A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

W - Widerhofer - Widmann - Widmanstätten-féle alakok - Widnes - Widnmann - Widor - Widukind

Widerhofer — 1039 — fül a dolog a pápasággal. Ámde erre még s­em érett meg az idő. Sokan, kik különben rokonszen­veztek vele, féltek a transzszubstanciációra vo­natkozó elvei következményeitől. Csak ezen egy kérdésben kétszer is egyházi bíróság elé idézte­tett 1382., mely előtt nagy erővel védelmezte ma­gát, de műveiből 24 «téves» pontot kiszedegettek, elitéltek s megégettetni rendeltek, neki pedig el kellett hagynia Oxfordot, de luttenworthi lelkészi állását megtarthatta. Nagy hatással volt korára, mely hatás nem törlődött el egészen a reformáció idejéig sem. A lollardok, ahogyan tanítványait nevezték, találhatók voltak nemcsak a szegények között, hanem a templomokban, a várakban, sőt a királyi trónon is. A politikai változások esélyei azonban a következő században csaknem telje­sen kiirtották a melifitákat, úgy hogy a XVI. sz. nagy reformációs mozgalma már alig talált azok­nak némi nyomaira. Irodalom: Rev. W. Shirley, Fasciculi Zizaniorum Magistri Johannis Wyclif, 1858; John Lewis, The History of the life and sufí'erings of -John Wiclif, London 1720; Robert Vaughan, The life and opinions of John de Wyetiffe stb. 1828 és második kiadásban 1831; Lech­ler, Johann von Wiclif und die Vorgeschichte der Reformation, 2 kötet, Lipcse 1873; Rudolf Buddensieg, Johann Wiclif und seine Zeit, Gotha 1885; Balogh Ferenc, Keresztyén egyháztörté­nelem; Warga L., A.keresztyén egyház történelme, es­ Y. Widerhofer Armin, báró, osztrák orvos, szül. Weyerben (Felső-Ausztria) 1832 márc. 24. Or­vosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol 1856. nyerte el oklevelét. 1856—59. másod­orvos volt a bécsi lelencházban, később asszisztens a Szt.­Anna-gyermekkórházban, 1885 óta a gyer­mekgyógyászat nyilvános rendes tanára a bécsi egyetemen. 1863 óta Ferenc József király sze­mélyorvosa, udvari tanácsos. Számos dolgozatai közt felemlítjük : Die Krankheiten am Nabel der Neugeborenen (1863) ; Mayerrel, Schullerrel és Schottal együtt: Über Syphilis haereditaria (1862); Gerhardt Handbuch der Kinderkrank­heiten-jében megirta : Krankheiten der Bran­chialdrasen és Krankheiten des Magens und Dar­mes stb. 1896 máj. 30. a király sajátkezű kézírás­sal köszönetét fejezte ki neki Károly La­jos főherceg betegsége alatt tanúsított odaadásáért. A .J. Widmann József Viktor, osztrák származású svájci költő, szül. Nem­owitz (Morvaország) 1842 febr. 20. Egyetemi tanulmányait Heidelbergában és Jenában végezte, 1866. káplán Frauenfeldben, 1868—70. a felsőbb leányiskola igazgatója Bern­ben. Azóta a berni Bund című napilap tárca­rovatának szerkesztője. W. a legtehetségesebb svájci költők egyike, idealisztikus irányú, ked­ves egyéniségű író ; különösen drámáiban bizo­nyította be kiváló képességét s nemes pátoszát. Művei : Iphigenie in Delphi (dráma, 1865) ; Der geraubte Schleier (drámai mese, 1864); Arnold von Brescia és Orgetorix (szomorújátékok, 1867) ; Die Königin des Ostens (1878); Oenone (1880). Epikai költeményei : Buddha (1869) ; Der Wun­derbrunnen von Is (1872) ; Mose u. Zipora (idill, (1874); An den Menschen ein Wohlgefallen (1877); továbbá: Rektor Müslins