A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

T - Tiszta hangközök - Tiszta nyereség - Tisztás - Tisztaság - Tiszta súly - Tiszta vérü - Tisztelendő - Tisztelet - Tiszteletadások - Tiszteletbeli tag - Tiszteletdíj - Tisztelgések - Tisztesfű - Tiszthelyettes - Tiszti

Tiszta hangközök — 218 — leveles katona- és honvédorvosok, a csapatszám­vivők és kezelő T.-ek — minden csoport a maga összességében — egy-egy tisztikart alkotnak. A gyalogság hivatásos T.-jeivé a katonai akadé­miákat végzett egyének és hadapródok (1. o.) ne­veztetnek ki, kivételesen tartalékos T.-ek is he­lyeztetnek át a tényleges állományba. A lovasság tisztikara részint a bécsújhelyi katonai akadé­miából közvetlenül, részint a morva-fehértem­plomi lovas-hadapródiskola növendékeiből szár­mazó hadapródok útján egészíttetik ki. A tüzérség hivatásos tisztjei rendszerint a katonai műszaki akadémiából, továbbá hadapródokból származnak. L. még Altisztek és Tengerésztisztek. G. T. Tiszta hangközök, a zenében, illetve a har­móniában a nyolcad s a természetes nagy negyed és nagy ötöd, p. tiszta nyolcad : c—c ; tiszta ne­gyed: c—f ; tiszta ötöd: c—g. Tiszta nyereség: 1. Vállalkozói nyereség. Tisztás, az erdőben előforduló nagyobb fa nél­küli területek, melyek hazánk erdeiben sok he­lyen mint idegen tulajdon (berzet) kaszálókat, szántóföldeket alkotnak. Tisztaság (tisztulás, tisztítás), vallási szer­tartás, mely által megszentségtelenített tárgyak vagy szentségtelen személyek visszanyerik az egyházi használatra vagy részvételre való ké­pességüket. A T. mint ilyen az egész ókorban, de különösen a zsidóknál és mohammedánusoknál volt elterjedve. Utóbbiaknál még ma is teljesen érvényben van, a zsidóknál azonban legnagyobb­részt csak elvileg, mivel gyakorlatilag azon egy­házi szertartások, melyeknél alkalmaztattak, a jeruzsálemi templom elpusztulásával megszűn­tek. A T. ténye főkép azáltal következik be, hogy az illető tárgyon vagy személyen nyugvó tisztá­talanság le lesz mosva ; a T.-nak három neme van : a fecskendezés (az áldozat vérével), a für­dés (csakis folyó- vagy forrásvízben, avagy csa­tornán át — tehát nem merítés által — meden­cébe vezetett vízben) és végre a tűzben való ki­égetés által (megszentségtelenített edényeknél). A fürdés rituális szempontból csak úgy érvényes, ha az illető a vízben egészen alámerül, hogy min­den testrészét érintse a víz, tehát még a gyűrűt is le kell vetni. Hitbuzgó zsidóasszonyok azért le is vágják tövig a hajukat és parókát viselnek, hogy a havi tisztulásuk után kötelező T.-i fürdő használata ezen előírásoknak teljesen megfelel­hessen. Tisztátalan e felfogás szerint a halál és az éjjeli alvás. Azért a felkeléskor és a halottak­hoz négy réfnyire való közeledés, temetés, te­metőlátogatás után a kezeket háromszor le kell önteni ; a­ medencébe való bemártás, valamint a kezek által érintett viz újbóli megérintése tilos. Id. még Köztisztaság. Tiszta súly: 1. Netto. Tiszta vérű az oly állat, mely elismert vagy tenyésztés által létesített fajtához tartozik, ellen­ben kevert vérű az, melyben két vagy több fajta vére van. Tisztelendő, tiszteletes,­­ Főtisztelendő. Tisztelet, más iránt érzett elismerésünknek, megbecsülésünknek