A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

W - Werder-puskák - Werdohl - Werdt - Werelä - Werff - Wergeland - Werl - Werlhoff-féle betegség - Wermdö - Wermelskirchen - Wermlands-län - Werndl

Werder-puskák — 1019 — leg Dijon megszállására vonult. Sakkban tartotta Garibaldi önkénteseit, mígnem Bourbaki közeledésére Belfortba vonult vissza. Hősiesen küzdött Villersexelnél és sikerrel dacolt a háromnapi (jan. 15—17.) óriási belforti csatában a franciák túlnyomó erejével. A fegyvertény által nagy népszerűségre tett szert, kivált Dél-Németországban, mely már a franciák inváziójától fázott, amiért is hálából Freiburgban emlékszobrot állítottak neki. A békekötés után a XIV. hadtest parancsnoka lett Karlsruhéban és a vaskeresztet meg évi járadékot kapott. 1875. megünnepelték 50 éves szolgálati jubileumát, mire 1879 ápr. 1. saját kérelmére, grófi ranggal nyugalomba vonult. V. ö. Löhlein, Die Operationen des Corps v. W. (Berlin 1874); Gonrady, Leben des Grafen A. v. W. (u. o. 1889) ; Varnhagen H., W. gegen Bourbaki (u. o. 1897). — W. Ágost egyetlen fia, János, 1896 szept. 21. halt meg fiörökös nélkül és igy a grófi ág fiága kihalt. Most csak János gróf két leánya él még : Ilze és Hedvig. GY. 2. W. Bernát Ferenc Vilmos, porosz tábornok, szül. Potsdamban 1823 febr. 27-én. 1859. a király szárnysegéde lett. 1866. Königgratznél egy gárdaezred élén a «pour le mérite» rendet érdemelte ki. 1869. katonai meghatalmazott gyanánt az orosz udvarhoz küldték, ahol nagy mértékben szerezte meg II. Sándor cár birodalmát. Az 1877—78-iki török háborúban is részt vett a császári főhadiszálláson. 1886. Berlin kormányzójává nevezték ki. III. Sándor óhaja folytán W.-t 1892 nov. újból Szt.-Pétervárra küldték nagykövetnek, de a cár halála után (1895 nov.) véglegesen visszahívták. TH. GY. 3. TF. Lajos, svájci gépész, szül. Küssnachtban (Zürich mellett) 1808 máj. 17., megh. Nürnbergben 1885 aug. 4-én. 1845. átvette Nürnbergben a Cramer-Klett-féle gépgyár vezetését, melyet jelentékenyen kibővített . 1849. ő építette az első vashidat a Pauli szisztémája szerint. 1852. a Zlid részek tartósságának megvizsgálására szolgáló gépet készített. 1853. építette a királyi téli kertet Münchenben, 1854. az ottani kiállítási csarnokot. A bajor gyalogsági fegyver is az ő találmánya. Werder-puskák, a Cramer-Klett-féle gépgyár igazgatójától Nürnbergben szerkesztett hátultöltő kézi lövőfegyverek, Bajorországban 1869. rendszeresítve, de azóta a, német hadsereg számára rendszeresített fegyverrel javítva. A Wegytöltetüek (11 mm. kaliber). L. még Lövőfegyver. Werdohl, falu Arnsberg porosz kerületben, a Lenne és vasút mellett, (1890) 5610 lak., vas- és acélhámorokkal, hengerművekkel, drót-, britanniaáru, kasza- és egyéb vasárukészítéssel. Werdt János, 1. Werth, Werelä (Wärälä), falu Nyland finn kerületben a Kymmene partján, 1790 aug. 14. itt jött létre a béke III. Gusztáv svéd király és 11. Katalin orosz cárnő közt. Werff Adorján, van der, németalföldi festő, szül. Kralinger-Ambachtban (Rotterdam mellett) 1659 jan. 