A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
T - Tischnowitz - Tise Gangri - Tishomingo - Tisio - Tisiphone - Tisri - Tissa - Tisserand - Tissier-fém - Tissierográfia - Tissot - Tisza- - Tisza - Szabályozása
Tisza — 206 — A kis viz esése km.-kint cm.-ben A torkolat és Török-Becse közt ... .. ... ... 1'28 Török-Becse és Szeged, közt.. ... ... .. ... ... . .. 241 Szeged és Csongrád közt ... ... ... ... ... 270 Csongrád és Szolnok közt ... ... . ... ... ... ... ... 3'53 Szolnok és ...-Derzs közt... .. ... ... ... ... ... ... ... 500 I.-Derzs és Ároktő közt ... . 6 43 Ároktő és a Sajó közt .. ... . . 6'76 A Sajó és Tokaj közt .. . 3Ί2 Tokaj és Csap közt . 8'79 Csap és V.-Námény közt . .. 7 90 V.-Námény és M.-Vári közt 14'98 M.-Vári és Bökény közt 39 75 Mint látható, Náménytól lefelé az esés kilométerenkint csak néhány centiméter s ezért az áradás és apadás aránylag jelentékeny változást idézhet elő benne. De legszembetűnőbb hatással van a T. esésére a Duna vízállása. Ha a Duna nagy és a T. kicsiny, mint p. az 1890 őszén volt, akkor a Duna visszahatása még Szolnokon is konstatálható. Az Alsó-T.-n Török-Becse és Titel közt ezért az esés igen változó és 10—12-szeres különbségek is fordulnak elő. Ezért ugyanazon vízállás mellett egyik esetben 2—3-szorta több víz folyhat el, mint más esetben. A vízállásoktól függetlenül a T. maximális és minimális másodpercenkénti víztömegét a következő összeállítás mutatja : Ez összeállításból látható, hogy a nagy vízgyűjtőjű Szamos a Felső-T. maximális vízmenynyiségét csak felével szaporítja, éppen így a kis víz mennyiségét is. A maximális vízmennyiség szaporodik a Bodrog és Sajó beömlésével s e helyeken a kis viz mennyiségében is jelentékeny emelkedés van, aztán a maximum megfogy Szegedig, bár a T. útközben fölveszi a Zagyvát és Körösöket. Szegednél a gyors vízjárásu Maros ismét fölemeli valamivel a vízmennyiséget, mely aztán a Dunába ömlésig csak kevéssel fogy meg. A legkisebb víz mennyisége állandó emelkedést mutat Újlaktól Szegedig az egyes mellékfolyók és a mederben fölfakadó talajvíz kedvező hatása alatt. A kimutatás harmadik rovata a sodor sebességét adja, mely fönt a nagy esésnél jelentékeny, a Szamos és igen lassú Bodrog beömlésénél megkisebbedik, a heves Sajó beömlése alatt az eséssel együtt megnő, a csendes Körösök alatt megfagy s végül a gyors Maros beönlésénél ismét megnövekedik. Természetes, hogy a folyó középsebessége sokkal kisebb s főként az ártéren igen lassan mozog a viz. A viz mennyiségével és sebességével együtt változik a hordalék minősége és mennyisége. A Felső-T. nagy vízkor sziklatömböket görget ; Bökénynél még ököl-, sőt fejnagyságu kavicsok mozognak. Lejebb a kavics egyre kisebbedik s helyét durva homok foglalja el. A Szamos beömlése alatt már iszapos részek lebegnek s csakhahamar a legfinomabb homok- és agyagszemek mozognak a vízben. A Bodrog nem növeli a hordalék nagyságát, mely a Sajóig mindinkább finomul ; itt a T.-ba a gyors Sajó apró kavicsokat és durva homokot zúdít, mely hosszu darabon feltölti a medret. Azonban csakhamar újra megfinomodik a hordalék s a lassú Körösök szintén csak finom iszapot hoznak. A gyors vizjárásu Maros igen sok durva homokot szállít, melyből Szeged alatt zátonyok képződnek. Ettől kezdve a Dunáiga hordalék ismét finom. A T. tehát középső és alsó folyásában leginkább csak földpátos, agyagos részeket mozgat és mintegy átszitálja hordalékát, hogy a síkságra csak a termékeny, trágyázó hatású anyagokat szállítsa. Közgazdasági jelentősége. A földmívelés, ipar és kereskedelem szempontjából a T.-nak kiváló a fontossága. A T. kiapadhatatlan forrása az agrikulturális haszonnak. Iszapja termékenyítette meg régi startja buja termékenységben jelenlegi,, legtöbbnyire töltések közé fogott árterét. És ha egyes töltésszakadások alkalmával itt-ott az évi termést tönkre is teszi, de hosszú időre meg is trágyázza az elöntött földet. Mezőgazdasági jelentőségéről 1. bővebben a Szabályozás alatt. Halászata számos embernek ad keresetet; régebben halbősége közmondásos volt ; újabban a halállomány az árterek elvonása miatt megcsappant.. Ipari tekintetben leginkább a Felső-T.-nak van jelentősége, hol az eleven erőnek még csak csekély részét használják ez idő szerint ; főként csak kisebb lisztelő és fürészmalmokat találunk itt s. az eleven erő legnagyobb része haszontalanul vész el. Középső és alsó folyásán a T. hajómalmokat mozgat. Kereskedelem szempontjából már régen is nagy jelentősége volt, mert rajta fát és sót szállítottak. A tutajozás messze a hegyvidéken kezdődik és torkolatáig tart. Gőzhajók a torkolattól Szolnokig járnak. Följebb a teherhajók átrakodással közlekednek. Régebben az 50-es években V.-Naményig járt a gőzhajó s csekély szabályozással a gőzhajózást idáig ismét életbe lehetneléptetni. Különben a T. kereskedelme csak akkor fog lendületet venni, ha a nyugat felé irányuló csatornák s elsősorban a budapesti csongrádi hajózócsatorna kiépülnek. Irodalom: Ortvay Tivadar dr., Magyarország régi vízrajza; A cs. és kir. katonai térképek ; A Hauer-féle geologiai térképek; A m. kir. földtani intézet és társulat összes kiadványai ; A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának még kiadatlan meteorologiai és hidrologiai tanulmányai sa Tisza hajdan és most c., még kiadatlan munkája. Szabályozása. A T. szabályozása Magyarország egész közgazdaságára kiható, nagy vizi munkálat, melynek célja a T. árterének a kultúra számára való meghódítása, árvizei gyors és szabad levonulásának biztosítása és a hajózás érdekeinek előmozdítása. A szabályozás előtt a T. ártere majdnem 200 négyzetmérföld kiterjedésű volt, melyen a kiöntött vizek tavasz kezdetétől nyár végéig ott rekedtek, a mélyebb helyek pedig állandó mocsarakat képeztek. Az 1816-iki árvízről írja az egykorú sró, hogy Szegedről a kikindai vásárra hajókon mentek a kereskedők és mesteremberek Legnagyobb Legkisebb A sodor víztömeg m.-víztömeg m.sebessége 1 percenkint percenkint nagyvizkor 1 m3 m 3 m. __ T.-Újlaknál ... 2300 40 4Ό V.-Naménynál 3300 65 25 Tokajnál ... ... 4200 100 1-4 T.Derzsnél 3600 106 20 Püspökinél 3400 117 20 Szentesnél... ... 3000 ? 1-5 Szegednél.. ... 3500 200 2Ό Tiszafa