italienische Reise (1881); Aus dem Fasse der Danaiden (elbeszélések, 1884); Der Redacteur (1884); Gemüthliche Geschichten (1892); Touristennovellen (1892); Die Patrizierin (1888); Spaziergänge in den Alpen (1885); Jenseits des Gotthard (1888). Több operaszöveget is irt., (p. A makrancos hölgy Shakespere után, zenéjét irta Götz). Legújabb darabja a Jenseits von Gut und Böse (Nietzsche tanai ellen, első előadása Berlin 1893 nov.). INCZE H­eidmanstatten-féle alakok, 1. Meteorit, Widnes, gyárváros Lancaster angol grófság­ban, a Mersey jobb partjánál, vasút mellett, (iegil· 30,011 lak­, vasiparral, szappanfőzéssel, kémiai gyárral. Widnmann Miksa, német szobrász, szül. Eich­städtben 1812 okt. 16., megh. Münchenben 1895 márc. 4. A müncheni akadémián tanult s Schwan­thalernek volt tanítványa ; egy ideig Rómában tartózkodott, majd Münchenbe visszatérve, 1849-az ottani művészeti akadémia tanára lett. Művei közül említendők : Orlando di Lasso és Westen­rieder szobrai Münchenben ; Rauch­ szobra a mün­cheni szoborm­úzeumban ; Schiller és Goethe szobrai ; I. Lajos bajor király lovasszobra ; Cas­tor és Pollux szobrai a müncheni művészeti aka­démia előtt ; Dalberg és Iffland bronzszobrai Mann­heimben. κ. L. Widor Károly Mária, magyar származású francia zeneszerző, a párisi konzervatórium or­gonatanára, szül. Lyonban 1845 febr. 22. Zenei, tanulmányait Brüsszelben végezte, azután orgo­nista lett Lyonban, majd a párisi Saint-Sulpice­templom­ban s különösen az orgonaépítészet terén nagy szaktekintély egész Franciaországban. Hí­resebb kompozíciói : ΟΧΙI zsoltár, 2 kar, 2 zene­kar és 2 orgonára ; Walpurgis-éj (szinfónia) ; La Corrigaue ballet zenéje (első előadás a párisi nagy operában 1880., Budapesten 1893 jan. 22., mikor szerző maga vezényelte a zenekart) ; Conte d'Avril című ábrándképet is irt (Odéon 1890) stb. Widukind (Wittekind), 1. a pogány szászok hí­res vezére a Nagy Károly ellen viselt harcokban. Vesztfáliai szász nemes családból származik. 774. fellázította Vesztfáliát, de Károly a Weserig szo­rította vissza a szászokat és nagyobbrészt meg­adásra kényszerítette őket. W. a dánokhoz mene­kült, de 777. ismét felkelést támasztott. Ezt Károly újból leverte s a szászokat Paderbornban egyez­ségre és hódolatra bírta.W. e közben Siegfried jüt­landi királyhoz menekült,kinek leányát nőül vette. Még azután többször (782. és 783.) viselt háborút a császárral, de mindig eredménytelenül. 785. el­vesztvén bizalmát a régi istenekhez, Károly tábo­rában jelent meg 785. Attignyban, hol a keresz­tény hitet is felvette. A népmondas szerint Nagy Károly a szászok hercegévé tette. V. békén ural­kodott Lübeck melletti várában (Babiloniéból), míg 807. a Gerold sváb herceg ellen vezetett há­borúban elesett. W.-től származtatja le magát a braunschweigi és szardiniai fejedelmi család. W. ö. Diekams­, W. der Sachsenführer (Münster 1877) . Abel­ Simson, Jahrbücher Karls des Gros­sen (2 köt., 2. kiad.). 2. W., szerzetes a korveti zárdában és középkori krónikáira. Megírta a szászok történetét I. Henrik és I. Ottó előtt és e fejedelmek alatt Res gestae Saxonicae címen. A kissé szűk látkörrel, de nagy igazságszeretettel és elfogulatlansággal megirt krónika egyike Németország legértékesebb for­ Widukind!

Next