magunk tartásában és csele­kedeteinkben nyilvánított érzése. Az öregekben az életbölcseséget, a jellemet, végzett munkásságot tiszteljük, a nőkben a nőiességet, tisztaságot stb. Minthogy ily kölcsönös megbecsülés a társadalmi szellem éltetője, joggal nagyra tartjuk külső formáit is és a nevelésben kiváló gondot fordí­tunk ez érzés ápolására. L. még Holtak tisztelete. Tiszteletadások (tisztelgések). A fegyveres hatalom és a­ csendőrség egyénei, ha rendben és sorban nem állanak, találkozásnál, valamint szó­beli érintkezés kezdete előtt és befejezése után, a katonai gyakorlati szabályzatban előírt tisz­teletadással tartoznak . Ő felségeik, a legfelsőbb uralkodóház tagjai, idegen uralkodók és ezek csa­ládtagjai, elöljárók és följebbvalók iránt. Ezen­kívül még a fegyveres hatalom zászlói és az őrök iránt. Az oltári szentséggel való találkozáskor kat. vallású egyének szertartásuk szerint viselik magukat. G. T. Tiszteletbeli tag, az, akit valamely testület, társaság tagjává tisztelet, hála jeléül választot­tak meg. A T.-ot a­ társulati tagok kötelmei nem terhelik. Tiszteletdíj, 1. Kiadói ügylet. Tisztelgések, 1. Tiszteletadások és Szertartás. Tisztesfü (növ., hunnyász Diószegieknél, Ők T.­nek a sármány virágot, vagyis Sideritist nevezték ; Stachys L.), ajakos virágú fű vagy kóró. Szára négyszögletű, levele keresztesen átellenes, felső ajaka sisakforma, széthasadó termése fordított tojásdad. A St. recta 1/2 — 1 m. magas, szára meg a levele szőrös, emez hosszas-lándsás fűrészelt, virága halavány­sárga. A St. Germanica L. (me­zei fehér zsálya) meg a St. lanata Jacq. fehér gyapjas kóró ; gyakran, kivált az utóbbit és fehé­rebbet virágszőnyegbe ültetik. A St. palustris L. egész méternyire megnő, keményszőrű, levele hosszas-lándsás, virága piros. Vizes helyen nő, az angol főzeléknek termeszti.­Gyökerét meg a bunkó módjára megvastagodott tarackját decemberben és januárban spárgának készítik el. Megszárított és megőrlött gumójából lisztet lehet őrölni. Azon­ban e sorok írója szerint ez a faj aligha a St. pa­lustris, mert emennek nálunk gumója nincs, gyö­kere is vékony, csak a var. Borbásii Labr. fajta tőkecikkjei dagadnak meg. A St. tuberifera Naud. khinai és japáni, tarackja megvastagszik s 1887 óta Crosnesban (Franciaország) sokat termeszte­nek belőle. Sok fajnak a virágát a méh kedveli. L. még Tarlóvirág. BOKB. A T.-ről már régi füvészkönyveink följegyzik azon babonás vélekedést, hogy csontot és sebet forraszt. Nevét nobilis herbának értelmezi Bey­the (Stirpium nomenclator Pannonicus, Antwer­pen 1581), habár nem lehetetlen, hogy a Stachys német Ziest nevének népetimologiai elferdítése rejlik benne. Népünk babonája a T. főzetét hatásos ellenszernek tartja a «szemmel való verés», vagy igézés ellen. V. ö. Ipolyi, Magyar mitológia (252— 253. old.).­­ KAT. Tiszthelyettes, 1. Hadapród. Tiszti Lajos, a vidéki hírlapírók nesztora, szül. Sátoralja-Újhelyen (Zemplén) 1835 jan. 3. Iskoláit ott és Budapesten végezte. 1819 jan. 2-án 11 éves korában beállt a lengyel légióba, amelybe nagy fiatalsága miatt Torsynski ezredes alig akarta befogadni ; de ő nem tágított, velük ment, részt vett a tarcali, hidasnémeti és kápolnai csatá­kban. Tiszti

Next