21., megh. Rotterdamban 1722 nov. 12. Eleinte Cornelis Picollet, majd Eglen van der Neer tanítványa volt, de főleg Gérard de Lairesse hatása alatt abbahagyta a természet buzgó tanulmányozását, eszményi szépségre törekedett és hideggé, modorossá vált. 1696 óta többször tartózkodott Düsseldorfban, ahol János Vilmos pfalzi választófejedelem udvari festője volt. Festményeinek tárgyait nagyrészt a mitológiából, az ókori történetből vagy a bibliából merítette. Legjobban, 30 képpel, van képviselve a müncheni képtárban, a drezdai képtárban van többek közt a Hágár kiűzetését ábrázoló ismeretes képe, néhány festménye a párisi, amsterdami, hágai stb. képtárakban. A budapesti országos képtárban van az erényes Zsuzsannát (396. sz.) és Krisztus sírbatételét (413. sz.) ábrázoló képe meg egy női képmása. Öcscse TF. Péter (1665—1721 után) bátyja nyomdokait követte és számos képe elkészítésében segédkezett neki. Önálló képei jóval hidegebbek, durvábbak amazénnál. Példa a bűnbánó Magdolnát ábrázoló képe a budapesti országos képtárban (414. sz.). É. Sergeland Henrik Arnold, norvég költő, szül. Kristiansaiulban 1808 jun. 17., megh. 1845 jul. 12. Tanulmányai végeztével az ultra-norvég párt vezetője lett. 1836. egyetemi könyvtári őr. 1840. norvég állami irattárnok Kristianiában. Munkái: Situlinikus tréfák (Siful Sifadda álneve után, dramatizált szatírák, 1827); Sinclair halála (szomorújáték, 1828) ; A gyermekgyilkos nő (1835) s még egynéhány dráma; Skabelsen, Mennesket og Messias (tanköltemény, 1830) segyéb költeményei, melyekből kiemelendők: Jan van Huysums Blomsterstykke ; Jeden ; Den Engelske Lors. Összegyűjtött műveit: Samlede Skrifter, kiadta H. Lassen (Kristiania 1852—57, 9 köt.). V. ö. Lassen H., Henrik W. og haus Satutid (u. o. 1866); Schwanenflügel Η., Henrik W. (Kopenhága 1877). Werl, város Arnsberg porosz kerületben, a Haare-i lejtőjén, vasút mellett, (Isyo) 5336 lak., sör- és szivargyárral, szeszégetéssel és élesztőgyártással, 3 sófőzővel, ezek : Werl, Neuwerk és Hoppe. Werlhof-féle betegség: 1. Purpura, Wermdö, egyike a Stockholm előtt elterülő, legnagyobb szigeteknek ; számos mély öböl nagyon szaggatott partává teszi, hosszúsága 23 km., területe 180 km, a svéd főváros lakói közül számosan nyaralnak rajta. Wermelskirchen, város Düsseldorf porosz kerületben, 7 km.-nyire Lenneptől, vasút mellett,. (1890) 11,774 lak., pamut-és selyemszalag-, selyem-, félselyem- és félgyapjúkecne-szövéssel, ráspoly-, kés- és szerszámkészítéssel, szeszégetéssel és sörgyártással. Wermlands-län (Karlstads-län), Közép-Svédország legnagyobb kerülete, amely Wermland tartomány túlnyomó nagy részét foglalja magában, 19,314 km 2 területtel, amiből 1576 km 2 esik a vizekre. A szárazföldi terület 10°/0-a szántó, 5°/0-a rét és 80%-a erdő. A lakosok száma (1893) 250,935, akiknek az erdő és mezőgazdaság, a keleti részeken azonkívül a bányászat a fő foglalkozása. Székhelye Karlstad (1. o.). Werndi József, osztrák fegyverkovács, szül. Steyrben (Felső-Ausztria), meghalt u. o. 1889 ápr. 29. Szülővárosában kis fegyvergyára volt, Werndi.