló szolgálattal viszonzott, midőn a prímás keveredett királyával ellentétbe (1471). 1475 őszén, midőn a király a török ellen indulva az országból távozik, őt teszi teljhatalmú kormányzóvá.Ország Mihály nádor halálával (1484) az ország legfőbb méltóságára őt választják a rendek (1485). Megh. Pápán 1487-ben, holttestét a Szepességre vitték. Felesége a Rigómezőn elesett Bebek Imre leánya Orsolya volt, utódai nem maradtak. 3. Sz. István, Lestár fia, Imre öcscse, szepesi gróf, az ország északi részeinek főkapitánya, a meghódított Ausztria helytartója, nádor (megh. 1499.). Mint Felső-Magyarország főkapitánya sokat harcolt a husziták ellen, előkelő szerepet játszott Mátyás királynak a csehek, majd a lengyelek ellen vívott harcaiban. Midőn Mátyás Boroszló alatt harcol (1474), Sz. Kinizsi Pállal Lengyelországba ül s Krakó alá nyomul. Jutalmul Trencsén várát és uradalmát nyeri. 1477. Mátyást Ausztria elleni hadjáratára kiséri s győzelmeinek egyik fő osztályosa. Két év múlva Stíriában harcol, majd Mátyással Boszniában. 1480. ismét Stíriában, s ott ő vívja ki Radkersburg (Regede) várát. 1481-ben Hainburg várát veszik ostrom alá, a császár 4000 főnyi felmentő serege elé ő küldetett,e a túlnyomó erő által körülvétetett és megveretett. 1482. ismét Haimburg alatt harcol s szept. 30. a várat beveszik. 1484 elején hozzálátnak Bécs megszállásához s az hosszas ostrom után (1485 jun. 1.) megnyitja kapuit. Bécs megvételében szerzett érdemeiért Ausztria területén jószágadományozásban részesül a királytól (Ebenfurt városát kapta). Csakhamar Németújhely alá küldetik, melyet két évig ostromol, mígnem a király maga veszi be (1477) Frigyes császár eme székvárosát. Bécs város kapitányává és Ausztria kormányzójává őt tette Mátyás király. Jelen volt Mátyás király 1490 ápr. 6-án Bécsben történt halálánál. A kósza hir Mátyás megölése- Amely szók az Sz betűben nincstsenek meg 1, S alatt keresendők! 24* Szapolyai